Menü

Megváltozik-e a személyiségünk, ha iszunk?

Az alkohol nyilvánvalóan befolyásolja az idegrendszert, de a jelek szerint máshogyan látjuk magunkat spiccesen, mint ahogy a külső megfigyelők. Kérdés, hogy az ivástól vajon megváltoznak-e a személyiségjegyeink?

Aki elég sokat képes inni anélkül, hogy lerészegedne, és még jó társaságnak is számít ebben az állapotában, "Ernest Hemingway" típusú spicces. Ez a legnépesebb csoport, az italozók 42 százaléka tartozik ide. Ők nem mennek át nagy változásokon, nem vagy csak minimális mértékben veszítenek az intellektuális képességeikből , és nem fognak ártani senkinek. Így nem is kell arra számítaniuk, hogy kirúgják őket egy bárból helytelen viselkedésük miatt.

A második legnagyobb csoport már korántsem ilyen békésen tűri az alkohol hatását. A Mr. vagy Ms. Hyde-ok közé ugyanis az italozók 23 százaléka tartozik. Ami meglepő, hogy a csoport nagyobbik felét nők alkotják. Ebben a csoportban az alkohol hatása felelőtlen viselkedésben, az intellektus csökkenésében és ellenségességben nyilvánul meg.

A harmadik 20 százalékos részarányt képviselő csoportba a dilis professzor jelzőt viselők kerültek. Ők inkább magukba fordulók, introvertáltak voltak, mielőtt elkezdtek inni, majd befogadóvá, társasági emberré és sokkal fesztelenebbek lettek. A legkisebb csoport a Mary Poppinsoké: a teljes sokaság 15 százaléka tartozik közéjük. Ők az "édes" vagy "cuki" részegek, akik nem okoznak semmiféle gondot vagy bajt. A kutatók szerint az, hogy valakit sikerül besorolni valamelyik csoportba, az alkoholfogyasztást kontrolláló programok testre szabásához vezethetnek.

Nagy különbség van a személyiség megjelenésében aközött, ahogy az italozó önmagát látja, és ahogy a barátai látják.

Öt személyiségtényezőben okozott különbségeket az alkoholfogyasztás: a lelkiismeretesség alacsonyabb szintre került, a tapasztalatok és élmények befogadására való nyitottság szűkült, az egyetértésre való képesség mérséklődött, magasabbra emelkedett az extrovertáltság, illetve kárt szenvedett az érzelmi stabilitás.

A részegen kimondott szavak józan gondolatok: az alkohol nem befolyásolja az ítélőképességünket a gondolatok szintjén, csupán kevesebb gátlás él bennünk, hogy kimondjuk, amit épp gondolunk.

A külső megfigyelők ugyanakkor csak az extrovertáltságot érzékelték, különösen a társasági viselkedés erősödését figyelték meg, illetve az asszertivitás és az aktvitás szintjének változását azonosították. "Úgy gondoljuk, hogy mind a résztvevők, mind a megfigyelők pontosak és pontatlanok is voltak" , mert a résztvevők olyan belső változásokat tapasztaltak, amelyek valódiak voltak a számukra - de észrevétlenek maradtak a megfigyelőknek.

A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?

A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.

Mentális nagytakarítás

Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.