Menü

Az alvászavar ilyen betegségeket jelezhet

Átlagosan 7-9 óra éjszakai alvásra van szüksége a felnőtteknek ahhoz, hogy kipihent állapotban kezdhessék a napot, és a szervezetük is egyensúlyban maradjon. Sokan küzdenek azonban alvási nehézségekkel, és jó páran tapasztalatból ismerik az elégtelen alvás kellemetlen következményeit. Vajon mi okozza, hogy nem jön álom a szemünkre?

Az akut álmatlanság leggyakoribb okai között a családi nyomás (az anyagiak, a családtagok egészsége, a személyes kapcsolatok állapota miatti stressz), a munkahelyi stressz és a traumatikus események felelnek, míg olyan problémák, amelyek tartós stresszt okoznak, inkább a krónikus álmatlansághoz járulhatnak hozzá. Ezen túl az alkohol, a koffein és a dohány (nikotin) is hozzájárulhatnak a krónikus álmatlansághoz.

Sokféle kezelés segíthet az álmatlanságban szenvedő embereknek, ideértve a kognitív viselkedésterápiát és bizonyos gyógyszereket.

A nocturia, vagy gyakori éjszakai vizelés is komoly hatással van az alvásunk minőségére. A nocturia bármilyen életkorban érintheti az embereket, de elsősorban a 60 év felettieknél jelenik meg. A nők esetében a nocturia a menopauza, a szülés vagy a kismedencei szervek prolapszusának következménye lehet. A férfiaknál a megnövekedett prosztata okozhatja a gyakori vizelési ingert.

Azonban szívbetegség is hozzájárulhat a nocturiahoz. Bizonyos anyagok (különösen a koffein és az alkohol) bevitele, valamint a lefekvés előtt elfogyasztott italt mennyisége is hat rá, hogy éjszaka ki kell-e menni a mosdóba. Ezért az életmód megváltoztatása, például a koffein és az alkoholfogyasztás visszafogása segíthet a nocturia kezelésében. Ha ez nem segít, az orvos felírhat olyan gyógyszereket, amelyek ellazítják a hólyagot vagy enyhítik a hólyaggörcsöket.

Sok gyógyszer megnehezítheti az éjszakai elalvást, de a figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenességben ( ADHD ) szenvedők kezelésére alkalmazott stimulánsok kifejezetten ilyenek. A metil-fenidátok és az amfetaminok és más stimulánsok használatánál az érintetteknek fontolóra kell venniük, hogy inkább napközben szedjék őket, ne pedig közvetlenül a lefekvés előtt.

A szteroidok segítik a gyulladás csökkentését, ezért számos betegség kezelésére használják őket. Többek között az asztma, ízületi gyulladás, autoimmun betegségek (köztük a sclerosis multiplex és a lupust), egyes rákok és néhány általános bőrbetegség (kiütések és az ekcéma) tüneteinek enyhítésére használják. A szteroidok rendkívül jótékony hatásúak, de mellékhatásként megnehezíthetik az elalvást. Ha a felírt szteroid lehetetlenné teszi az éjszakai alvást, akkor érdemes konzultálni a kezelőorvossal a terápia átalakításának lehetőségeiről.

A demencia a mentális funkciók olyan vesztesége, amely elég súlyos ahhoz, hogy befolyásolja az érintettek mindennapi életét és tevékenységét. Az alvászavar egyike a sok tünetnek, amelyek a demencia kísérőjeként megjelennek. Noha a demenciára nincs ismert gyógymód, különféle kezelések alkalmazhatók a betegség előrehaladásának fékezésére. A gyógyszerek segíthetnek olyan tünetekben, mint a megszakadó alvás és szorongás, míg a foglalkozási terápia, beszélgetés terápia és mentálhigiénés tanácsadás szintén alkalmas a betegség feltartóztatására.

A fájdalom (akár akut, akár krónikus fájdalomról van szó) nyilvánvaló okokból megnehezítheti az éjszaka alvást, függetlenül attól, hogy kínzó fejfájás, mardosó gyomorfájás vagy bármilyen más erős fájdalom áll a háttérben.

Különösen a krónikus fájdalmak esetében, ha a kezelés szokásos módszerei nem elég hatékonyak az elegendő alvásidő megteremtéséhez, érdemes elbeszélgetni a kezelőorvossal, hogy milyen alternatívák állnak rendelkezésre, amelyek megkönnyíthetik a pihenést.

A legfontosabb étrend-kiegészítők, ha sportol a gyerek

Három sportoló fiú anyukájaként pontosan tudom, milyen az, amikor az ember egyik kezében kulacs, a másikban szendvics, a fejében pedig egyetlen kérdés zakatol: vajon mindent megadok a gyerekemnek ahhoz, hogy egészségesen fejlődjön és jól teljesítsen? Edzések, meccsek, versenyek, korai kelések és késő esti vacsorák között sokszor felmerül bennünk, szükség van-e étrend-kiegészítőkre.

Ezért isszák egyre többen a csalánteát

A csalán sokáig csak kellemetlen gyomnövényként élt az emberek fejében, az utóbbi években azonban egyre népszerűbb lett az egészségtudatos életmódot követők körében. A csalánteát sokan természetes méregtelenítőként, vízhajtóként és általános erősítőként fogyasztják. Bár nem csodaszer, számos olyan hatása lehet, amely miatt sokan beépítik a mindennapjaikba.

Pókcsípés: Mikor ártalmatlan és mikor kell orvoshoz fordulni?

A pókcsípés sok ember számára ijesztő élménynek tűnhet, hiszen a pókokkal kapcsolatban rengeteg félelem és tévhit él a köztudatban.

Bőrvédelem – így előzhetők meg a nap okozta pigmentfoltok

A tavaszi és nyári napsütés sokak számára örömöt jelent, ugyanakkor a bőr számára komoly kihívást is. Már az első erősebb napsugarak megjelenésekor érdemes tudatosan odafigyelni a fényvédelemre, ugyanis a napsugárzás hosszú távon olyan bőrhibák kialakulásához vezethet, mint a pigmentfoltok, köznyelven májfoltok vagy öregségi foltok.

A fogak is okozhatnak rejtett gyulladásokat a szervezetben

A krónikus fáradtság vagy az ízületi fájdalom hátterében rejtett fogászati gyulladás is állhat. A fogak és az általános egészségi állapot közötti szoros összefüggés régóta ismert, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy egy tünetmentes, de gyulladt fog mennyi galibát okozhat a szervezet távolabbi pontjain.