A stresszmentes élet titkai
- Dátum: 2023.05.17., 20:07
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- egészségügyi problémák, hormon, időbeosztás, kiegyensúlyozott, kortizol, negatív, pszichoszomatika, rohanás, stresszcsökkentés, stresszkezelés, stresszmentes élet, szervezés, tippek.
Azt a kézikönyvet én is átpörgetném, ami egyszerű és gyors lépésekkel a stresszmentes élet felé visz, de sajnos kétlem, hogy ez ilyen pofonegyszerű lenne, azért mégis adjunk egy esélyt azoknak a lépéseknek, melyek ígéretet adnak arra, hogy megkönnyítik a napjaink stresszkezelését.
A stressz kérdésköre azért rettentően fontos, mert rengeteg betegségnek az alapja és ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni, nem kezelni. A mentális egészségünk kihat mindenre, aki kicsit is tanulmányozta a pszichoszomatikát, tudja, hogy sok betegségünk lelki eredetű. Ha ugyan nem az összes.
A stressz csökkentése egészségügyi problémáktól óvhat meg. A stressz elleni küzdelemnek számos lépése lehet, pszichológusok szerint konkrét lista létezik erre, melyet áttanulmányozva kiegyensúlyozottabban élhetjük mindennapjainkat.

Nézzünk néhányat ebből a „toplistából”:
Az időbeosztásban rejlik az első lépés.
Este kikészíteni a másnapi dolgokat, elkészíteni előre a másnapi tízórait, időben indulni a találkozókra, előbb kelteni a gyerekeket reggel, elkerülve a rohanást (nekem még nem sikerült, háromgyerekes anyuka vagyok). Tény, hogy abban van igazság, ha szervezettebben éljük a napjainkat, felírjuk a napi teendőket, jobban beosztjuk az időnket, talán kevesebb – rohanásból fakadó – stressz ér bennünket.
Mondjuk nemet! A stressz sok esetben attól alakul ki, hogy olyat teszünk, amihez vagy semmi kedvünk vagy semmi időnk, mégis igent mondunk rá, mert nem akarjuk megbántani a másikat. Én magam még tanulom, mert nem könnyű, de lehet nemet mondani, sőt kell is!

Kerüljük a negatív embereket! Talán kezdhettem volna ezzel is, sőt jobb lenne most beilleszteni a cikk elejére. Miért? Mert rettentően rossz hatással vannak ránk az „energiavámpírok”, ne keressük a társaságukat, ezzel is önmagunknak teszünk jót. Helyettük keressük a vicces, humoros, pozitív gondolkodású emberek társaságát, ezzel önmagunknak teszünk jót.
Szakítsunk időt önmagadra, szeretem az „én idő” kifejezést, keressük meg az alkalmat és minden egyes nap szánjuk magunkra időt, arra, amit szívesen csinálunk, aki kikapcsol, ami örömmel tölt el. Egy kedves ismerősöm, János szokta mondani: „Minden nap szánj magadra egy órát! Vagy ha úgy érzed, hogy nincs rá időd – akkor kettőt.” Ez pedig tökéletes megfogalmazás.
Segíts minden nap valakinek. Legyen minimum egy napi jócselekedeted. Segíts egy járókelőnek az utcán vagy egy gyereknek, idős embernek a bevásárlóközpontban, a buszmegállóban, a hivatalokban, a tömegközlekedéskor bárhol, amiben csak tudsz. Vedd észre, ha valaki segítségre szorul!

Vegyél egy forró fürdőt! Nem is én lennék, ha ezt nem szorítanám be ide a sorok közé. Sok lelki, testi bajra jó hatással van, amikor „világvége” hangulatban vagyunk.
A stressz alapvetően egy fiziológiai reakció is, amely lehetővé teszi számunkra, hogy gyorsan alkalmazkodjunk a körülöttünk lévő világ változásaihoz, a vészhelyzetekhez, bizonyos hormonok, köztük a kortizol felszabadulását fokozva. A krónikus stressz számos egészségügyi problémát okoz.
Hogy birkózzunk meg vele?
Csodapirula nincs a stresszoldásra, azonban van rengeteg mód arra, hogy csökkentsük ezeket a tüneteket, mint például a zenehallgatás, a rajzolás, a festés, a tánc, a rendszeres sport, a meditáció, egy jó film, a barátokkal eltöltött idő, a kertészkedés, egy egészséges étrend, melyek már néhány hét után pozitív változásokat idézhetnek elő stresszes mindennapjainkban.
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.