Menü

Hogyan gyógyít a kiropraktőr?

A kiropraktőr a gerincoszlopra történő kézzel való ráhatással gyógyít, hiszen ezen keresztül elérhető a szervezetet irányító idegrendszer is, illetve hatásosan veheti fel a harcot a különböző ízületi és egyéb mozgásszervi eredetű fájdalmak ellen.

Mit csinál a kiropraktőr?

A kiropraktőr nemcsak a mozgásszervi tüneteket , hanem a szervezet egészének egészségét felméri, akár neurológiai tüneteket is képes enyhíteni. Magyarországon az alternatív gyógymódok közé sorolják , míg más országokban (például Dániában) már az egészségügyi ellátórendszer része.

Milyen panaszokon enyhít a kiropraktika?

A kiropraktika elsősorban a mozgásszervi betegségek okozta fájdalmakat enyhíti, de mivel kimozdult csigolyák elnyomhatnak bizonyos idegpályákat, komolyabb rendellenességeket is helyre lehet vele hozni. A kezelés hatásos gerincsérv, gerincferdülés ellen , segítségével hatékonyan csillapíthatjuk a lumbágó és az isiász okozta fájdalmat, illetve a hát-, nyak- és derékfájást. A gerinc átmozgatásával megszüntethető a tenziós fejfájás és a migrén is.

Nem fájdalmas a kezelés

A kiropraktika módszere abból indul ki, hogy a gerincoszlop és a csigolyák állapota hatással van a szervezet egészére, így értelemszerűen erre a területre összpontosít. Tévhit azt gondolni, hogy a kiropraktőr által végzett kezelés fájdalmas lenne. Igaz, hogy viszonylag gyors, határozott mozdulatokkal dolgozik, de a kezelés semmiképpen sem fájdalmas, talán csak egy kicsit kellemetlen.

Nem az erő, hanem a megfelelő technika a döntő

Mivel a gerincoszlop nagyon érzékeny , egy rosszul vagy nem eléggé képzett szakember komoly károkat tehet: ezért fontos, hogy körültekintően, lehetőleg ismerősök ajánlása alapján válasszunk, ne ezen akarjunk spórolni. Változó, hogy a betegnek hány kezelésre van szüksége, ahogy az is, hogy hány kezelés után enyhül a fájdalma: vannak, akik más egy alkalom után éreznek javulást, másoknak ennél több időt kell várniuk, míg jelentkezik a kezelések jótékony hatása.

A kiropraktőrt Magyarországon gyakran egyszerűen csontkovácsnak fordítják – tévesen. A kiropraktőrnek ugyanis komoly anatómiai, élettani, ortopédiai, reumatológiai és neurológiai ismeretekkel kell rendelkeznie. A speciális technikák és módszerek öt éves, szigorú egyetemi tanulmány során sajátíthatók el. A hagyományos medikus-képzéstől eltérően itt nem oktatnak farmakológiát és sebészeti ismereteket, ugyanakkor jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek az izom- és csontvázrendszerre, illetve a neurológiai tanokra.

Emellett a kiropraktőr hallgatók radiológiából is jóval mélyebb tudásra tehetnek szert, mert a röntgen-, és MR-felvételek pontos és szakértő elemzése fontos részét képezi a kezelésnek. A kétféle gyógymód közötti másik különbség, hogy míg a kiropraktikában igazításról vagy korrigálásról, addig a csontkovácsolás esetében manipulációról beszélhetünk. A kiropraktőrök gyors és főként kis mozdulatokkal dolgoznak, a kezelés ugyan erőteljes, de egyáltalán nem fájdalmas.

A kiropraktőrök legalább öt éves, egyetemi oktatásban részesülnek, amelynek a végén kiropraktőr doktori diplomát kapnak. A kiropraktőrök személyre szabott programmal gerinckezeléssel, tornagyakorlatokkal, táplálkozási tanácsadással és stresszkezeléssel gyógyítják a betegeket.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Mire figyeljünk sampon választáskor?

Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.