Emiatt találjuk vonzónak a mosolyt
- Dátum: 2023.09.25., 01:57
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- boldogság, életvitel, energia, kapcsolat, lélek, mosoly, nevetés, szórakozás
Az állatokkal ellentétben, nálunk fogunk megvillantása nem az agresszió jele, hanem kellemes gesztus, ami ráadásul egy ösztönös reakció. A világon mindössze öt érzelem van, amit mindenhol ugyanúgy fejeznek ki az emberek: az undor, félelem, düh, szomorúság és öröm, tehát az eszkimók ugyanúgy mosolyognak, mint az ausztrál őslakosok. A vakon született emberek senkit nem látnak mosolyogni, mégis ugyanúgy húzzák mosolyra szájukat, mint mindenki más.

Azonban annak ellenére, hogy ösztönös cselekedet, tudjuk tettetni is, hiszen nem mindegyik mosoly őszinte, gondoljunk csak a szépségkirálynők, vagy a politikusok rutinszerű mosolyaira, vagy akárcsak saját magunkra, miközben egy fényképhez pózolunk. Több oka is van annak, hogy egy mosoly jó érzéssel tölt el minket és vonzónak találjuk. Nézzük, hogy a tudomány szerint mi ennek az oka.
A mosoly összeköt
A gyászjelentésekben a legtöbbször az elhunytaknak azt a tulajdonságát emelték ki a hozzátartozók, hogy szerették a mosolyát. Így olvasva furcsa lehet, hogy egy halottról valakinek először a mosolya jusson eszünkbe, de ez is bizonyítja, hogy ez milyen mélyen köti össze az embereket.

Ha valaki ránk mosolyog, vagy mi mosolygunk valakire, az azt jelenti, hogy örülünk a másiknak, hiszen a mosoly a pozitív kapcsolat jele.
Mikor egy számunkra kedves emberről mesélünk valakinek, sokszor használjuk azt a jelzőt, hogy „mosolygós”. Azonban a mosoly nemcsak a belső értékeket nagyítja fel a szemünkben, hanem a külsőt is. A mosoly nagy szerepet játszik abban, hogy valakit mennyire találunk vonzónak. A résztvevőknek különböző arcképeket mutogattak, amiken emberek szerepeltek komoly, semleges vagy mosolygó arccal.
Kiderült, hogy a kevésbé vonzó arcú embereket vonzóbbnak látták, ha a fotón mosolyogva szerepelt. Már a nyolcvanas években is vizsgálták, hogy ugyanazt az arcot sokkal szebbnek látjuk, amikor mosolyog.
A mosolygás előnyökkel is jár
A mosoly az agyunkra is nagy hatással van. MRI vizsgálatok bizonyítják, hogy nevető emberek fényképeit nézve aktiválódik az orbitofrontális kéreg. Az agynak ezen része az érzelmi és impulzuskontrollért felelős, többek között olyan érzékelésekért is, mint az ízlelés vagy az érintés. A mosolygó arcok puszta látványa tehát jó érzéssel tölt el minket. Ha rámosolygunk valakire, az agyuk arra kényszeríti őket, hogy valami jót tegyenek velünk.

Az egymásra mosolygás egy olyan bensőséges kapcsolatot hoz létre két ember között, mely mindkettejük agyában kellemes hormonokat szabadít fel és aktiválja a jutalom-központokat.
Döntött fejjel a legmegnyerőbb
Többféle mosoly létezik, a titokzatos kis félmosolytól egészen a teli szájjal vigyorgásig, de a pszichológusok már azt is kiderítették, melyiket tartjuk a legmegnyerőbbnek. Egy társkereső oldalon vizsgálták, hogy azok a hölgyek kapták a legtöbb lájkot, akik mosolyogtak, ráadásul úgy, hogy a fogaik is látszottak. A legjobban lájkolt férfiak 79 százaléka szintén mosolygott a bemutatkozó fényképeken.
A felmérésből az is kiderült, hogy azok voltak a legnépszerűbb fotók, amiken az illető fejét kicsit oldalra döntve tartotta. A szakemberek szerint ennek az az oka, hogy a szemből látott arcokat tudat alatt fenyegetőnek érezzük.
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?
Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert
Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.
A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?
Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.