Menü

Megváltozik-e a személyiségünk, ha iszunk?

Az alkohol nyilvánvalóan befolyásolja az idegrendszert, de a jelek szerint máshogyan látjuk magunkat spiccesen, mint ahogy a külső megfigyelők. Kérdés, hogy az ivástól vajon megváltoznak-e a személyiségjegyeink?

Aki elég sokat képes inni anélkül, hogy lerészegedne, és még jó társaságnak is számít ebben az állapotában, "Ernest Hemingway" típusú spicces. Ez a legnépesebb csoport, az italozók 42 százaléka tartozik ide. Ők nem mennek át nagy változásokon, nem vagy csak minimális mértékben veszítenek az intellektuális képességeikből , és nem fognak ártani senkinek. Így nem is kell arra számítaniuk, hogy kirúgják őket egy bárból helytelen viselkedésük miatt.

A második legnagyobb csoport már korántsem ilyen békésen tűri az alkohol hatását. A Mr. vagy Ms. Hyde-ok közé ugyanis az italozók 23 százaléka tartozik. Ami meglepő, hogy a csoport nagyobbik felét nők alkotják. Ebben a csoportban az alkohol hatása felelőtlen viselkedésben, az intellektus csökkenésében és ellenségességben nyilvánul meg.

A harmadik 20 százalékos részarányt képviselő csoportba a dilis professzor jelzőt viselők kerültek. Ők inkább magukba fordulók, introvertáltak voltak, mielőtt elkezdtek inni, majd befogadóvá, társasági emberré és sokkal fesztelenebbek lettek. A legkisebb csoport a Mary Poppinsoké: a teljes sokaság 15 százaléka tartozik közéjük. Ők az "édes" vagy "cuki" részegek, akik nem okoznak semmiféle gondot vagy bajt. A kutatók szerint az, hogy valakit sikerül besorolni valamelyik csoportba, az alkoholfogyasztást kontrolláló programok testre szabásához vezethetnek.

Nagy különbség van a személyiség megjelenésében aközött, ahogy az italozó önmagát látja, és ahogy a barátai látják.

Öt személyiségtényezőben okozott különbségeket az alkoholfogyasztás: a lelkiismeretesség alacsonyabb szintre került, a tapasztalatok és élmények befogadására való nyitottság szűkült, az egyetértésre való képesség mérséklődött, magasabbra emelkedett az extrovertáltság, illetve kárt szenvedett az érzelmi stabilitás.

A részegen kimondott szavak józan gondolatok: az alkohol nem befolyásolja az ítélőképességünket a gondolatok szintjén, csupán kevesebb gátlás él bennünk, hogy kimondjuk, amit épp gondolunk.

A külső megfigyelők ugyanakkor csak az extrovertáltságot érzékelték, különösen a társasági viselkedés erősödését figyelték meg, illetve az asszertivitás és az aktvitás szintjének változását azonosították. "Úgy gondoljuk, hogy mind a résztvevők, mind a megfigyelők pontosak és pontatlanok is voltak" , mert a résztvevők olyan belső változásokat tapasztaltak, amelyek valódiak voltak a számukra - de észrevétlenek maradtak a megfigyelőknek.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.