Menü

Meglepő testi tünetek, amit a tartós magány okozhat

A tartós magány nemcsak a mentális állapotra, hanem a fizikai egészségre is káros. Olyan tüneteket okozhat, amikről sokan nem is sejtik, hogy ez is állhat a hátterükben.

A magány egy átmeneti vagy állandósult érzelmi állapot, amelynek során valaki elvágva, elidegenítve érzi magát a többi embertől, kirekesztettséget él át, nem teljesül az illető társadalmi kapcsolatok iránti igénye, vagy nem kapja meg a környezetétől a kellő támogatást, elfogadást és társaságot. A tartós magány szorongást, félelmet és szomorúságot is kiválthat, a negatív érzelmek hatására pedig nemcsak mentális, hanem testi tüneteket is okozhat, sőt egy kutatás szerint olyan veszélyes, mintha az ember napi 15 szál cigarettát szívna.

Fáradtság

Kutatások szerint az, aki legalább napi nyolc órát teljesen egyedül, szociális kapcsolatok nélkül tölt, olyan fáradtnak érezheti magát, mintha nyolc órán át nem evett volna - annak ellenére, hogy előbbi esetben nincs szó konkrét energiavesztésről. Az emberek alacsony energiaszinttel reagálnak a szociális kapcsolatok hiányára, az ebből adódó fáradtság szintjét pedig környezeti tényezők és a személyiségjegyek befolyásolják.

Izomfeszülés

Mivel a magány érzelmi problémákat, stresszt és szorongást okoz, ezek hatására izomfeszülést is eredményezhet Helen Odessky klinikai pszichológus szerint. A magány okozta depresszió miatt emellett fokozott fájdalomérzékelés is kialakulhat, ami magában foglalhatja többek közt a térd- és lábfájdalmat, a lábak gyengeségét vagy a derékfájást is.

Magas vérnyomás

A magány által megtapasztalt stressz megemeli egyes hormonok szintjét a szervezetben, ezáltal megzavarja többek közt a keringési rendszert is. Ennek következménye lehet akár a magas vérnyomás, a megemelkedett koleszterinszint, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megnövekedett esélye.

Emésztési és gyomorproblémák

Mivel a stressz, a depresszió és a szorongás egyaránt befolyásolhatja az emésztést, a tartós magány emésztési problémákat is okozhat. A szorongás hatására egyes testi funkciók csökkennek, minimalizálódnak - az emésztés is ezek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy gyakrabban görcsölhet a gyomor, vagy más gyomor-bélrendszeri zavarok is létrejöhetnek.

Fejfájás

A depressziós érzelmi állapot következményeképp a magányos emberek kétharmada tapasztal ilyen tünetet. A fájdalomtűrő képesség csökkenésének hatására szintén felerősödhet a fejfájás és a migrén.

A magány több módon is befolyásolhatja az alvási szokásokat. Előfordulhat, hogy valaki alvási nehézségekkel, álmatlansággal küzd miatta, míg más inkább túl sokat pihen. Sőt ez egy ördögi körbe is átcsaphat: a magány miatt az ember sok időt tölt az ágyban, és egyre kevésbé lesz kedve, energiája másokkal találkozni, így idővel még magányosabbá válik.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.