Menü

Hol vásárolhatunk a legolcsóbban?

Története

A világon az első adománybolt 1899-ben nyílt meg Nagy-Britanniában, ahol olyan termékeket árultak, amelyeket vak emberek készítettek. Ezek az üzletek aztán a II. világháború idején váltak igazán elterjedtté. A Vöröskereszt is élt a lehetőséggel és 1941-ben meg is nyitotta első adományboltját Londonban. Amerikában és a Benelux Államokban már nagy hagyománya van a vásárlók és adományozók körében. Németországban és Ausztriában pedig tovább is fejlesztették az üzleti modellt, ugyanis óriási centereket hoztak létre, ahová teljes hagyatékokat és akár autókat is adományozhatnak az emberek. Itt már az állam is beszáll támogatóként, illetve sokszor alkalmaznak hátrányos helyzetű embereket eladóként, az esélyegyenlőség nevében. Az adományok mellett, itt már sok más szolgáltatással is rendelkeznek ezek az üzletek. Hazánkban még nem ilyen magas ennek a kultúrája, de az első lépések már elindultak.

Ma Magyarországon alapítványok és egyesületek, a nonprofit kft.-k és a szociális szövetkezetek működtethetnek adományboltot. A főváros mellett, például még találhatunk ilyen üzletet Békéscsabán, Vácott, Pécsen, de már Makón is.

Tudatosság

A boltok célkitűzése a környezetvédelem, újrahasznosítás és a támogatott foglalkoztatás. Hiszen ha használt termékeket vásárolunk, akkor az új cikkek energiáján spórolhatunk, helyben költjük el a pénzünket, illetve ezek az üzletek, nagy szerepet játszanak az újrahasznosításban, az-az több tonna szeméttől védi meg földet. Ugyanis, amit ide leadnak az emberek, úgy is lomtalanításba, kukába vagy éppen egy erdőszélre került volna. Így viszont a régi gazdáik esélyt adnak a használati cikkeiknek, hogy más, kincsként tekintsen rájuk. Hiszen attól, hogy valami nekünk már felesleges, másnak érték lehet.

Ezek mellett pedig esélyt ad olyan embereknek, akik már elvesztették a hitüket abban, hogy javítsanak az életkörülményeiken, merthogy védett munkahelyek megteremtésével is igyekszik segíteni az arra rászorulókon. Ezzel is előkészítve a munka világába való visszaintegrálódás. Nagyon fontos szerepe van adományboltok működésében az önkéntességnek is, mivel rajtuk múlik az adományok szortírozása vagy az üzletben megrendezett események megszervezése.

Közösségépítő ereje van

Közösségi térként is funkcionálnak, ahol a betérők kicsit megpihenhetnek, beszélgethetnek vagy olvashatnak, van ahol kávéval, teával is várják a vásárlókat. Továbbá megismerkedhetünk a környezetünkben élőkkel, hiszen a nagy válogatások közepette biztos, hogy szóba elegyedünk sorstársakkal.

Hogyan működik?

Takarítás közben vagy költözésnél, biztos vagyok benne, hogy a kezünkbe akadnak olyan tárgyak, ruhák, könyvek, kerámiák, edények, játékok, csecsebecsék, amik csak porfogók. Tele vagyunk olyan holmikkal, amiket sosem használtunk vagy viseltünk, nem tetszik, kicsi vagy nagy ránk. Ezeket összepakolva bárki nyitvatartási időben leadhatja az adományboltokban. Fontos megjegyezni, hogy pénzt nem kapunk érte. Bár előfordul, hogy valaki félreérti, és pénzt vár a csomagjáért, de itt nincs szó ilyesmiről. Az adományozott tárgyakat az üzletben ingyen átveszik, beárazzák, és nagyon olcsón eladják.

A bevételt, vagy annak egy résztét pedig általában valamilyen civil szervezethez juttatják el, vagy valamilyen jótékonysági célra fordítják. Nagyon fontos, hogy csak olyan motyót készítsünk össze, ami még hasznosítható, szóval nem szakadt, törött, hiányos vagy működésképtelen tárgyakat. Ne szemétlerakóként gondoljunk az adományboltra, mivel így növeljük az ő költségeiket, illetve energiájukat feleslegesen. És még csak jót sem tudnak cselekedni. Nagyon sokan ezt nem tartják be. Pedig mi sem vásárolnánk hiányos puzzelt, társasjátékot vagy olyan könyvet melyből fejezetek hiányoznak.

Kincskeresés

Amellett, hogy adományokat adunk le, mi magunk is kincsekre lelhetünk. Pénztárca barát árak miatt, nagyon sokat spórolhatunk, plusz ezzel is segítjük a szervezet munkáját. A vásárlás mellett, akár különböző programokon is részt vehetünk, mint például ingyenes elsősegélynyújtás, különböző élelmiszergyűjtésben stb.

Nagyné Kohajda Wentholin Loretta

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Újév: az év egyetlen napja, amikor mindenki tökéletesen motivált

Az újév különleges jelenség. Egyetlen éjszaka alatt az emberiség kollektíven eldönti, hogy jobb, egészségesebb, szervezettebb és hatékonyabb lesz. December 31-én még pizzás dobozok és halogatott teendők vesznek körül minket, január 1-jén viszont már fejben futunk, salátát eszünk és új életet kezdünk. Legalábbis elméletben.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.

Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?

Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.