Menü

Keresztszalag szakadás: így kezelhető műtét nélkül

Számos aktív sportolónak okoz kétségbeejtő helyzetet a keresztszalag szakadása, hiszen a műtét az egyik legnépszerűbb kezelési formává nőtte ki magát. Azonban a szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy sok esetben elkerülhető az operáció, és a keresztszalag szakadás kezelhető más módon is.

A keresztszalag képes spontán gyógyulni

A terapeuta azt is elmondta, hogy a kutatások szerint az elszakadt keresztszalagban megtalálhatók azok a sejtek, amelyek át tudnak alakulni a növekedési faktorok hatására, így a szalag regenerálódni képes.

Az MRI felvételek bizonyítják, hogy a gyógytorna segítségével jó esélyeink vannak a keresztszalag szakadás teljes gyógyulásra. Egy kutatásban 5 éven keresztül 118 pácienst vizsgáltak, akik közül 62-t egyből megműtöttek 59 pedig elkezdett tornázni. A fiatal, aktív pácienseknél a megfelelő mechanikai ingerekkel elérhető a teljes felépülés, annak ellenére, hogy komoly térdfájdalomtól, mozgásbeszűküléstől és porcsérüléstől szenvedtek. A műtéti beavatkozás során elhúzódik az ízületi gyulladás, tolódik időben a terhelhetőség, ami a meniscusok és a szalagok gyógyulását akadályozza.

A térd anatómiája

A térdízület a sípcsont és a combcsont között található, amelyben a szalagok biztosítják a csontok stabilitását. Az elülső (ACL) és hátsó keresztszalag (PCL) X alakban fut a térdben a két csontvég között, míg az oldalszalagok a térd belső és külső oldalán helyezkednek el.

Szakadás vagy húzódás?

Sportolás közben a hirtelen irányváltoztatások, ugrások vagy kitámasztások során a keresztszalagok gátolják meg, hogy a sípcsont elmozduljon. Azonban, ha a szalagokra ható erő túl nagy, a térdszalag rostjai megnyúlnak, tépődnek vagy teljesen elszakadnak.

Térdrándulásról akkor beszélhetünk, ha a szalagok csak nyúlnak vagy tépődnek, de nem teljes a szakadás. Ebben az esetben a probléma 1-2 hetes folyamat során magától rendeződik. Ha a szalag szakad, akkor jóval hosszabb gyógyulási időszakra kell felkészülni; ebben az esetben minimum 2-3 hónapos felépülési idővel kell számolni.

Hogyan lehet a leghatékonyabb támogatni a keresztszalag gyógyulását?

Minden esetben fontos, hogy a sérült ízületeket minél előbb mozgatni kezdjük. Természetesen fokozatosan és átgondoltan, de szükséges a mozgás, hogy a szalagok gyógyulhassanak és visszanyerjék rugalmasságukat. Ebben van nagy segítségünkre a manuálterápia.

A kezdeti kezeléssel a térdfájdalom, a duzzanat csökkentése és a teljes kinyújtás elérése a cél. Minél hamarabb elkezdjük, annál jobban támogatjuk a spontán gyógyulást. A manuálterápiával a mozgás minősége helyreállítható azáltal, hogy a “helyettesítő” mozgások deformációit kijavítjuk. A kinesio tape segítségével pedig elősegítjük az ödéma felszívódását – fogalmaz a terapeuta, majd hozzáteszi:

Elsősorban a törzs izomzatát (core izmok) és az alsó végtag erejét fejlesztjük koordinációs és egyensúlyfejlesztő gyakorlatok által. A legfontosabb, hogy javítsuk a térd hajlíthatóságát, erejét, gyorsaságát és robbanékonyságát, így elkerülhetjük az újrasérülést. Eleinte az egyenes vonalú futás, kitörés, guggolás, lépcsőzés hasznos, amit kiegészítünk nyújtással. Majd jöhetnek az egyre összetettebb gyakorlatok, ugrások, futás irányváltoztatásokkal, itt a legfontosabb, hogy a talajra érkezés és az onnan elrugaszkodás kontrollálttá váljon. Végül pedig a sportspecifikus gyakorlatokkal kialakítjuk a robbanékonyságot. A felépülési idő 3-6 hónap közé tehető.

Mikor kell mindenképpen műteni a keresztszalagot?

A konzervatív terápia sikeressége függ: a páciens anatómiai adottságaitól (pl. combcsont laterális fejének "csapottságától"), regenerációs képességeitől és motivált kooperációjától.

Az alábbi esetekben is érdemes elgondolkozni a műtéten:

tartósan fennálló nagyfokú instabilitás, ami gátolja a pácienst a hétköznapi életben;

az olyan sport végzése, ahol nagy a kockázata a térdsérülésnek illetve az ismétlődő keresztszalag szakadás.

A manuálterápia a műtét utáni rehabilitációban is fontos támaszt nyújt, mivel alkalmazásával a folyamat végén elérhető a teljes gyógyulás.

Keresztszalag műtét utáni rehabilitáció

A keresztszalag műtét után mindenképp rehabilitációra van szükség, amelynek időtartama nagyjából egy év.

A manuálterápiának rendkívül nagy szerepe van a térd és a szalagok teljes gyógyulásában. A kezelés első 6-8 hetében teljessé tesszük a térd mozgástartományát, a 3-6 hónapban kialakítjuk a megfelelő izomerőt és az utolsó szakaszban fél évig fejlesztjük az összetett funkciókat, miközben mentálisan is felkészítjük a pácienst, hogy újra bátran és összpontosítva sportolhasson.

Körömbetegségek – felismerés, okok és hatékony kezelési lehetőségek

A körömbetegségek rendkívül gyakoriak, és az emberek jelentős részét érintik élete során. Bár gyakran csupán esztétikai problémának tűnnek, sok esetben komoly kellemetlenséggel, fájdalommal vagy akár fertőzéssel is járhatnak. A köröm állapota ráadásul sokszor utalhat a szervezet általános egészségi helyzetére, ezért fontos időben felismerni és kezelni a problémát.

A társasjáték terápiás ereje

A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.

Wim Hof módszer

Edzésmódszer, mely nem csak a testre hat, hanem az elmét is tréningezi, ezzel pedig hihetetlen eredményeket lehet elérni. Ez a Wim Hof módszer.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.