A kontroll, és ami mögötte van – a kontrollmánia
- Dátum: 2023.08.09., 01:35
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com, pixabay.com
- fèlelem, felelőssèg, kontroll, környezet, lélek, mánia, psziché, pszichológus
Minden ember más, és ez így van rendjén. Egyes emberek jobban, mások kevésbé szervezik életüket. Miből adódhat, hogy valaki tud spontán lenni, amíg a másiknak az az ideális, ha be van osztva minden perce? Miért akarná valaki mások idejét is beosztani a sajátja mellett?
A belső kontrollos személyeket a következők alapján lehet felismerni:

Nagyobb mértékben felelősséget vállalnak tetteikért.
A belső kontrollos személy biztos abban, hogy ha akarja, akkor meg tudja változtatni mind a környezetét, mind pedig a saját viselkedését, a külső kontrollos azonban kevésnek érzi ehhez saját erőit.
Sikerorientáltak.
Frusztrációs toleranciájuk magasabb.
Függetlenebbek, hatékonyabbak, teljesítőképesebbek, dominánsabbak.
Kevesebbet szoronganak teljesítményhelyzetben, szorongásuk facilitáló jellegű.
A külső kontrollos személyek az alábbi ismérvek szerint jellemezhetőek:

A külső kontrollos személyekből hiányzik az indíték a nehezen elérhető célok megvalósítására, és nem nagyon vannak törekvéseik, mivel úgy látják: erőfeszítéseiknek és képességeiknek kevés vagy semmi köze nincs a végeredményhez.
Nagyon könnyű vagy nagyon nehéz feladatot választanak annak érdekében, hogy az eredményüket külső tényezőkkel tudják magyarázni.
Többet szoronganak teljesítményhelyzetben, szorongásuk debilizáló.
Az, hogy ki hogyan gondolkozik egy adott helyzetről, nagyban függ a fentebb említettektől. Sőt, az, hogy ki hogyan gondolkozik önmagáról, szintén nagyban függ attól,
MILYEN MÉRTÉKŰ FELELŐSSÉGET TULAJDONÍT SAJÁT MAGÁNAK, és hogyan értelmezi a visszacsatolás tartalmát.
Nem feltétlen adaptív, ha minden történést saját magunknak tudunk be, és minden következményt befolyásolni szeretnénk. Vannak bizonyos helyzetek, amelyeket jobb, ha elengedünk. Manapság divatos kifejezés lett a „kontrollmánia”, amelynek még nincsen tudományos definíciója, viszont a mindennapi életben számos formájában, számtalan alkalommal találkozhatunk vele, gyakorlatilag bárhol és bármikor. Kontrollmániás emberek a munkahelyünkön és személyes életünkben is előfordulnak, néha akár észrevétlenül is, hiszen a társadalom néhány vonásukat pozitívan értékeli.

Mit lehetne tenni ellene?
A kontrollmánia mértéke csökkenthető, mint ahogy a tehetetlenség is tanulható, ám ehhez elsősorban a személy belső munkája és kitartása szükséges. Érdemes először a kis, hétköznapi dolgokkal kezdeni, amik nem okoznak akkora szorongást. Akár lehet ezt is strukturált formába önteni a könnyebbség kedvéért.
A legközelebbi program tervezésénél próbáljuk meg átengedni másoknak a szervezés lehetőségét, így vegyünk részt a megszervezett programon.
Amikor tervezzük a hetünket, tűzzünk ki egy olyan napot, amikor hagyjuk magunkat sodródni az árral, és ne tervezzünk semmit előre.
Amikor a tüneteket már úgy érezzük, kézben tudjuk tartani, azokat „kontroll” alá tudjuk vonni, akkor nekikezdhetünk a mélyebb tartalmak, okok és indokok felkutatásának.
Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell
Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.
„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa
Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?