Menü

Mikortól számít alkoholproblémának az esti sörözés?

Kultúránkban elképzelhetetlenül hosszú idő óta jelen van az alkohol. Nem vagyunk ezzel egyedül: nemcsak a nyugati kultúrában vannak jelen az elsősorban erjesztett italok mint tudatmódosító szerek, hanem a világ majdnem minden civilizációjában és kultúrájában. De vajon mikortól számít veszélyesnek például az esti sörözés?

Lehet ez egyszerűen egy lazító levezetés, mini-rituálé: az esti korsó sör a barátokkal vagy a tévé előtt, egy-egy pohár bor vagy fröccs a teraszon, vagy egyszerűen a vacsora mellé. Csakhogy az ital pont a kellemes hatása miatt szokássá válhat, a szokás pedig - mint azt oly jól tudjuk - függőséggé.

Figyelmeztető jelek

Hogy meddig számít normálisnak az esti sörözés, és mikortól, válhat az alkoholizmus vagy alkoholfüggőség előszobájává és forrásává, azt nehéz kategorikusan megállapítani, hiszen sok tényezős a kérdés. Annyit elöljáróban azonban megállapíthatunk, hogy egy korsó sör önmagában még nem vészes, még egészséges is, bár tartalmas volta miatt nem véletlenül hívják folyékony kenyérnek.

Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy az érzelmeink - ha nem fordulunk tudatos önismerettel önmagunk felé - sokszor erősebben befolyásolják a döntéseinket, mint gondoljuk. Még az esti sörnél is. Hiszen az ember elfárad a munkában, persze. Pörgő elmével nem lehet lepihenni, márpedig a jó alvás feltétlenül szükséges a másnapi munkához. Egyszerű, gondoljuk, legurítunk egy sört, ami ellazít, elengedjük a gondokat, jót alszunk tőle, derűsebbek leszünk tőle - hol itt a veszély?

Motiváció és rendszeres alkoholfogyasztás

Csakhogy az instant derű és lelazulás árát az ember máshol fizeti meg, kamatostul. Ha az esti sörtől várjuk azt a nyugalmat és jókedvet, aminek belülről, a jól végzett munka és a magunk testével és lelkével való megfelelő törődés után kellene megjönnie, veszélyes játszmába kezdhetünk. A fő kérdés tehát a motiváció.

A rendszeresség ennek egy fokmérője. Ha minden este legalább egy üveg sör elfogy, nemcsak a háztartási pénz megy rá, hanem elkezd a szervezetünk alkalmazkodni ehhez a kultúránkban bevett “nyugtatóhoz”, és elkezd egyre többet kérni. Vagyis egy idő után már nem lesz elég egy üveg sör; ahhoz, hogy ugyanazt a hatást elérje - ellazuljunk, leeresszünk egy fárasztó nap után - egy kicsivel több kell. Aztán egy kicsivel még több, a mellékhatások pedig egyre inkább felerősödnek.

Trauma és alkoholfogyasztás

Azonban az érzelmek aktiválhatják a függőséget: ha van valamilyen traumánk - márpedig mindenkinek van, hiszen emberek vagyunk valamennyien -, akkor az érzelmeket csillapítani akarjuk. Az alkohol fogyasztása pedig kultúránkban még támogatott is az érzelmek feldolgozása szempontjából. Más kérdés, hogy legfeljebb rövid távon hatásos. Hosszú távon nem ússzuk meg azt, hogy szembe kelljen nézni a démonainkkal: milyen hiányt akarok betölteni az esti fáradtságon kívül, amelyet egy (vagy több) korsó sörrel szeretnék orvosolni?

A függőség olyan viselkedés, amelyhez kényszeresen ragaszkodunk, bár tudjuk, hogy káros számunkra. Sóvárgunk a függőségünk tárgya után, és ha nem kapjuk meg, fájdalmas és nehezen elviselhető érzések kerítenek hatalmukba: félelem, szorongás, idegesség, szinte ellenállhatatlan vágy.

Ez a definíció önmagában is megijeszthetne minket, azonban a felismerés és a függőségen úrrá levés közti út hosszú, és megúszhatatlanul fájdalmas. Az egyetlen megoldás ugyanis, ha szembenézünk a függőségünk okaival. Ne áltassuk magunkat: nem csak az alkoholisták és a drogosok függők. Ezek a - kulturálisan elfogadott vagy nem elfogadott - szerek azonban olyan szempontból veszélyesebbek, mint az átlagos hétköznapi csoki- dohány- és sorozatfüggőségek, hogy gyorsan és erősen beleszólnak a biológiánkba és a mentális állapotunkba, és szó szerint módosítják a tudatot.

Hány pohár jelent problémát?

De térjünk rá a konkrét mennyiségekre. Férfiaknál napi két, nőknél napi egy korsó sör még átlagosnak és nem veszélyesnek számít. Azonban ha ez rendszeres, és ráadásul felmerült már bennünk a gondolat, hogy vissza kellene fognunk az ivást, esetleg idegesek lettünk, ha mások figyelmeztettek vagy kritizáltak az ivás miatt, akkor már érdemes egy alkoholizmus teszt révén visszajelzést kérnünk.

Sokaknak árokban fekvő, borvirágos orrú és összefüggéstelenül handabandázó öregemberek jutnak eszébe az alkoholistákról. Azonban ennél sokkal árnyaltabb a kép, és valószínű, hogy ha körülnézünk, mi is találunk alkoholistát az ismerősi-baráti rokoni körünkben. Olyat is, aki nem is tudja magáról. Olyat is, aki diplomás, és menő munkája van. Olyat is, aki egyébként felelős szülő, főnök vagy munkatárs. Bárki lehet függő. Sőt, valamennyien függők vagyunk, kérdés, hogy mennyire vagyunk őszinték magunkhoz.

Az esti sörözés önmagában nem baj. Az viszont már igen, ha a belső üresség és hiány öntudatlan betöltésére használjuk.

Amikor a babakocsiban már nem csörgő lóg, hanem tablet

Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már semmin nem tudok igazán meglepődni a gyereknevelés világában. Láttam már mindent: zenélő bili, applikációval vezérelt cumisüveg-melegítő, okosbébiőr, ami még a baba légzését is elemzi. De amikor a minap megláttam egy babakocsira szerelhető tablettartót, egy pillanatra tényleg megálltam a bolt közepén.

Mosóparfümök – az illatos ruhák új generációja

Az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a mosóparfümök, amelyek új dimenziót nyitnak a ruhák illatosításában. Sokan már nem elégednek meg a hagyományos öblítők által nyújtott illattal, hanem tartósabb, intenzívebb és különlegesebb illatélményt keresnek.

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.

Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez

Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.

Munkahelyi illemtan és etikett – A professzionális jelenlét láthatatlan ereje

A munkahely nem csupán a feladatok elvégzésének terepe, hanem egy komplex társas közeg, ahol a szakmai kompetencia mellett a viselkedéskultúra is meghatározó szerepet játszik.