Menü

Emiatt találjuk vonzónak a mosolyt

Az állatokkal ellentétben, nálunk fogunk megvillantása nem az agresszió jele, hanem kellemes gesztus, ami ráadásul egy ösztönös reakció. A világon mindössze öt érzelem van, amit mindenhol ugyanúgy fejeznek ki az emberek: az undor, félelem, düh, szomorúság és öröm, tehát az eszkimók ugyanúgy mosolyognak, mint az ausztrál őslakosok. A vakon született emberek senkit nem látnak mosolyogni, mégis ugyanúgy húzzák mosolyra szájukat, mint mindenki más.

Azonban annak ellenére, hogy ösztönös cselekedet, tudjuk tettetni is, hiszen nem mindegyik mosoly őszinte, gondoljunk csak a szépségkirálynők, vagy a politikusok rutinszerű mosolyaira, vagy akárcsak saját magunkra, miközben egy fényképhez pózolunk. Több oka is van annak, hogy egy mosoly jó érzéssel tölt el minket és vonzónak találjuk. Nézzük, hogy a tudomány szerint mi ennek az oka.

A mosoly összeköt

A gyászjelentésekben a legtöbbször az elhunytaknak azt a tulajdonságát emelték ki a hozzátartozók, hogy szerették a mosolyát. Így olvasva furcsa lehet, hogy egy halottról valakinek először a mosolya jusson eszünkbe, de ez is bizonyítja, hogy ez milyen mélyen köti össze az embereket.

Ha valaki ránk mosolyog, vagy mi mosolygunk valakire, az azt jelenti, hogy örülünk a másiknak, hiszen a mosoly a pozitív kapcsolat jele.

Mikor egy számunkra kedves emberről mesélünk valakinek, sokszor használjuk azt a jelzőt, hogy „mosolygós”. Azonban a mosoly nemcsak a belső értékeket nagyítja fel a szemünkben, hanem a külsőt is. A mosoly nagy szerepet játszik abban, hogy valakit mennyire találunk vonzónak. A résztvevőknek különböző arcképeket mutogattak, amiken emberek szerepeltek komoly, semleges vagy mosolygó arccal.

Kiderült, hogy a kevésbé vonzó arcú embereket vonzóbbnak látták, ha a fotón mosolyogva szerepelt. Már a nyolcvanas években is vizsgálták, hogy ugyanazt az arcot sokkal szebbnek látjuk, amikor mosolyog.

A mosolygás előnyökkel is jár

A mosoly az agyunkra is nagy hatással van. MRI vizsgálatok bizonyítják, hogy nevető emberek fényképeit nézve aktiválódik az orbitofrontális kéreg. Az agynak ezen része az érzelmi és impulzuskontrollért felelős, többek között olyan érzékelésekért is, mint az ízlelés vagy az érintés. A mosolygó arcok puszta látványa tehát jó érzéssel tölt el minket. Ha rámosolygunk valakire, az agyuk arra kényszeríti őket, hogy valami jót tegyenek velünk.

Az egymásra mosolygás egy olyan bensőséges kapcsolatot hoz létre két ember között, mely mindkettejük agyában kellemes hormonokat szabadít fel és aktiválja a jutalom-központokat.

Döntött fejjel a legmegnyerőbb

Többféle mosoly létezik, a titokzatos kis félmosolytól egészen a teli szájjal vigyorgásig, de a pszichológusok már azt is kiderítették, melyiket tartjuk a legmegnyerőbbnek. Egy társkereső oldalon vizsgálták, hogy azok a hölgyek kapták a legtöbb lájkot, akik mosolyogtak, ráadásul úgy, hogy a fogaik is látszottak. A legjobban lájkolt férfiak 79 százaléka szintén mosolygott a bemutatkozó fényképeken.

A felmérésből az is kiderült, hogy azok voltak a legnépszerűbb fotók, amiken az illető fejét kicsit oldalra döntve tartotta. A szakemberek szerint ennek az az oka, hogy a szemből látott arcokat tudat alatt fenyegetőnek érezzük.

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.

Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.

ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.

A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.