Menü

Emiatt találjuk vonzónak a mosolyt

Az állatokkal ellentétben, nálunk fogunk megvillantása nem az agresszió jele, hanem kellemes gesztus, ami ráadásul egy ösztönös reakció. A világon mindössze öt érzelem van, amit mindenhol ugyanúgy fejeznek ki az emberek: az undor, félelem, düh, szomorúság és öröm, tehát az eszkimók ugyanúgy mosolyognak, mint az ausztrál őslakosok. A vakon született emberek senkit nem látnak mosolyogni, mégis ugyanúgy húzzák mosolyra szájukat, mint mindenki más.

Azonban annak ellenére, hogy ösztönös cselekedet, tudjuk tettetni is, hiszen nem mindegyik mosoly őszinte, gondoljunk csak a szépségkirálynők, vagy a politikusok rutinszerű mosolyaira, vagy akárcsak saját magunkra, miközben egy fényképhez pózolunk. Több oka is van annak, hogy egy mosoly jó érzéssel tölt el minket és vonzónak találjuk. Nézzük, hogy a tudomány szerint mi ennek az oka.

A mosoly összeköt

A gyászjelentésekben a legtöbbször az elhunytaknak azt a tulajdonságát emelték ki a hozzátartozók, hogy szerették a mosolyát. Így olvasva furcsa lehet, hogy egy halottról valakinek először a mosolya jusson eszünkbe, de ez is bizonyítja, hogy ez milyen mélyen köti össze az embereket.

Ha valaki ránk mosolyog, vagy mi mosolygunk valakire, az azt jelenti, hogy örülünk a másiknak, hiszen a mosoly a pozitív kapcsolat jele.

Mikor egy számunkra kedves emberről mesélünk valakinek, sokszor használjuk azt a jelzőt, hogy „mosolygós”. Azonban a mosoly nemcsak a belső értékeket nagyítja fel a szemünkben, hanem a külsőt is. A mosoly nagy szerepet játszik abban, hogy valakit mennyire találunk vonzónak. A résztvevőknek különböző arcképeket mutogattak, amiken emberek szerepeltek komoly, semleges vagy mosolygó arccal.

Kiderült, hogy a kevésbé vonzó arcú embereket vonzóbbnak látták, ha a fotón mosolyogva szerepelt. Már a nyolcvanas években is vizsgálták, hogy ugyanazt az arcot sokkal szebbnek látjuk, amikor mosolyog.

A mosolygás előnyökkel is jár

A mosoly az agyunkra is nagy hatással van. MRI vizsgálatok bizonyítják, hogy nevető emberek fényképeit nézve aktiválódik az orbitofrontális kéreg. Az agynak ezen része az érzelmi és impulzuskontrollért felelős, többek között olyan érzékelésekért is, mint az ízlelés vagy az érintés. A mosolygó arcok puszta látványa tehát jó érzéssel tölt el minket. Ha rámosolygunk valakire, az agyuk arra kényszeríti őket, hogy valami jót tegyenek velünk.

Az egymásra mosolygás egy olyan bensőséges kapcsolatot hoz létre két ember között, mely mindkettejük agyában kellemes hormonokat szabadít fel és aktiválja a jutalom-központokat.

Döntött fejjel a legmegnyerőbb

Többféle mosoly létezik, a titokzatos kis félmosolytól egészen a teli szájjal vigyorgásig, de a pszichológusok már azt is kiderítették, melyiket tartjuk a legmegnyerőbbnek. Egy társkereső oldalon vizsgálták, hogy azok a hölgyek kapták a legtöbb lájkot, akik mosolyogtak, ráadásul úgy, hogy a fogaik is látszottak. A legjobban lájkolt férfiak 79 százaléka szintén mosolygott a bemutatkozó fényképeken.

A felmérésből az is kiderült, hogy azok voltak a legnépszerűbb fotók, amiken az illető fejét kicsit oldalra döntve tartotta. A szakemberek szerint ennek az az oka, hogy a szemből látott arcokat tudat alatt fenyegetőnek érezzük.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.

Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?

Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.

Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?

Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?