Menü

Ezeken vitázik a legtöbbet egy érzelmileg zsaroló partner

Egy érzelmi zsaroló partner veszekedésekkel is igyekszik manipulálni a párját. Néhány visszatérő vita egyértelműen mérgező kapcsolatra utal.

Olyan párkapcsolat nem létezik, melyben a felek között ne lennének kisebb-nagyobb nézeteltérések, veszekedések. Ezek teljesen normálisnak számítanak, sőt, még jót is tehetnek a viszonynak. Ám vannak olyan viták, melyekre, ha folyton visszatérnek, újra és újra konfliktusokat okoznak, akkor érdemes figyelmeztető jelként tekinteni.

Az érzelmi zsaroló partner állandóan manipulálni próbálja párját, és ezt a másikban keltett rossz érzéssel éri el. Ehhez számos módszert bevethet, de többek közt a vitázás is jellemző technika az esetükben - ez ugyanis szintén a befolyásolás eszköze. Ha a következő apróságok miatt rendszeresen veszekedést kezdeményez a másik, az mérgező kapcsolatra utalhat.

Kivel, hova és miért?

Az érzelmileg zsaroló fél arra törekszik, hogy uralkodjon, de nem látványosan, sőt, sokszor magát állítja be áldozatnak. Gyakran kelt bűntudatot a másikban, mintha annak a hibája lenne kizárólag, ha ő rosszul érzi magát. Sokszor felnagyítja a dolgokat, provokál, de fenyegetőzhet is. Szinte bármilyen apró-cseprő dologból képes drámát csinálni, ha valami nem úgy történik, ahogyan ő szeretné.

„Ez is a te hibád!”

Jellemző, hogy a partner a legapróbb dolgok miatt is a másikat hibáztatja. Mindegy, hogy éppen arról van szó, hogy tönkrement valami, nem tiszta a lakás, vagy a saját munkahelyén történt probléma, valahogy igyekszik a párjára hárítani a felelősséget, és éreztetni vele, hogy ő tett valami olyat, ami miatt a rossz események megtörténtek. Susan Winter párkapcsolati szakértő szerint ezzel a dominanciát akarja érzékeltetni, valamint a másik önbizalmát, önértékelését lerombolni, hogy még inkább kontroll alatt tarthassa.

„Mindig az van, amit te akarsz”

Ha valami esetleg nem úgy történik, ahogyan ő szeretné, azt igen rosszul viseli, és a legtöbbször ezt erőteljesen ki is mutatja, méghozzá veszekedéssel. Igyekszik rossz érzést kelteni a másikban úgy, hogy azt állítja, mindig, minden a szerelme akarata szerint zajlik, bezzeg az ő kérése és vágya sosem teljesülhet. Ezzel gyakran sikerül is bűntudatot kelteni a másikban, így szép lassan eléri, hogy beadja a derekát, és eleget tegyen az akaratának.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.