Menü

Dolgok, amiket rosszul tudtál az alvásról

Az alvás olyasmi, amiről mindenki tudni vél egy csomó dolgot, de ennek legalább a fele tévhit. Összeszedtünk pár érdekes tényt arról, amivel életünk harmadát töltjük.

Mit tudunk az alvásról? A legtöbben valószínűleg azt, hogy sosem elég, és hogy a vekker, a határidő, meg a hajnalban flexelő szomszéd a három legnagyobb ellensége. De még mit tudunk róla? Például az alábbi 15 dolgot, amit szépen sorban megcáfolunk.

1. Mindenkinek szüksége van legalább 8 óra alvásra

A tudomány mai állása szerint ez aztán teljesen változó faktor. Van, aki tényleg ennyivel “működik” a leghatékonyabban, mások akár hat, vagy akár négy óra átlagos alvás után is képesek a maximumot nyújtani, megint mások pedig sokszor a nyolc órával sincsenek kisegítve. Hogy kinek mennyi az ideális, azt leginkább saját tapasztalásból kell eldöntenie, mivel genetikai, életkori, és aktivitásbeli faktorok összessége adja ki mindenki saját szükségletét.

2. Egy pohár sör vagy bor segít elaludni

Sajnos nem, csak egy ideig úgy érzed, mintha. Egy bizonyos alkoholszinttől ugyanis érezhetjük magunkat tompábbnak, amit akár össze is keverhetünk az álmosodással, de igazából az alkohol épp megzavarja az alvási ciklusunkat. Egy ausztrál felmérés szerint azok, akik alkoholos állapotban fekszenek le aludni, az agyi aktivitásuk alapján nem pihentető álomba merülnek, hanem végig negatív hatások zavarják a regenerálódásukat.

Az alkohol álmosító hatása és a valódi elálmosodás közötti különbséget már az 1930-as évek óta vizsgálják, és a jelenlegi tudásunk szerint italozás után a szervezet hasonló reakciókkal igyekszik gyorsabban lebontani az alkoholt, mint amivel a nap végén a fáradtságot kezeli – és ha ez a két hatás egyszerre jelentkezik, a szervezet egyszerűen nem tud kétfelé figyelni.

3. Majd hétvégén kialszom magam

Sokan zúzzák végig a hétköznapjaikat túlhajszolva, pár órás alvással, mert azt mondogatják, majd hétvégén délug alszom, és az helyrehoz. Ehelyett nem történik más, mint az, hogy a szervezetünk alapvetően egyenletes működésre programozott biológiai óráját folyamatosan megzavarjuk, öt napig a kevés, két napig a sok alvással. Bármennyire is ellenkezik a munka és egyéb faktorok által ránk pakolt kötelezettséggel, sajnos még mindig az a legjobb megoldás, ha minden nap ugyanannyit próbálunk aludni.

4. A kevés alvás csak fáradtságot okoz, az egészséget nem károsítja

Bár egy-egy álmatlan éjszaka után még nem érezhető, de a rendszeres kevés alvás konkrét egszségügyi problémák kialakulásához vezethet. Az elhízás, a diabétesz, a szívkoszorúér-megbetegedések és a stroke csak néhány ezek közül, de akár néhány kihagyott éjszaka is okozhat komoly személyiségzavarokat, fejfájást, szédülést, látásproblémákat.

5. A meleg tej elaltat

Bárcsak. Jómagam is komoly insomniában szenvedtem sokáig, ezért szinte minden népi bölcsességet kipróbáltam az elalvás megkönnyítésére. Ezek egyike a meleg tej, amiben egyébként valóban van olyan alkotóelem (jelesül a triptofán), amelyet a testünk szerotoninná alakít, ez pedig az agyunkat “álomba ringató” kémiai vegyület.

Viszont a kutatások szerint egy pohár tejben a szükséges szint kevesebb mint egytizede van jelen, tehát alvás előtt legalább 2-3 litert kéne meginnunk, ezután viszont már teljesen más miatt lennének bajaink az alvással.

November, a férfi egészség hónapja

A november számos dolog hónapja, sokféle dolgot ünneplünk, vagy csak számon tartunk, de az egyik legfontosabb az, hogy a férfiak egészségmegőrzésére is felhívja a figyelmet.

Napközbeni szundikálás a munkahelyen

Mit nyerhetnek a hivatalos szieszta bevezetésével a vállalatok, és hogyan érdemes alkalmazniuk a HR-eseknek? A munkahelyi alvás koncepciója jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, világszerte számos cég alkalmazza a mentális jólét érdekében, a Google, a Nike, a Procter & Gamble és a Facebook főhadiszállásain például már évek óta vannak alvókabinok. Jelen helyzetben nem arról van szó, hogy átaludja a fél csapat az éjszakai műszak egyharmadát, hanem hogy hivatalosan is pihenhet az alkalmazott munkaidőben.

Karácsony hitelből

Egy friss reprezentatív felmérés szerint a magyarok átlagosan 102 ezer forintot szánnak a karácsonyi kiadásokra, ebből 46 ezer forintot költenek ajándékokra. Háromból két ember állít karácsonyfát, amelyre közel 14 ezer forintot fordítanak – olvasom a netes összefoglalókat.

Becézgetések egy munkahelyen

Hogyan működik a becenevek használata a munkahelyen? A becézés alatt jelen helyzetben nem a keresztnév rövidítését értik (például Benedek helyett Beni), hanem olyan nevek használatát, ami újfajta identitást ad az adott személynek. Mint például a Főni, a Mester, a kobra vagy más opciók a populáris kultúrából.

Télen allergia? Ki hallott már ilyet?

Ahogy csökken a hőmérséklet úgy lélegezhetnek fel a pollenallergiások – gondoltam magamban vígan a parlagfűszezon végén, DE! Mi az a téli allergia? Melyek a kiváltó okok, a tünetek, és mit tehetünk ellene?