Menü

Mindent a pszichoterápiáról

A pszichoterápia a kommunikáció segítségével végzett gyógyító módszerek gyűjtőfogalma, története egyidős az emberiséggel. Kezdeteit a vallási szertartásokban, szerzetesi mozgalmakban találhatjuk meg.

A tudományos pszichoterápia kibontakozását a XVIII. századra tehetjük, a hipnózis alkalmazásának idejére. Később ebből bontakozott ki a Sigmund Freud neve által fémjelzett és tanítványai által továbbgondolt pszichoanalízis. Majd a XX. század elején indult fejlődésnek a "kísérleti lélektan" (behaviorizmus), amit később pedig az amerikai Carl Rogers nevéhez köthető személyközpontú pszichoterápia követett.

Napjainkra az önálló pszichoterápiák száma több százas nagyságrendet ért el, tehát látható, a pszichoterápia messze nem azonos Freud munkásságával, mint azt sokan gondolják. A sokszínűséggel párhuzamosan ugyanakkor az alapelvek, célkitűzések, módszerek tekintetében az utóbbi időben egyre inkább az integrációs, összeolvadó folyamatok is megfigyelhetők. A legtöbb pszichoterápiában jártas szakember több megközelítési módot is elsajátított, ezeket kombinálják a kezelés céljainak és a beteg egyéni adottságainak figyelembevételével.

Az önfeltárás, az egyén megismerése

A pszichoterápia lényege minden esetben az önfeltárás, melynek során az egyén belső élményeit felszínre hozza, azokkal intenzíven foglalkozik, majd új következtetéseket von le belőle. Maga a pszichoterápia szakkifejezéssel ülések sorozatából áll, egy-egy alkalom átlagos hossza 45-50 perc. Az ülések száma változó, és az adott módszertől függ. Az ülések gyakorisága ugyancsak széles skálán mozoghat az 5 alkalom/hét és 1 alkalom/hónap között. Ismertek rövid, akár együléses módszerek is, de ezzel szemben vannak hosszú, éveken át tartó kezelések.

A pszichoterápia elsősorban négyszemközti kapcsolat a terapeuta (képzéssel rendelkező pszichiáter orvos vagy pszichológus) és a beteg, pontosabban a kliens között, de a pszichoterápia számos vállfaja végezhető csoportos foglalkozás keretében (pl. relaxációs módszerek, önismereti csoportok, magatartás terápiák, családterápiák).

Pszichoterápiás irányzatok

A szuggesztív eljárások közé tartozik a hipnózis, az autogén tréning és egyéb relaxációs módszerek. Lényegük olyan módosult tudatállapot elérése, ahol a szuggesztiók határozott cél irányába mutatnak. A szuggesztiók speciális kommunikációt jelentenek, amelyek önkéntelen választ vált ki a befogadóban, befogadja annak lényegi tartalmát. Ilyenkor a figyelem erősen koncentrálódik, ugyanakkor a valósággal való kapcsolat meglazul.

Elsősorban direkt tünetbefolyásolásra, szorongáscsökkentésre alkalmazhatók, gyakran kombinálják más módszerekkel. Megjegyzendő, hogy a hipnózist lengi körül a legtöbb legenda és misztifikáció a laikusokban. A valóság azért igencsak messze esik a filmek által táplált képtől, de ezen technikák alkalmazása speciális képzettséget igényel.

A mélylélektani módszerek legismertebb képviselője a klasszikus pszichoanalízis, de ide tartoznak egyéb változatai, a rövid dinamikus terápiák, az önismeretet akár csoportkörülmények között fejlesztő pszichodráma és csoportanalízis is. Ezen technikák működése a szabad gondolkodáson és képzettársításokon (asszociáción) alapul, az ösztönök, elfojtott érzések feltárását, álmok analízisét jelenti.

A pszichoterápiáknak mára számtalan vállfaja létezik, melyek szakavatott kezekben komoly segítséget jelenthetnek a lelki, illetve pszichoszomatikus problémák kezelésében. Használhatók önállóan, vagy gyógyszeres kezelésekkel kombinálva is. Jelentősen javítják a gyógyulás esélyét, csökkentik a visszaesés valószínűségét. Merjünk élni vele!

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.