Ezeken vitázik a legtöbbet egy érzelmileg zsaroló partner
- Dátum: 2023.06.03., 20:05
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- kompromisszum, manipulálás, megfelelés, párkapcsolat, szerelem, veszekedés
Egy érzelmi zsaroló partner veszekedésekkel is igyekszik manipulálni a párját. Néhány visszatérő vita egyértelműen mérgező kapcsolatra utal.
Olyan párkapcsolat nem létezik, melyben a felek között ne lennének kisebb-nagyobb nézeteltérések, veszekedések. Ezek teljesen normálisnak számítanak, sőt, még jót is tehetnek a viszonynak. Ám vannak olyan viták, melyekre, ha folyton visszatérnek, újra és újra konfliktusokat okoznak, akkor érdemes figyelmeztető jelként tekinteni.
Az érzelmi zsaroló partner állandóan manipulálni próbálja párját, és ezt a másikban keltett rossz érzéssel éri el. Ehhez számos módszert bevethet, de többek közt a vitázás is jellemző technika az esetükben - ez ugyanis szintén a befolyásolás eszköze. Ha a következő apróságok miatt rendszeresen veszekedést kezdeményez a másik, az mérgező kapcsolatra utalhat.
Kivel, hova és miért?
Az érzelmileg zsaroló fél arra törekszik, hogy uralkodjon, de nem látványosan, sőt, sokszor magát állítja be áldozatnak. Gyakran kelt bűntudatot a másikban, mintha annak a hibája lenne kizárólag, ha ő rosszul érzi magát. Sokszor felnagyítja a dolgokat, provokál, de fenyegetőzhet is. Szinte bármilyen apró-cseprő dologból képes drámát csinálni, ha valami nem úgy történik, ahogyan ő szeretné.
„Ez is a te hibád!”
Jellemző, hogy a partner a legapróbb dolgok miatt is a másikat hibáztatja. Mindegy, hogy éppen arról van szó, hogy tönkrement valami, nem tiszta a lakás, vagy a saját munkahelyén történt probléma, valahogy igyekszik a párjára hárítani a felelősséget, és éreztetni vele, hogy ő tett valami olyat, ami miatt a rossz események megtörténtek. Susan Winter párkapcsolati szakértő szerint ezzel a dominanciát akarja érzékeltetni, valamint a másik önbizalmát, önértékelését lerombolni, hogy még inkább kontroll alatt tarthassa.
„Mindig az van, amit te akarsz”
Ha valami esetleg nem úgy történik, ahogyan ő szeretné, azt igen rosszul viseli, és a legtöbbször ezt erőteljesen ki is mutatja, méghozzá veszekedéssel. Igyekszik rossz érzést kelteni a másikban úgy, hogy azt állítja, mindig, minden a szerelme akarata szerint zajlik, bezzeg az ő kérése és vágya sosem teljesülhet. Ezzel gyakran sikerül is bűntudatot kelteni a másikban, így szép lassan eléri, hogy beadja a derekát, és eleget tegyen az akaratának.
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.