Mindent a pszichoterápiáról
- Dátum: 2023.02.04., 03:21
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- energia, feszültség, lélek, önmegvalósítás, psziché, pszichiáter, pszichoterápia, tudomány
A pszichoterápia a kommunikáció segítségével végzett gyógyító módszerek gyűjtőfogalma, története egyidős az emberiséggel. Kezdeteit a vallási szertartásokban, szerzetesi mozgalmakban találhatjuk meg.
A tudományos pszichoterápia kibontakozását a XVIII. századra tehetjük, a hipnózis alkalmazásának idejére. Később ebből bontakozott ki a Sigmund Freud neve által fémjelzett és tanítványai által továbbgondolt pszichoanalízis. Majd a XX. század elején indult fejlődésnek a "kísérleti lélektan" (behaviorizmus), amit később pedig az amerikai Carl Rogers nevéhez köthető személyközpontú pszichoterápia követett.

Napjainkra az önálló pszichoterápiák száma több százas nagyságrendet ért el, tehát látható, a pszichoterápia messze nem azonos Freud munkásságával, mint azt sokan gondolják. A sokszínűséggel párhuzamosan ugyanakkor az alapelvek, célkitűzések, módszerek tekintetében az utóbbi időben egyre inkább az integrációs, összeolvadó folyamatok is megfigyelhetők. A legtöbb pszichoterápiában jártas szakember több megközelítési módot is elsajátított, ezeket kombinálják a kezelés céljainak és a beteg egyéni adottságainak figyelembevételével.
Az önfeltárás, az egyén megismerése
A pszichoterápia lényege minden esetben az önfeltárás, melynek során az egyén belső élményeit felszínre hozza, azokkal intenzíven foglalkozik, majd új következtetéseket von le belőle. Maga a pszichoterápia szakkifejezéssel ülések sorozatából áll, egy-egy alkalom átlagos hossza 45-50 perc. Az ülések száma változó, és az adott módszertől függ. Az ülések gyakorisága ugyancsak széles skálán mozoghat az 5 alkalom/hét és 1 alkalom/hónap között. Ismertek rövid, akár együléses módszerek is, de ezzel szemben vannak hosszú, éveken át tartó kezelések.
A pszichoterápia elsősorban négyszemközti kapcsolat a terapeuta (képzéssel rendelkező pszichiáter orvos vagy pszichológus) és a beteg, pontosabban a kliens között, de a pszichoterápia számos vállfaja végezhető csoportos foglalkozás keretében (pl. relaxációs módszerek, önismereti csoportok, magatartás terápiák, családterápiák).
Pszichoterápiás irányzatok

A szuggesztív eljárások közé tartozik a hipnózis, az autogén tréning és egyéb relaxációs módszerek. Lényegük olyan módosult tudatállapot elérése, ahol a szuggesztiók határozott cél irányába mutatnak. A szuggesztiók speciális kommunikációt jelentenek, amelyek önkéntelen választ vált ki a befogadóban, befogadja annak lényegi tartalmát. Ilyenkor a figyelem erősen koncentrálódik, ugyanakkor a valósággal való kapcsolat meglazul.
Elsősorban direkt tünetbefolyásolásra, szorongáscsökkentésre alkalmazhatók, gyakran kombinálják más módszerekkel. Megjegyzendő, hogy a hipnózist lengi körül a legtöbb legenda és misztifikáció a laikusokban. A valóság azért igencsak messze esik a filmek által táplált képtől, de ezen technikák alkalmazása speciális képzettséget igényel.
A mélylélektani módszerek legismertebb képviselője a klasszikus pszichoanalízis, de ide tartoznak egyéb változatai, a rövid dinamikus terápiák, az önismeretet akár csoportkörülmények között fejlesztő pszichodráma és csoportanalízis is. Ezen technikák működése a szabad gondolkodáson és képzettársításokon (asszociáción) alapul, az ösztönök, elfojtott érzések feltárását, álmok analízisét jelenti.
A pszichoterápiáknak mára számtalan vállfaja létezik, melyek szakavatott kezekben komoly segítséget jelenthetnek a lelki, illetve pszichoszomatikus problémák kezelésében. Használhatók önállóan, vagy gyógyszeres kezelésekkel kombinálva is. Jelentősen javítják a gyógyulás esélyét, csökkentik a visszaesés valószínűségét. Merjünk élni vele!
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.