Menü

A kontroll, és ami mögötte van – a kontrollmánia

Minden ember más, és ez így van rendjén. Egyes emberek jobban, mások kevésbé szervezik életüket. Miből adódhat, hogy valaki tud spontán lenni, amíg a másiknak az az ideális, ha be van osztva minden perce? Miért akarná valaki mások idejét is beosztani a sajátja mellett?

A belső kontrollos személyeket a következők alapján lehet felismerni:

Nagyobb mértékben felelősséget vállalnak tetteikért.

A belső kontrollos személy biztos abban, hogy ha akarja, akkor meg tudja változtatni mind a környezetét, mind pedig a saját viselkedését, a külső kontrollos azonban kevésnek érzi ehhez saját erőit.

Sikerorientáltak.

Frusztrációs toleranciájuk magasabb.

Függetlenebbek, hatékonyabbak, teljesítőképesebbek, dominánsabbak.

Kevesebbet szoronganak teljesítményhelyzetben, szorongásuk facilitáló jellegű.

A külső kontrollos személyek az alábbi ismérvek szerint jellemezhetőek:

A külső kontrollos személyekből hiányzik az indíték a nehezen elérhető célok megvalósítására, és nem nagyon vannak törekvéseik, mivel úgy látják: erőfeszítéseiknek és képességeiknek kevés vagy semmi köze nincs a végeredményhez.

Nagyon könnyű vagy nagyon nehéz feladatot választanak annak érdekében, hogy az eredményüket külső tényezőkkel tudják magyarázni.

Többet szoronganak teljesítményhelyzetben, szorongásuk debilizáló.

Az, hogy ki hogyan gondolkozik egy adott helyzetről, nagyban függ a fentebb említettektől. Sőt, az, hogy ki hogyan gondolkozik önmagáról, szintén nagyban függ attól,

MILYEN MÉRTÉKŰ FELELŐSSÉGET TULAJDONÍT SAJÁT MAGÁNAK, és hogyan értelmezi a visszacsatolás tartalmát.

Nem feltétlen adaptív, ha minden történést saját magunknak tudunk be, és minden következményt befolyásolni szeretnénk. Vannak bizonyos helyzetek, amelyeket jobb, ha elengedünk. Manapság divatos kifejezés lett a „kontrollmánia”, amelynek még nincsen tudományos definíciója, viszont a mindennapi életben számos formájában, számtalan alkalommal találkozhatunk vele, gyakorlatilag bárhol és bármikor. Kontrollmániás emberek a munkahelyünkön és személyes életünkben is előfordulnak, néha akár észrevétlenül is, hiszen a társadalom néhány vonásukat pozitívan értékeli.

Mit lehetne tenni ellene?

A kontrollmánia mértéke csökkenthető, mint ahogy a tehetetlenség is tanulható, ám ehhez elsősorban a személy belső munkája és kitartása szükséges. Érdemes először a kis, hétköznapi dolgokkal kezdeni, amik nem okoznak akkora szorongást. Akár lehet ezt is strukturált formába önteni a könnyebbség kedvéért.

A legközelebbi program tervezésénél próbáljuk meg átengedni másoknak a szervezés lehetőségét, így vegyünk részt a megszervezett programon.

Amikor tervezzük a hetünket, tűzzünk ki egy olyan napot, amikor hagyjuk magunkat sodródni az árral, és ne tervezzünk semmit előre.

Amikor a tüneteket már úgy érezzük, kézben tudjuk tartani, azokat „kontroll” alá tudjuk vonni, akkor nekikezdhetünk a mélyebb tartalmak, okok és indokok felkutatásának.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Miért hallgatunk az érzelmeinkről?

Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.