Menü

Megváltozik-e a személyiségünk, ha iszunk?

Az alkohol nyilvánvalóan befolyásolja az idegrendszert, de a jelek szerint máshogyan látjuk magunkat spiccesen, mint ahogy a külső megfigyelők. Kérdés, hogy az ivástól vajon megváltoznak-e a személyiségjegyeink?

Aki elég sokat képes inni anélkül, hogy lerészegedne, és még jó társaságnak is számít ebben az állapotában, "Ernest Hemingway" típusú spicces. Ez a legnépesebb csoport, az italozók 42 százaléka tartozik ide. Ők nem mennek át nagy változásokon, nem vagy csak minimális mértékben veszítenek az intellektuális képességeikből , és nem fognak ártani senkinek. Így nem is kell arra számítaniuk, hogy kirúgják őket egy bárból helytelen viselkedésük miatt.

A második legnagyobb csoport már korántsem ilyen békésen tűri az alkohol hatását. A Mr. vagy Ms. Hyde-ok közé ugyanis az italozók 23 százaléka tartozik. Ami meglepő, hogy a csoport nagyobbik felét nők alkotják. Ebben a csoportban az alkohol hatása felelőtlen viselkedésben, az intellektus csökkenésében és ellenségességben nyilvánul meg.

A harmadik 20 százalékos részarányt képviselő csoportba a dilis professzor jelzőt viselők kerültek. Ők inkább magukba fordulók, introvertáltak voltak, mielőtt elkezdtek inni, majd befogadóvá, társasági emberré és sokkal fesztelenebbek lettek. A legkisebb csoport a Mary Poppinsoké: a teljes sokaság 15 százaléka tartozik közéjük. Ők az "édes" vagy "cuki" részegek, akik nem okoznak semmiféle gondot vagy bajt. A kutatók szerint az, hogy valakit sikerül besorolni valamelyik csoportba, az alkoholfogyasztást kontrolláló programok testre szabásához vezethetnek.

Nagy különbség van a személyiség megjelenésében aközött, ahogy az italozó önmagát látja, és ahogy a barátai látják.

Öt személyiségtényezőben okozott különbségeket az alkoholfogyasztás: a lelkiismeretesség alacsonyabb szintre került, a tapasztalatok és élmények befogadására való nyitottság szűkült, az egyetértésre való képesség mérséklődött, magasabbra emelkedett az extrovertáltság, illetve kárt szenvedett az érzelmi stabilitás.

A részegen kimondott szavak józan gondolatok: az alkohol nem befolyásolja az ítélőképességünket a gondolatok szintjén, csupán kevesebb gátlás él bennünk, hogy kimondjuk, amit épp gondolunk.

A külső megfigyelők ugyanakkor csak az extrovertáltságot érzékelték, különösen a társasági viselkedés erősödését figyelték meg, illetve az asszertivitás és az aktvitás szintjének változását azonosították. "Úgy gondoljuk, hogy mind a résztvevők, mind a megfigyelők pontosak és pontatlanok is voltak" , mert a résztvevők olyan belső változásokat tapasztaltak, amelyek valódiak voltak a számukra - de észrevétlenek maradtak a megfigyelőknek.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

Amikor éjjel ugat a köhögés

Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már minden gyerekbetegséget láttam. Aztán emlékszem egyik éjszaka a középső fiam furcsa, ugató köhögésre ébredt. Az a jellegzetes hang azonnal megijesztett. Akkor találkoztam először a kruppal – és azóta sajnos nem egyszer.

A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon

A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.

Biohacking – hogyan „hackelhetjük meg” a saját testünket?

Megannyi módszer van ara, hogy befolyásoljuk testünk működését, a biohacking is ide tartozik. Nézzük, miről is van szó.