Menü

Meglepő testi tünetek, amit a tartós magány okozhat

A tartós magány nemcsak a mentális állapotra, hanem a fizikai egészségre is káros. Olyan tüneteket okozhat, amikről sokan nem is sejtik, hogy ez is állhat a hátterükben.

A magány egy átmeneti vagy állandósult érzelmi állapot, amelynek során valaki elvágva, elidegenítve érzi magát a többi embertől, kirekesztettséget él át, nem teljesül az illető társadalmi kapcsolatok iránti igénye, vagy nem kapja meg a környezetétől a kellő támogatást, elfogadást és társaságot. A tartós magány szorongást, félelmet és szomorúságot is kiválthat, a negatív érzelmek hatására pedig nemcsak mentális, hanem testi tüneteket is okozhat, sőt egy kutatás szerint olyan veszélyes, mintha az ember napi 15 szál cigarettát szívna.

Fáradtság

Kutatások szerint az, aki legalább napi nyolc órát teljesen egyedül, szociális kapcsolatok nélkül tölt, olyan fáradtnak érezheti magát, mintha nyolc órán át nem evett volna - annak ellenére, hogy előbbi esetben nincs szó konkrét energiavesztésről. Az emberek alacsony energiaszinttel reagálnak a szociális kapcsolatok hiányára, az ebből adódó fáradtság szintjét pedig környezeti tényezők és a személyiségjegyek befolyásolják.

Izomfeszülés

Mivel a magány érzelmi problémákat, stresszt és szorongást okoz, ezek hatására izomfeszülést is eredményezhet Helen Odessky klinikai pszichológus szerint. A magány okozta depresszió miatt emellett fokozott fájdalomérzékelés is kialakulhat, ami magában foglalhatja többek közt a térd- és lábfájdalmat, a lábak gyengeségét vagy a derékfájást is.

Magas vérnyomás

A magány által megtapasztalt stressz megemeli egyes hormonok szintjét a szervezetben, ezáltal megzavarja többek közt a keringési rendszert is. Ennek következménye lehet akár a magas vérnyomás, a megemelkedett koleszterinszint, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megnövekedett esélye.

Emésztési és gyomorproblémák

Mivel a stressz, a depresszió és a szorongás egyaránt befolyásolhatja az emésztést, a tartós magány emésztési problémákat is okozhat. A szorongás hatására egyes testi funkciók csökkennek, minimalizálódnak - az emésztés is ezek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy gyakrabban görcsölhet a gyomor, vagy más gyomor-bélrendszeri zavarok is létrejöhetnek.

Fejfájás

A depressziós érzelmi állapot következményeképp a magányos emberek kétharmada tapasztal ilyen tünetet. A fájdalomtűrő képesség csökkenésének hatására szintén felerősödhet a fejfájás és a migrén.

A magány több módon is befolyásolhatja az alvási szokásokat. Előfordulhat, hogy valaki alvási nehézségekkel, álmatlansággal küzd miatta, míg más inkább túl sokat pihen. Sőt ez egy ördögi körbe is átcsaphat: a magány miatt az ember sok időt tölt az ágyban, és egyre kevésbé lesz kedve, energiája másokkal találkozni, így idővel még magányosabbá válik.

Az elmúlás emlékezete – a múltban és a jelenben

Minden ősz végén, amikor elérkezik november elseje, a temetőkben lassan feltűnnek a gyertyafények. Virágárusok lepik el a sarkokat, a bejáratnál mécsesek sora csillog. A látvány egyszerre meghitt és ismétlődő, valami, amit már megszoktunk. Azonban miben változott ez az időszak az elmúlt évekhez képest?

Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot

Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.

Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról

Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.

A hipochondria lélektana

A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?