Menü

Meglepő testi tünetek, amit a tartós magány okozhat

A tartós magány nemcsak a mentális állapotra, hanem a fizikai egészségre is káros. Olyan tüneteket okozhat, amikről sokan nem is sejtik, hogy ez is állhat a hátterükben.

A magány egy átmeneti vagy állandósult érzelmi állapot, amelynek során valaki elvágva, elidegenítve érzi magát a többi embertől, kirekesztettséget él át, nem teljesül az illető társadalmi kapcsolatok iránti igénye, vagy nem kapja meg a környezetétől a kellő támogatást, elfogadást és társaságot. A tartós magány szorongást, félelmet és szomorúságot is kiválthat, a negatív érzelmek hatására pedig nemcsak mentális, hanem testi tüneteket is okozhat, sőt egy kutatás szerint olyan veszélyes, mintha az ember napi 15 szál cigarettát szívna.

Fáradtság

Kutatások szerint az, aki legalább napi nyolc órát teljesen egyedül, szociális kapcsolatok nélkül tölt, olyan fáradtnak érezheti magát, mintha nyolc órán át nem evett volna - annak ellenére, hogy előbbi esetben nincs szó konkrét energiavesztésről. Az emberek alacsony energiaszinttel reagálnak a szociális kapcsolatok hiányára, az ebből adódó fáradtság szintjét pedig környezeti tényezők és a személyiségjegyek befolyásolják.

Izomfeszülés

Mivel a magány érzelmi problémákat, stresszt és szorongást okoz, ezek hatására izomfeszülést is eredményezhet Helen Odessky klinikai pszichológus szerint. A magány okozta depresszió miatt emellett fokozott fájdalomérzékelés is kialakulhat, ami magában foglalhatja többek közt a térd- és lábfájdalmat, a lábak gyengeségét vagy a derékfájást is.

Magas vérnyomás

A magány által megtapasztalt stressz megemeli egyes hormonok szintjét a szervezetben, ezáltal megzavarja többek közt a keringési rendszert is. Ennek következménye lehet akár a magas vérnyomás, a megemelkedett koleszterinszint, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megnövekedett esélye.

Emésztési és gyomorproblémák

Mivel a stressz, a depresszió és a szorongás egyaránt befolyásolhatja az emésztést, a tartós magány emésztési problémákat is okozhat. A szorongás hatására egyes testi funkciók csökkennek, minimalizálódnak - az emésztés is ezek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy gyakrabban görcsölhet a gyomor, vagy más gyomor-bélrendszeri zavarok is létrejöhetnek.

Fejfájás

A depressziós érzelmi állapot következményeképp a magányos emberek kétharmada tapasztal ilyen tünetet. A fájdalomtűrő képesség csökkenésének hatására szintén felerősödhet a fejfájás és a migrén.

A magány több módon is befolyásolhatja az alvási szokásokat. Előfordulhat, hogy valaki alvási nehézségekkel, álmatlansággal küzd miatta, míg más inkább túl sokat pihen. Sőt ez egy ördögi körbe is átcsaphat: a magány miatt az ember sok időt tölt az ágyban, és egyre kevésbé lesz kedve, energiája másokkal találkozni, így idővel még magányosabbá válik.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.