Menü
  • Elme és lélek
  • Ezeken vitázik a legtöbbet egy érzelmileg zsaroló partner

Ezeken vitázik a legtöbbet egy érzelmileg zsaroló partner

Egy érzelmi zsaroló partner veszekedésekkel is igyekszik manipulálni a párját. Néhány visszatérő vita egyértelműen mérgező kapcsolatra utal.

Olyan párkapcsolat nem létezik, melyben a felek között ne lennének kisebb-nagyobb nézeteltérések, veszekedések. Ezek teljesen normálisnak számítanak, sőt, még jót is tehetnek a viszonynak. Ám vannak olyan viták, melyekre, ha folyton visszatérnek, újra és újra konfliktusokat okoznak, akkor érdemes figyelmeztető jelként tekinteni.

Az érzelmi zsaroló partner állandóan manipulálni próbálja párját, és ezt a másikban keltett rossz érzéssel éri el. Ehhez számos módszert bevethet, de többek közt a vitázás is jellemző technika az esetükben - ez ugyanis szintén a befolyásolás eszköze. Ha a következő apróságok miatt rendszeresen veszekedést kezdeményez a másik, az mérgező kapcsolatra utalhat.

Kivel, hova és miért?

Az érzelmileg zsaroló fél arra törekszik, hogy uralkodjon, de nem látványosan, sőt, sokszor magát állítja be áldozatnak. Gyakran kelt bűntudatot a másikban, mintha annak a hibája lenne kizárólag, ha ő rosszul érzi magát. Sokszor felnagyítja a dolgokat, provokál, de fenyegetőzhet is. Szinte bármilyen apró-cseprő dologból képes drámát csinálni, ha valami nem úgy történik, ahogyan ő szeretné.

„Ez is a te hibád!”

Jellemző, hogy a partner a legapróbb dolgok miatt is a másikat hibáztatja. Mindegy, hogy éppen arról van szó, hogy tönkrement valami, nem tiszta a lakás, vagy a saját munkahelyén történt probléma, valahogy igyekszik a párjára hárítani a felelősséget, és éreztetni vele, hogy ő tett valami olyat, ami miatt a rossz események megtörténtek. Susan Winter párkapcsolati szakértő szerint ezzel a dominanciát akarja érzékeltetni, valamint a másik önbizalmát, önértékelését lerombolni, hogy még inkább kontroll alatt tarthassa.

„Mindig az van, amit te akarsz”

Ha valami esetleg nem úgy történik, ahogyan ő szeretné, azt igen rosszul viseli, és a legtöbbször ezt erőteljesen ki is mutatja, méghozzá veszekedéssel. Igyekszik rossz érzést kelteni a másikban úgy, hogy azt állítja, mindig, minden a szerelme akarata szerint zajlik, bezzeg az ő kérése és vágya sosem teljesülhet. Ezzel gyakran sikerül is bűntudatot kelteni a másikban, így szép lassan eléri, hogy beadja a derekát, és eleget tegyen az akaratának.

  • A rovat további cikkei

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?