A melatonin lehetséges mellékhatásai
- Dátum: 2023.03.17., 16:12
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- alvás, egészség, gyógymód, melatonin, mellékhatás, pihenés, relax, sötétség
Az alvási gondokkal küzdők közül nagyon sokan keresik az alternatív megoldásokat problémáik enyhítésére, és ezek közé tartozik a melatonin szedése is. Ennek azonban mellékhatásai is lehetnek.
A melatonint az emberek szervezete is képes előállítani, de az utóbbi időben egyre többen nyúlnak olyan készítményekhez, amelyekkel pótolni tudják ezt a hormont. A melatonintartalmú készítményektől sokan az alvásproblémák megszűnését várják.

Bágyadtság, fáradtság
A melatonin egy természetes hormon, amelyet agyunk választ ki, hogy segítsen a cirkadián ritmus szabályozásában. Egyeseknél a melatonin hatása elnyúlhat, ami miatt úgy érezhetik, hogy nem aludták ki magukat, nem tudnak időben felkelni, ha pedig muszáj, akkor egész nap fáradtnak, nyúzottnak érzik magukat. Az ő esetükben a melatonin egyszerűen "túl jól" működik, de tulajdonképpen mégis az ellenkező hatást érik el vele, mint amit szerettek volna.
Álmatlanság
Vannak, akiknél a melatonin egyszerűen csak nem működik. Olyanok is vannak, akik arra számítanak, hogy a melatonin úgy működik, mint egy altató, pedig egyáltalán nem így van. Nem mindegy például, hogy mikor vesszük be. Legjobb, ha napnyugtakor, amikor agyunk automatikusan esti üzemmódra kezdni állítani testünket - a nem megfelelő szedés ugyanis szinte mindenkinél álmatlanságot okozhat. Melatonint semmiképpen se vegyünk be közvetlenül lefekvés előtt.
Fejfájás
Mindenki szervezete más, és sokaknál előfordul, hogy valamilyen új gyógyszer vagy táplálékkiegészítő szedésére kellemetlen tünetekkel reagál a szervezetük. A fejfájás is ezek közé tartozik. A fejfájás olyankor is gyakori, ha nem a megfelelő időben vesszük be a melatonint.

Emésztési problémák
Hányinger , székrekedés, gyomorbántalmak - ezekkel szinte bármilyen gyógyszer vagy táplálékkiegészítő szedésére reagálhat a szervezetünk. A melatoninnal is előfordulhat ugyanez. Éppen ezért először csak kis adagban érdemes beszerezni, mert mindenki szervezetére másképpen hat.
A melatonin szintje sötétedéskor emelkedik meg a szervezetben, hogy biztosítsa a pihentető mély alvást, a friss ébredést és az aktív, fáradtság nélküli nappalokat. A melatonin kiválasztása gyermekkorban van a tetőpontján, 20 éves kor után lelassul, 40 éves kortól jelentősen csökkenni kezd, míg időskorra teljesen megszűnik. Ezért ahogy öregszünk gyakran álmatlansággal vagy alvászavarral kell szembe néznünk.
Azonban az egyre növekvő alvászavarok hátterében megváltozott viselkedésünk is óriási szereppel bír. Későn fekszünk és sötétedés után is mesterséges fények vesznek bennünket körül. A számítógépek, TV illetve mobiltelefonok fényei összezavarják szervezetünk melatonin termelését, aminek inputja a retinán keresztül érkezik.
A melatonin szintünkre hatással van táplálkozásunk és bélflóránk összetétele is. A túlzott cukor és alkohol fogyasztás jelentősen csökkenti a test melatonin szintjét.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.