Emiatt találjuk vonzónak a mosolyt
- Dátum: 2023.09.25., 01:57
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- boldogság, életvitel, energia, kapcsolat, lélek, mosoly, nevetés, szórakozás
Az állatokkal ellentétben, nálunk fogunk megvillantása nem az agresszió jele, hanem kellemes gesztus, ami ráadásul egy ösztönös reakció. A világon mindössze öt érzelem van, amit mindenhol ugyanúgy fejeznek ki az emberek: az undor, félelem, düh, szomorúság és öröm, tehát az eszkimók ugyanúgy mosolyognak, mint az ausztrál őslakosok. A vakon született emberek senkit nem látnak mosolyogni, mégis ugyanúgy húzzák mosolyra szájukat, mint mindenki más.
Azonban annak ellenére, hogy ösztönös cselekedet, tudjuk tettetni is, hiszen nem mindegyik mosoly őszinte, gondoljunk csak a szépségkirálynők, vagy a politikusok rutinszerű mosolyaira, vagy akárcsak saját magunkra, miközben egy fényképhez pózolunk. Több oka is van annak, hogy egy mosoly jó érzéssel tölt el minket és vonzónak találjuk. Nézzük, hogy a tudomány szerint mi ennek az oka.
A mosoly összeköt
A gyászjelentésekben a legtöbbször az elhunytaknak azt a tulajdonságát emelték ki a hozzátartozók, hogy szerették a mosolyát. Így olvasva furcsa lehet, hogy egy halottról valakinek először a mosolya jusson eszünkbe, de ez is bizonyítja, hogy ez milyen mélyen köti össze az embereket.
Ha valaki ránk mosolyog, vagy mi mosolygunk valakire, az azt jelenti, hogy örülünk a másiknak, hiszen a mosoly a pozitív kapcsolat jele.
Mikor egy számunkra kedves emberről mesélünk valakinek, sokszor használjuk azt a jelzőt, hogy „mosolygós”. Azonban a mosoly nemcsak a belső értékeket nagyítja fel a szemünkben, hanem a külsőt is. A mosoly nagy szerepet játszik abban, hogy valakit mennyire találunk vonzónak. A résztvevőknek különböző arcképeket mutogattak, amiken emberek szerepeltek komoly, semleges vagy mosolygó arccal.
Kiderült, hogy a kevésbé vonzó arcú embereket vonzóbbnak látták, ha a fotón mosolyogva szerepelt. Már a nyolcvanas években is vizsgálták, hogy ugyanazt az arcot sokkal szebbnek látjuk, amikor mosolyog.
A mosolygás előnyökkel is jár
A mosoly az agyunkra is nagy hatással van. MRI vizsgálatok bizonyítják, hogy nevető emberek fényképeit nézve aktiválódik az orbitofrontális kéreg. Az agynak ezen része az érzelmi és impulzuskontrollért felelős, többek között olyan érzékelésekért is, mint az ízlelés vagy az érintés. A mosolygó arcok puszta látványa tehát jó érzéssel tölt el minket. Ha rámosolygunk valakire, az agyuk arra kényszeríti őket, hogy valami jót tegyenek velünk.
Az egymásra mosolygás egy olyan bensőséges kapcsolatot hoz létre két ember között, mely mindkettejük agyában kellemes hormonokat szabadít fel és aktiválja a jutalom-központokat.
Döntött fejjel a legmegnyerőbb
Többféle mosoly létezik, a titokzatos kis félmosolytól egészen a teli szájjal vigyorgásig, de a pszichológusok már azt is kiderítették, melyiket tartjuk a legmegnyerőbbnek. Egy társkereső oldalon vizsgálták, hogy azok a hölgyek kapták a legtöbb lájkot, akik mosolyogtak, ráadásul úgy, hogy a fogaik is látszottak. A legjobban lájkolt férfiak 79 százaléka szintén mosolygott a bemutatkozó fényképeken.
A felmérésből az is kiderült, hogy azok voltak a legnépszerűbb fotók, amiken az illető fejét kicsit oldalra döntve tartotta. A szakemberek szerint ennek az az oka, hogy a szemből látott arcokat tudat alatt fenyegetőnek érezzük.
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.