Menü

A melatonin lehetséges mellékhatásai

Az alvási gondokkal küzdők közül nagyon sokan keresik az alternatív megoldásokat problémáik enyhítésére, és ezek közé tartozik a melatonin szedése is. Ennek azonban mellékhatásai is lehetnek.

A melatonint az emberek szervezete is képes előállítani, de az utóbbi időben egyre többen nyúlnak olyan készítményekhez, amelyekkel pótolni tudják ezt a hormont. A melatonintartalmú készítményektől sokan az alvásproblémák megszűnését várják.

Bágyadtság, fáradtság

A melatonin egy természetes hormon, amelyet agyunk választ ki, hogy segítsen a cirkadián ritmus szabályozásában. Egyeseknél a melatonin hatása elnyúlhat, ami miatt úgy érezhetik, hogy nem aludták ki magukat, nem tudnak időben felkelni, ha pedig muszáj, akkor egész nap fáradtnak, nyúzottnak érzik magukat. Az ő esetükben a melatonin egyszerűen "túl jól" működik, de tulajdonképpen mégis az ellenkező hatást érik el vele, mint amit szerettek volna.

Álmatlanság

Vannak, akiknél a melatonin egyszerűen csak nem működik. Olyanok is vannak, akik arra számítanak, hogy a melatonin úgy működik, mint egy altató, pedig egyáltalán nem így van. Nem mindegy például, hogy mikor vesszük be. Legjobb, ha napnyugtakor, amikor agyunk automatikusan esti üzemmódra kezdni állítani testünket - a nem megfelelő szedés ugyanis szinte mindenkinél álmatlanságot okozhat. Melatonint semmiképpen se vegyünk be közvetlenül lefekvés előtt.

Fejfájás

Mindenki szervezete más, és sokaknál előfordul, hogy valamilyen új gyógyszer vagy táplálékkiegészítő szedésére kellemetlen tünetekkel reagál a szervezetük. A fejfájás is ezek közé tartozik. A fejfájás olyankor is gyakori, ha nem a megfelelő időben vesszük be a melatonint.

Emésztési problémák

Hányinger , székrekedés, gyomorbántalmak - ezekkel szinte bármilyen gyógyszer vagy táplálékkiegészítő szedésére reagálhat a szervezetünk. A melatoninnal is előfordulhat ugyanez. Éppen ezért először csak kis adagban érdemes beszerezni, mert mindenki szervezetére másképpen hat.

A melatonin szintje sötétedéskor emelkedik meg a szervezetben, hogy biztosítsa a pihentető mély alvást, a friss ébredést és az aktív, fáradtság nélküli nappalokat. A melatonin kiválasztása gyermekkorban van a tetőpontján, 20 éves kor után lelassul, 40 éves kortól jelentősen csökkenni kezd, míg időskorra teljesen megszűnik. Ezért ahogy öregszünk gyakran álmatlansággal vagy alvászavarral kell szembe néznünk.

Azonban az egyre növekvő alvászavarok hátterében megváltozott viselkedésünk is óriási szereppel bír. Későn fekszünk és sötétedés után is mesterséges fények vesznek bennünket körül. A számítógépek, TV illetve mobiltelefonok fényei összezavarják szervezetünk melatonin termelését, aminek inputja a retinán keresztül érkezik.

A melatonin szintünkre hatással van táplálkozásunk és bélflóránk összetétele is. A túlzott cukor és alkohol fogyasztás jelentősen csökkenti a test melatonin szintjét.

Tinktúrákkal az egészségért

Akik a természetes és alternatív gyógymódokat kedvelik, tudják, hogy tinktúrákkal sokat tehetünk az egészségért. Mi az a tinktúra, hogyan készül és mi mindenre jó? Erről írunk most!

Egészséges hát ülőmunka mellett

Akár dolgozunk, akár játszunk, a napunk nagy részét ülve töltjük – és sokan nem is sejtik, hogy ezzel mennyire megterhelik a gerincüket. A rosszul megválasztott szék, a helytelen testtartás és a mozgáshiány hosszú távon hát-, nyak- és derékfájáshoz vezethet. Egy ergonomikus szék azonban nemcsak kényelmet, hanem egészséget is adhat, hiszen támogatja a test természetes tartását és tehermentesíti a gerincet.

Hogyan feküdjünk, hogy jól aludjunk?

Nem mindegy, hogy milyen pózban alszunk? Úgy tűnik, nem. Ideális esetben napi 8 órát töltünk alvással minden éjszaka, ami nagyjából azt jelenti, hogy az életünk harmadát csak ez az állapot tölti ki.

A kettlebelles edzés előnyei

A kettlebell egy különleges gömb alakú súlyzó, amellyel hatékonyan átmozgatható az egész test. Otthon is kiválóan használható, miközben segíti a zsírégetést, erősíti a mélyizmokat, és javítja az egyensúlyt. Rövid, de intenzív edzéseivel gyorsan formába hozhatjuk magunkat.

Ne halogassuk, avagy miért fontos a visszér kezelése?

A visszérbetegség a vénák kóros kitágulását jelenti, melynek kialakulásában a genetikai hajlam mellett a tartós megterhelés és az állómunka is szerepet játszik. Kezeletlenül a visszér rontja a végtag vérkeringését, és akár trombózist is okozhat, ezért a mielőbbi kezelés kiemelten fontos.