Menü

Dolgok, amiket rosszul tudtál az alvásról

Az alvás olyasmi, amiről mindenki tudni vél egy csomó dolgot, de ennek legalább a fele tévhit. Összeszedtünk pár érdekes tényt arról, amivel életünk harmadát töltjük.

Mit tudunk az alvásról? A legtöbben valószínűleg azt, hogy sosem elég, és hogy a vekker, a határidő, meg a hajnalban flexelő szomszéd a három legnagyobb ellensége. De még mit tudunk róla? Például az alábbi 15 dolgot, amit szépen sorban megcáfolunk.

1. Mindenkinek szüksége van legalább 8 óra alvásra

A tudomány mai állása szerint ez aztán teljesen változó faktor. Van, aki tényleg ennyivel “működik” a leghatékonyabban, mások akár hat, vagy akár négy óra átlagos alvás után is képesek a maximumot nyújtani, megint mások pedig sokszor a nyolc órával sincsenek kisegítve. Hogy kinek mennyi az ideális, azt leginkább saját tapasztalásból kell eldöntenie, mivel genetikai, életkori, és aktivitásbeli faktorok összessége adja ki mindenki saját szükségletét.

2. Egy pohár sör vagy bor segít elaludni

Sajnos nem, csak egy ideig úgy érzed, mintha. Egy bizonyos alkoholszinttől ugyanis érezhetjük magunkat tompábbnak, amit akár össze is keverhetünk az álmosodással, de igazából az alkohol épp megzavarja az alvási ciklusunkat. Egy ausztrál felmérés szerint azok, akik alkoholos állapotban fekszenek le aludni, az agyi aktivitásuk alapján nem pihentető álomba merülnek, hanem végig negatív hatások zavarják a regenerálódásukat.

Az alkohol álmosító hatása és a valódi elálmosodás közötti különbséget már az 1930-as évek óta vizsgálják, és a jelenlegi tudásunk szerint italozás után a szervezet hasonló reakciókkal igyekszik gyorsabban lebontani az alkoholt, mint amivel a nap végén a fáradtságot kezeli – és ha ez a két hatás egyszerre jelentkezik, a szervezet egyszerűen nem tud kétfelé figyelni.

3. Majd hétvégén kialszom magam

Sokan zúzzák végig a hétköznapjaikat túlhajszolva, pár órás alvással, mert azt mondogatják, majd hétvégén délug alszom, és az helyrehoz. Ehelyett nem történik más, mint az, hogy a szervezetünk alapvetően egyenletes működésre programozott biológiai óráját folyamatosan megzavarjuk, öt napig a kevés, két napig a sok alvással. Bármennyire is ellenkezik a munka és egyéb faktorok által ránk pakolt kötelezettséggel, sajnos még mindig az a legjobb megoldás, ha minden nap ugyanannyit próbálunk aludni.

4. A kevés alvás csak fáradtságot okoz, az egészséget nem károsítja

Bár egy-egy álmatlan éjszaka után még nem érezhető, de a rendszeres kevés alvás konkrét egszségügyi problémák kialakulásához vezethet. Az elhízás, a diabétesz, a szívkoszorúér-megbetegedések és a stroke csak néhány ezek közül, de akár néhány kihagyott éjszaka is okozhat komoly személyiségzavarokat, fejfájást, szédülést, látásproblémákat.

5. A meleg tej elaltat

Bárcsak. Jómagam is komoly insomniában szenvedtem sokáig, ezért szinte minden népi bölcsességet kipróbáltam az elalvás megkönnyítésére. Ezek egyike a meleg tej, amiben egyébként valóban van olyan alkotóelem (jelesül a triptofán), amelyet a testünk szerotoninná alakít, ez pedig az agyunkat “álomba ringató” kémiai vegyület.

Viszont a kutatások szerint egy pohár tejben a szükséges szint kevesebb mint egytizede van jelen, tehát alvás előtt legalább 2-3 litert kéne meginnunk, ezután viszont már teljesen más miatt lennének bajaink az alvással.

A nőgyógyászati rákszűrés fontossága

Senki sem szeret orvoshoz járni, különösen nem nőgyógyászati vizsgálatra. Sokan halogatják a rákszűrést, mert kellemetlennek, időigényesnek érzik, pedig valójában egy néhány perces, egyszerű eljárásról van szó, amely életet menthet.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Amikor az ősz beköltözik az otthonunkba és a lelkünkbe is

Minden évszaknak megvan a hangulata, a vele járó illatok, színek, amik nem csak a fizikai megjelenésben fontosak, hanem a mentális egészségünkre is hatással vannak.