Mindent a pszichoterápiáról
- Dátum: 2023.02.04., 03:21
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- energia, feszültség, lélek, önmegvalósítás, psziché, pszichiáter, pszichoterápia, tudomány
A pszichoterápia a kommunikáció segítségével végzett gyógyító módszerek gyűjtőfogalma, története egyidős az emberiséggel. Kezdeteit a vallási szertartásokban, szerzetesi mozgalmakban találhatjuk meg.
A tudományos pszichoterápia kibontakozását a XVIII. századra tehetjük, a hipnózis alkalmazásának idejére. Később ebből bontakozott ki a Sigmund Freud neve által fémjelzett és tanítványai által továbbgondolt pszichoanalízis. Majd a XX. század elején indult fejlődésnek a "kísérleti lélektan" (behaviorizmus), amit később pedig az amerikai Carl Rogers nevéhez köthető személyközpontú pszichoterápia követett.

Napjainkra az önálló pszichoterápiák száma több százas nagyságrendet ért el, tehát látható, a pszichoterápia messze nem azonos Freud munkásságával, mint azt sokan gondolják. A sokszínűséggel párhuzamosan ugyanakkor az alapelvek, célkitűzések, módszerek tekintetében az utóbbi időben egyre inkább az integrációs, összeolvadó folyamatok is megfigyelhetők. A legtöbb pszichoterápiában jártas szakember több megközelítési módot is elsajátított, ezeket kombinálják a kezelés céljainak és a beteg egyéni adottságainak figyelembevételével.
Az önfeltárás, az egyén megismerése
A pszichoterápia lényege minden esetben az önfeltárás, melynek során az egyén belső élményeit felszínre hozza, azokkal intenzíven foglalkozik, majd új következtetéseket von le belőle. Maga a pszichoterápia szakkifejezéssel ülések sorozatából áll, egy-egy alkalom átlagos hossza 45-50 perc. Az ülések száma változó, és az adott módszertől függ. Az ülések gyakorisága ugyancsak széles skálán mozoghat az 5 alkalom/hét és 1 alkalom/hónap között. Ismertek rövid, akár együléses módszerek is, de ezzel szemben vannak hosszú, éveken át tartó kezelések.
A pszichoterápia elsősorban négyszemközti kapcsolat a terapeuta (képzéssel rendelkező pszichiáter orvos vagy pszichológus) és a beteg, pontosabban a kliens között, de a pszichoterápia számos vállfaja végezhető csoportos foglalkozás keretében (pl. relaxációs módszerek, önismereti csoportok, magatartás terápiák, családterápiák).
Pszichoterápiás irányzatok

A szuggesztív eljárások közé tartozik a hipnózis, az autogén tréning és egyéb relaxációs módszerek. Lényegük olyan módosult tudatállapot elérése, ahol a szuggesztiók határozott cél irányába mutatnak. A szuggesztiók speciális kommunikációt jelentenek, amelyek önkéntelen választ vált ki a befogadóban, befogadja annak lényegi tartalmát. Ilyenkor a figyelem erősen koncentrálódik, ugyanakkor a valósággal való kapcsolat meglazul.
Elsősorban direkt tünetbefolyásolásra, szorongáscsökkentésre alkalmazhatók, gyakran kombinálják más módszerekkel. Megjegyzendő, hogy a hipnózist lengi körül a legtöbb legenda és misztifikáció a laikusokban. A valóság azért igencsak messze esik a filmek által táplált képtől, de ezen technikák alkalmazása speciális képzettséget igényel.
A mélylélektani módszerek legismertebb képviselője a klasszikus pszichoanalízis, de ide tartoznak egyéb változatai, a rövid dinamikus terápiák, az önismeretet akár csoportkörülmények között fejlesztő pszichodráma és csoportanalízis is. Ezen technikák működése a szabad gondolkodáson és képzettársításokon (asszociáción) alapul, az ösztönök, elfojtott érzések feltárását, álmok analízisét jelenti.
A pszichoterápiáknak mára számtalan vállfaja létezik, melyek szakavatott kezekben komoly segítséget jelenthetnek a lelki, illetve pszichoszomatikus problémák kezelésében. Használhatók önállóan, vagy gyógyszeres kezelésekkel kombinálva is. Jelentősen javítják a gyógyulás esélyét, csökkentik a visszaesés valószínűségét. Merjünk élni vele!
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?
A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?
Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?
Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.