Menü

A kontaminált vékonybél szindróma jelei

Sokszor hajlamosak vagyunk szervezetünk vészjelzéseit az elmúlt betegségekre, kiadós ünnepi étkezésekre vagy a mozgásszegény téli időszakra fogni, ám ha már hosszabb ideje fennálló panaszoktól szenvedünk, érdemes egy egyszerű vizsgálattal megbizonyosodnunk arról, nincs-e komolyabb betegségünk.

A gyomor után kezdődő vékonybélben történik a tápanyagok legnagyobb részének emésztése és felszívódása. A vékonybél után következő vastagbélben emésztés már nem, csak felszívódás történik, fő feladata a víz, a különböző ionok és ásványi anyagok felszívása. Eltérő funkciójuk miatt a két bélszakasz bélflóra-összetétele sem azonos, a vékonybél bélflóráját más típusú baktériumok alkotják és itt sokkal kevesebb baktérium is él, mint a vastagbélben. Ha az eltérő bélflóra valamilyen okból keveredik, ha a vékonybélbe vastagbél baktériumok kerülnek, az érintetteknél kellemetlen tünetek jelentkeznek.

A vékonybél és vastagbél határán helyezkedik el az úgynevezett ileocoecalis billentyű, mely megakadályozza, hogy a vastagbél baktériumok átjussanak a vékonybélbe, ezáltal mindkét bélszakasz megőrizheti saját bélflóráját. Különböző okokból, ami lehet például a billentyű elégtelen működése vagy az egyes bélszakaszok között kialakuló sipolyok, bizonyos betegségek - diabétesz, scleroderma - következtében, a vékonybél perisztaltikus mozgásának zavara miatt, vagy például a Crohn-betegséggel járó vékonybél-szűkület, illetve -divertikulum (a vékonybél zsákszerű kiöblösödése) következtében fordulhat elő, hogy a vékonybélben vastagbél típusú baktériumok szaporodnak el.

Ez bizonyos gyomor- és bélrendszeri műtéteket követően is bekövetkezhet, de előidézheti az emésztőnedvek mennyiségének csökkenése is, sőt a kor előrehaladtával is egyre gyakoribbá válhat ez a betegség.

Ezt az állapotot kontaminált bél szindrómának nevezzük, de több néven is ismert: bakteriális túlnövekedés, vékonybél-diszbakteriózis, diszbiózis, vaktasak szindróma és SIBO. Ez utóbbi az angol small intestinal bacterial overgrowth rövidítése, és már itthon is elterjedt a használata. A felsorolt elnevezések mögött egyetlen betegség áll, melynek lényege, hogy a vastagbél-baktériumok átjutnak és elszaporodnak a vékonybél területén, azaz a vékonybél vastagbél-baktériumokkal szennyeződik, kontaminálódik.

Így a vékonybélbe jutott baktériumok fermentálják a még emésztetlen szénhidrátokat, az erjedés során pedig részben gázok - hidrogén és metán - termelődik, melyek puffadást, hasi fájdalmat okoznak. Részben tejsav- és ecetsavképződéssel, a vastagbél-nyálkahártyát irritálva hasmenést válhatnak ki.

A kontaminált vékonybél szindróma terápiája minden esetben a kiváltó ok függvénye. Valamilyen szervi elváltozás, például divertikulum vagy sipoly esetén műtétre van szükség. A túlszaporodott kórokozó baktériumok számának csökkentésére antibiotikumos kezelésre, a bélflóra helyreállításához pedig probiotikumkúrára lehet szükség.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.

Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására

A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.

Mit árul el rólunk a vércsoportunk? – A +, B, AB és 0 titkai

A vércsoportunkat általában akkor emlegetjük, amikor véradásra kerül sor, vagy egy orvosi vizsgálaton szükség van rá. Pedig a vércsoportok világa ennél jóval érdekesebb. Négy fő típust különböztetünk meg: A, B, AB és 0, amelyeket az Rh-faktor tovább árnyal pozitív vagy negatív jelleggel.

Fertőtlenítő kendők – mire jó és mire nem?

A covid óta sokkal többen használnak fertőtlenítő kendőket, akár a kéz, akár egyéb felületek tisztántartására, de vajon mindenki tudja, hogy melyikkel mit szabad és mit nem szabad letörölni?