Menü

Mit csinál egy igazságügyi orvosszakértő?

Az igazságügyi orvostan az orvostudomány olyan szakága, amely részben patológia, részben pedig jogtudomány, éppen emiatt az orvosszakértőnek sokrétű szaktekintélynek kell lennie, hogy munkáját a legkörültekintőbben tudja végezni.

Az orvosszakértő feladata a büntető, illetve polgári peres eljárás egyes szakaszaiban az orvosi szakkérdésekben való véleményadás. Ahhoz hogy a szakértő véleményt alkothasson az adott ügyről, vizsgálatot végez, ez történhet hatósági kirendelés okán vagy a fél kérelmére.

A vizsgálat leggyakrabban szemle alapján történik. Minden olyan esetben, ahol rendkívüli haláleset történt, a holttest boncolásra kerül az adott igazságügyi intézményben. Ebben az estben a boncolás jelenti a holttest vizsgálatát.

A testi vizsgálat „jegyzőkönyve” a látlelet vagy bizonyítvány, előbbit sérülésekről, utóbbit többnyire általános egészségi állapot, gyógykezeléssel kapcsolatos adatok igazolására állítják ki.

A látleletadás még nem szakértői tevékenység, akkor minősül azzá, ha büntető vagy polgári eljárás során felhasználják, többek között emiatt is fontos a fent említett körültekintő rögzítése az eseményeknek.

Ha iratok alapján történik a véleményadás, akkor a hatóság előzőleg beszerzett látleletek, kórlapmásolatok stb. alapján kér véleményt például sérülés, egészségi állapot vonatkozásában.

Az intézményrendszer felépítése hazánkban

Magyarországon összesen 10 olyan intézmény található, amely igazságügyi orvostani feladatokat lát el. Ebből 4 intézet az orvosi egyetemeken belül működik, ezek Debrecenben, Budapesten, Szegeden és Pécsett vannak, a további 6 pedig az Igazságügyi Minisztérium intézménye Budapesten, Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Szolnokon és Veszprémben.

Ezeken kívül minden megyeszékhelyen találhatóak Rendőrorvosi Hivatalok rendőrorvosi szakértőkkel, melyek a rendőrség felügyelete alatt működnek. Mindezen intézmények feje az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet, ami felügyeli az igazságügyi orvosszakértői tevékenységet folytató intézetek, szervek munkáját.

Egyik legfontosabb feladata a módszertani levelek megjelentetése szakmai iránymutatás céljából. Jelenleg 14 van érvényben, ezeket folyamatosan korszerűsítik a tudomány fejlődésével és a jogi szabályok változásaival összhangban.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.