Menü

Mindent a pszichoterápiáról

A pszichoterápia a kommunikáció segítségével végzett gyógyító módszerek gyűjtőfogalma, története egyidős az emberiséggel. Kezdeteit a vallási szertartásokban, szerzetesi mozgalmakban találhatjuk meg.

A tudományos pszichoterápia kibontakozását a XVIII. századra tehetjük, a hipnózis alkalmazásának idejére. Később ebből bontakozott ki a Sigmund Freud neve által fémjelzett és tanítványai által továbbgondolt pszichoanalízis. Majd a XX. század elején indult fejlődésnek a "kísérleti lélektan" (behaviorizmus), amit később pedig az amerikai Carl Rogers nevéhez köthető személyközpontú pszichoterápia követett.

Napjainkra az önálló pszichoterápiák száma több százas nagyságrendet ért el, tehát látható, a pszichoterápia messze nem azonos Freud munkásságával, mint azt sokan gondolják. A sokszínűséggel párhuzamosan ugyanakkor az alapelvek, célkitűzések, módszerek tekintetében az utóbbi időben egyre inkább az integrációs, összeolvadó folyamatok is megfigyelhetők. A legtöbb pszichoterápiában jártas szakember több megközelítési módot is elsajátított, ezeket kombinálják a kezelés céljainak és a beteg egyéni adottságainak figyelembevételével.

Az önfeltárás, az egyén megismerése

A pszichoterápia lényege minden esetben az önfeltárás, melynek során az egyén belső élményeit felszínre hozza, azokkal intenzíven foglalkozik, majd új következtetéseket von le belőle. Maga a pszichoterápia szakkifejezéssel ülések sorozatából áll, egy-egy alkalom átlagos hossza 45-50 perc. Az ülések száma változó, és az adott módszertől függ. Az ülések gyakorisága ugyancsak széles skálán mozoghat az 5 alkalom/hét és 1 alkalom/hónap között. Ismertek rövid, akár együléses módszerek is, de ezzel szemben vannak hosszú, éveken át tartó kezelések.

A pszichoterápia elsősorban négyszemközti kapcsolat a terapeuta (képzéssel rendelkező pszichiáter orvos vagy pszichológus) és a beteg, pontosabban a kliens között, de a pszichoterápia számos vállfaja végezhető csoportos foglalkozás keretében (pl. relaxációs módszerek, önismereti csoportok, magatartás terápiák, családterápiák).

Pszichoterápiás irányzatok

A szuggesztív eljárások közé tartozik a hipnózis, az autogén tréning és egyéb relaxációs módszerek. Lényegük olyan módosult tudatállapot elérése, ahol a szuggesztiók határozott cél irányába mutatnak. A szuggesztiók speciális kommunikációt jelentenek, amelyek önkéntelen választ vált ki a befogadóban, befogadja annak lényegi tartalmát. Ilyenkor a figyelem erősen koncentrálódik, ugyanakkor a valósággal való kapcsolat meglazul.

Elsősorban direkt tünetbefolyásolásra, szorongáscsökkentésre alkalmazhatók, gyakran kombinálják más módszerekkel. Megjegyzendő, hogy a hipnózist lengi körül a legtöbb legenda és misztifikáció a laikusokban. A valóság azért igencsak messze esik a filmek által táplált képtől, de ezen technikák alkalmazása speciális képzettséget igényel.

A mélylélektani módszerek legismertebb képviselője a klasszikus pszichoanalízis, de ide tartoznak egyéb változatai, a rövid dinamikus terápiák, az önismeretet akár csoportkörülmények között fejlesztő pszichodráma és csoportanalízis is. Ezen technikák működése a szabad gondolkodáson és képzettársításokon (asszociáción) alapul, az ösztönök, elfojtott érzések feltárását, álmok analízisét jelenti.

A pszichoterápiáknak mára számtalan vállfaja létezik, melyek szakavatott kezekben komoly segítséget jelenthetnek a lelki, illetve pszichoszomatikus problémák kezelésében. Használhatók önállóan, vagy gyógyszeres kezelésekkel kombinálva is. Jelentősen javítják a gyógyulás esélyét, csökkentik a visszaesés valószínűségét. Merjünk élni vele!

Te is a jobb oldaladon alszol el?

Sokan szinte mindig ugyanabban a testhelyzetben alszanak el. Van, aki a bal oldalára fordulva érzi magát a legkényelmesebben, mások a jobb oldalukra feküdve tudnak igazán ellazulni. Bár elsőre jelentéktelen szokásnak tűnhet, az alvási pozíciónk bizonyos esetekben az emésztésünkre, a légzésünkre és a refluxos panaszainkra is hatással lehet. De vajon tényleg egészségtelen a jobb oldalon alvás, és mindenkinek érdemes lenne áttérnie a bal oldalára?

Zuhanyzás vagy fürdés: melyik az egészségesebb?

Egy hosszú, forró fürdő a nap végén igazi feltöltődés lehet, míg egy gyors zuhany reggel vagy sportolás után szinte újjáéleszti az embert. De vajon melyik tesz jobbat a szervezetünknek? A zuhanyzás vagy a kádban fürdés az egészségesebb választás?

Kozmetikumok a fürdőszobából: ezekre az összetevőkre érdemes odafigyelni, mert irritációt és allergiát is okozhatnak

A mindennapi szépségápolás része a különböző krémek, arctisztítók, samponok, tusfürdők és sminktermékek használata. Ezeket a készítményeket elsősorban azért választjuk, hogy bőrünk egészségesebb, hidratáltabb és szebb legyen. Arról azonban kevesebbet beszélünk, hogy bizonyos kozmetikai összetevők éppen ellenkező hatást válthatnak ki.

Túl sok veszekedés egy párkapcsolatban – Mi áll az állandó konfliktusok hátterében?

A párkapcsolatok természetes velejárói a nézeteltérések, hiszen két különböző személyiség, eltérő szokásokkal, értékrenddel és érzelmi szükségletekkel próbál közös életet kialakítani. Azonban amikor a viták mindennapossá válnak, és már a legapróbb dolgokból is komoly veszekedés alakul ki, érdemes megvizsgálni, mi húzódhat meg a háttérben. A túl sok veszekedés gyakran nem maga a probléma, hanem egy mélyebb kapcsolati nehézség tünete.

A házimunka oroszlánrésze még mindig a nőkre hárul

Bár az elmúlt évtizedekben sokat változott a nők és a férfiak társadalmi szerepe, a háztartási feladatok megosztásában még mindig jelentős az egyenlőtlenség. A mosás, a főzés, a takarítás, a bevásárlás és a gyermekek körüli teendők nagyobb része továbbra is a nőkre hárul. Mindez akkor is jellemző, ha mindkét fél teljes munkaidőben dolgozik.