Menü

Mikor kell pszichológushoz fordulni egy gyermekkel?

Amennyiben a szülők elbizonytalanodnak, nem tudnak megérteni valamit gyermekük viselkedésében, bátran keressenek fel egy szakembert, már csak a saját maguk megnyugtatása végett is. Egyáltalán nem biztos, hogy a gyermeknek is részt kell vennie majd a pszichológussal történő konzultációban. Olyan esetekben, amikor egy trauma nagyon friss (válás, haláleset), sokkal inkább a szülőnek kell segítség, miként kezelje gyermekét és a kialakult helyzettel járó problémákat.

Az egyébként is rossz passzban lévő, különféle tüneteket produkáló gyermekbetegség tudatát egy fölösleges pszichológiai vizsgálattal nem kell erősíteni. Nem baj, ha átmenetileg bepisil, szorong vagy éppen a gyermekkori depresszió jelei fedezhető fel nála. Akkor kellene aggódni, ha úgy viselkedik, mintha mi sem történt volna.

Ha kicsit vagy nagyon megzuhan, átmenetileg ez teljesen rendben van. A gyermekek hihetetlen öngyógyításra képesek, ezért nyugodtan megbízhatunk bennük. Ha azonban a tünetek hosszan fennállnak vagy a napi életvitelében akadályozzák a gyermeket, érdemes szakember segítségét kérnünk. Ő tudja eldönteni, mi a helyes megoldás.

Ki kérheti a diagnózist és mivel készüljünk?

Fontos ismernünk, hogyan történik a pszichiátriai diagnózis felállítása gyermekek esetében, hiszen jogos a félelmünk: vajon mit tud megállapítani a szakember, amikor a gyerek még ki sem tudja fejezni magát? Mindebben hol vagyok én, mint szülő? Mi a szerepem?

Általában a háziorvos, a pedagógus, szociális munkás kéri a gyermek pszichiátriai vizsgálatát. Ez leggyakrabban írásban történik. Előfordul olyan is, hogy a szülő önként viszi el gyermekét szakorvoshoz. Az írásos vélemény sokat segíthet a pszichiáternek, illetve ha történt korábban bármiféle szomatikus, tehát fizikai vizsgálat, ami a szervi rendellenességeket, az organikus eredetet kizárja, akkor azt is el kell mondani, a leleteket érdemes elvinni.

Ki állítja fel a diagnózist?

A diagnózis felállítása (Gyermek pszichodiagnosztika) általában nem „egyszemélyes” feladat, több különböző végzettségű szakember együttes munkájának eredménye: pszichiáter, pszichológus, gyógypedagógus.

A szülővel történő beszélgetés(ek) során, általában az első interjút követően – melyben a szülő felvázolja a problémát – sor kerül az anamnézisre. Jó, ha mindkét szülő jelen van ezen a beszélgetésen. Itt szóba kerülhet a terhesség, a baba tervezése, a szülés és az azt követő időszak. Kérdezhetik az anyukát, apukát a gyerek táplálásáról, a gyermekkori betegségekről, kórházi kezelésekről, a mozgás és a beszéd fejlődéséről, a szobatisztaságra szoktatásról, illetve minden másról, amit a szülő vagy a szakember a probléma szempontjából fontosnak tart.

Hogy zajlik a diagnózis felállítása? Mit kell csinálnia a gyereknek a pszichológusnál?

A kezdeti szorongásoldás után kezdetét veszi a játék, amikor a szakember a gyermek spontán viselkedését, a tér felfedezését figyeli meg. Mindeközben kötetlen, laza beszélgetés is lehetséges nagyobb gyerekek esetében hobbiról, kiemelkedő teljesítményéről stb.

Később célzott tevékenységekre hívhatja a terapeuta a gyermeket: ez lehet rajzolás vagy egyéb játék, illetve játékos tesztek, személyiségtesztek, neuropszichológiai tesztek vagy képességvizsgáló eljárások.

A szakember felméri a gyermek fizikai és pszichés státusát: van-e bármiféle fizikai megbetegedése, sérülése, illetve mentálisan milyen állapotban van. Tiszta-e a tudata, képes-e tájékozódni térben és időben, milyen a gondolkodása, a beszéde, az emlékezete, a hangulata, az intelligenciája, hogyan kapcsolódik emberekhez, milyen védekező mechanizmusokat használ stb.

"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?

Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.

Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.

A lovasterápia jótékony hatásai

A lovasterápia, hippoterápia és a kapcsolódó állatsegített terápia egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, ugyanakkor hazánkban még kevéssé ismert és hozzáférhető módszer. Pedig ezek az eljárások nemcsak érzelmi és pedagógiai előnyökkel járnak, hanem mozgásterápiás hatásuk is jelentős.

Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”