Menü

Dolgok, amiket rosszul tudtál az alvásról

Az alvás olyasmi, amiről mindenki tudni vél egy csomó dolgot, de ennek legalább a fele tévhit. Összeszedtünk pár érdekes tényt arról, amivel életünk harmadát töltjük.

Mit tudunk az alvásról? A legtöbben valószínűleg azt, hogy sosem elég, és hogy a vekker, a határidő, meg a hajnalban flexelő szomszéd a három legnagyobb ellensége. De még mit tudunk róla? Például az alábbi 15 dolgot, amit szépen sorban megcáfolunk.

1. Mindenkinek szüksége van legalább 8 óra alvásra

A tudomány mai állása szerint ez aztán teljesen változó faktor. Van, aki tényleg ennyivel “működik” a leghatékonyabban, mások akár hat, vagy akár négy óra átlagos alvás után is képesek a maximumot nyújtani, megint mások pedig sokszor a nyolc órával sincsenek kisegítve. Hogy kinek mennyi az ideális, azt leginkább saját tapasztalásból kell eldöntenie, mivel genetikai, életkori, és aktivitásbeli faktorok összessége adja ki mindenki saját szükségletét.

2. Egy pohár sör vagy bor segít elaludni

Sajnos nem, csak egy ideig úgy érzed, mintha. Egy bizonyos alkoholszinttől ugyanis érezhetjük magunkat tompábbnak, amit akár össze is keverhetünk az álmosodással, de igazából az alkohol épp megzavarja az alvási ciklusunkat. Egy ausztrál felmérés szerint azok, akik alkoholos állapotban fekszenek le aludni, az agyi aktivitásuk alapján nem pihentető álomba merülnek, hanem végig negatív hatások zavarják a regenerálódásukat.

Az alkohol álmosító hatása és a valódi elálmosodás közötti különbséget már az 1930-as évek óta vizsgálják, és a jelenlegi tudásunk szerint italozás után a szervezet hasonló reakciókkal igyekszik gyorsabban lebontani az alkoholt, mint amivel a nap végén a fáradtságot kezeli – és ha ez a két hatás egyszerre jelentkezik, a szervezet egyszerűen nem tud kétfelé figyelni.

3. Majd hétvégén kialszom magam

Sokan zúzzák végig a hétköznapjaikat túlhajszolva, pár órás alvással, mert azt mondogatják, majd hétvégén délug alszom, és az helyrehoz. Ehelyett nem történik más, mint az, hogy a szervezetünk alapvetően egyenletes működésre programozott biológiai óráját folyamatosan megzavarjuk, öt napig a kevés, két napig a sok alvással. Bármennyire is ellenkezik a munka és egyéb faktorok által ránk pakolt kötelezettséggel, sajnos még mindig az a legjobb megoldás, ha minden nap ugyanannyit próbálunk aludni.

4. A kevés alvás csak fáradtságot okoz, az egészséget nem károsítja

Bár egy-egy álmatlan éjszaka után még nem érezhető, de a rendszeres kevés alvás konkrét egszségügyi problémák kialakulásához vezethet. Az elhízás, a diabétesz, a szívkoszorúér-megbetegedések és a stroke csak néhány ezek közül, de akár néhány kihagyott éjszaka is okozhat komoly személyiségzavarokat, fejfájást, szédülést, látásproblémákat.

5. A meleg tej elaltat

Bárcsak. Jómagam is komoly insomniában szenvedtem sokáig, ezért szinte minden népi bölcsességet kipróbáltam az elalvás megkönnyítésére. Ezek egyike a meleg tej, amiben egyébként valóban van olyan alkotóelem (jelesül a triptofán), amelyet a testünk szerotoninná alakít, ez pedig az agyunkat “álomba ringató” kémiai vegyület.

Viszont a kutatások szerint egy pohár tejben a szükséges szint kevesebb mint egytizede van jelen, tehát alvás előtt legalább 2-3 litert kéne meginnunk, ezután viszont már teljesen más miatt lennének bajaink az alvással.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hogyan takarékoskodhatunk otthon az energiával?

Az energiaárak alakulása és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb figyelem miatt ma Magyarországon is sok család keresi a lehetőséget arra, hogyan csökkentheti otthona energiafogyasztását. A jó hír az, hogy nem feltétlenül kell milliókat költeni korszerűsítésre ahhoz, hogy érezhető megtakarítást érjünk el.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?