Ezeken vitázik a legtöbbet egy érzelmileg zsaroló partner
- Dátum: 2023.06.03., 20:05
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- kompromisszum, manipulálás, megfelelés, párkapcsolat, szerelem, veszekedés
Egy érzelmi zsaroló partner veszekedésekkel is igyekszik manipulálni a párját. Néhány visszatérő vita egyértelműen mérgező kapcsolatra utal.
Olyan párkapcsolat nem létezik, melyben a felek között ne lennének kisebb-nagyobb nézeteltérések, veszekedések. Ezek teljesen normálisnak számítanak, sőt, még jót is tehetnek a viszonynak. Ám vannak olyan viták, melyekre, ha folyton visszatérnek, újra és újra konfliktusokat okoznak, akkor érdemes figyelmeztető jelként tekinteni.

Az érzelmi zsaroló partner állandóan manipulálni próbálja párját, és ezt a másikban keltett rossz érzéssel éri el. Ehhez számos módszert bevethet, de többek közt a vitázás is jellemző technika az esetükben - ez ugyanis szintén a befolyásolás eszköze. Ha a következő apróságok miatt rendszeresen veszekedést kezdeményez a másik, az mérgező kapcsolatra utalhat.
Kivel, hova és miért?
Az érzelmileg zsaroló fél arra törekszik, hogy uralkodjon, de nem látványosan, sőt, sokszor magát állítja be áldozatnak. Gyakran kelt bűntudatot a másikban, mintha annak a hibája lenne kizárólag, ha ő rosszul érzi magát. Sokszor felnagyítja a dolgokat, provokál, de fenyegetőzhet is. Szinte bármilyen apró-cseprő dologból képes drámát csinálni, ha valami nem úgy történik, ahogyan ő szeretné.
„Ez is a te hibád!”

Jellemző, hogy a partner a legapróbb dolgok miatt is a másikat hibáztatja. Mindegy, hogy éppen arról van szó, hogy tönkrement valami, nem tiszta a lakás, vagy a saját munkahelyén történt probléma, valahogy igyekszik a párjára hárítani a felelősséget, és éreztetni vele, hogy ő tett valami olyat, ami miatt a rossz események megtörténtek. Susan Winter párkapcsolati szakértő szerint ezzel a dominanciát akarja érzékeltetni, valamint a másik önbizalmát, önértékelését lerombolni, hogy még inkább kontroll alatt tarthassa.
„Mindig az van, amit te akarsz”
Ha valami esetleg nem úgy történik, ahogyan ő szeretné, azt igen rosszul viseli, és a legtöbbször ezt erőteljesen ki is mutatja, méghozzá veszekedéssel. Igyekszik rossz érzést kelteni a másikban úgy, hogy azt állítja, mindig, minden a szerelme akarata szerint zajlik, bezzeg az ő kérése és vágya sosem teljesülhet. Ezzel gyakran sikerül is bűntudatot kelteni a másikban, így szép lassan eléri, hogy beadja a derekát, és eleget tegyen az akaratának.
A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?
Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.