Menü

Mikor kell pszichológushoz fordulni egy gyermekkel?

Amennyiben a szülők elbizonytalanodnak, nem tudnak megérteni valamit gyermekük viselkedésében, bátran keressenek fel egy szakembert, már csak a saját maguk megnyugtatása végett is. Egyáltalán nem biztos, hogy a gyermeknek is részt kell vennie majd a pszichológussal történő konzultációban. Olyan esetekben, amikor egy trauma nagyon friss (válás, haláleset), sokkal inkább a szülőnek kell segítség, miként kezelje gyermekét és a kialakult helyzettel járó problémákat.

Az egyébként is rossz passzban lévő, különféle tüneteket produkáló gyermekbetegség tudatát egy fölösleges pszichológiai vizsgálattal nem kell erősíteni. Nem baj, ha átmenetileg bepisil, szorong vagy éppen a gyermekkori depresszió jelei fedezhető fel nála. Akkor kellene aggódni, ha úgy viselkedik, mintha mi sem történt volna.

Ha kicsit vagy nagyon megzuhan, átmenetileg ez teljesen rendben van. A gyermekek hihetetlen öngyógyításra képesek, ezért nyugodtan megbízhatunk bennük. Ha azonban a tünetek hosszan fennállnak vagy a napi életvitelében akadályozzák a gyermeket, érdemes szakember segítségét kérnünk. Ő tudja eldönteni, mi a helyes megoldás.

Ki kérheti a diagnózist és mivel készüljünk?

Fontos ismernünk, hogyan történik a pszichiátriai diagnózis felállítása gyermekek esetében, hiszen jogos a félelmünk: vajon mit tud megállapítani a szakember, amikor a gyerek még ki sem tudja fejezni magát? Mindebben hol vagyok én, mint szülő? Mi a szerepem?

Általában a háziorvos, a pedagógus, szociális munkás kéri a gyermek pszichiátriai vizsgálatát. Ez leggyakrabban írásban történik. Előfordul olyan is, hogy a szülő önként viszi el gyermekét szakorvoshoz. Az írásos vélemény sokat segíthet a pszichiáternek, illetve ha történt korábban bármiféle szomatikus, tehát fizikai vizsgálat, ami a szervi rendellenességeket, az organikus eredetet kizárja, akkor azt is el kell mondani, a leleteket érdemes elvinni.

Ki állítja fel a diagnózist?

A diagnózis felállítása (Gyermek pszichodiagnosztika) általában nem „egyszemélyes” feladat, több különböző végzettségű szakember együttes munkájának eredménye: pszichiáter, pszichológus, gyógypedagógus.

A szülővel történő beszélgetés(ek) során, általában az első interjút követően – melyben a szülő felvázolja a problémát – sor kerül az anamnézisre. Jó, ha mindkét szülő jelen van ezen a beszélgetésen. Itt szóba kerülhet a terhesség, a baba tervezése, a szülés és az azt követő időszak. Kérdezhetik az anyukát, apukát a gyerek táplálásáról, a gyermekkori betegségekről, kórházi kezelésekről, a mozgás és a beszéd fejlődéséről, a szobatisztaságra szoktatásról, illetve minden másról, amit a szülő vagy a szakember a probléma szempontjából fontosnak tart.

Hogy zajlik a diagnózis felállítása? Mit kell csinálnia a gyereknek a pszichológusnál?

A kezdeti szorongásoldás után kezdetét veszi a játék, amikor a szakember a gyermek spontán viselkedését, a tér felfedezését figyeli meg. Mindeközben kötetlen, laza beszélgetés is lehetséges nagyobb gyerekek esetében hobbiról, kiemelkedő teljesítményéről stb.

Később célzott tevékenységekre hívhatja a terapeuta a gyermeket: ez lehet rajzolás vagy egyéb játék, illetve játékos tesztek, személyiségtesztek, neuropszichológiai tesztek vagy képességvizsgáló eljárások.

A szakember felméri a gyermek fizikai és pszichés státusát: van-e bármiféle fizikai megbetegedése, sérülése, illetve mentálisan milyen állapotban van. Tiszta-e a tudata, képes-e tájékozódni térben és időben, milyen a gondolkodása, a beszéde, az emlékezete, a hangulata, az intelligenciája, hogyan kapcsolódik emberekhez, milyen védekező mechanizmusokat használ stb.

Nem olvasnak a kamaszok

Vajon miért nehéz a 12-16 éves korosztályt olvasásra bírni? Hogyan tehetjük vonzóvá az irodalmat és a könyveket az internettel, mobiltelefonnal, közösségi oldalakkal, „kütyüzéssel” szemben? Hogyan válasszunk könyvet a gyermekünknek?

Nem feltétlenül az elbutulás jele, ha leblokkol az agyunk

Kellemetlen és sokunk számára jól ismert jelenség lehet az agyköd (más nevén "agyblokk"): ilyenkor nemcsak kis dolgokra nem emlékszünk, hanem úgy érezzük, mintha agyunk az elmúlt heteket egy paraván mögött töltötte volna.

Kötődési zavar

A pszichológia egyik alapvető felismerése, hogy mindenkit jellemez egy kötődési stílus, mintázat. Ez a klasszikus vizsgálatok szerint háromféle lehet: biztonságosan, elkerülő módon vagy ambivalensen kötődő. A kötődési stílusokat mérni is lehet kérdőívekkel vagy rajztesztekkel. A biztonságosan kötődő felnőttek a többieknél boldogabbnak és megbízhatóbbnak érzik párkapcsolatukat, ami rendszerint hosszabb ideig is tart. Az elkerülők nehezen fogadják el párjuk hibáit, az ambivalenseknél heves fellángolások és féltékenységi rohamok is előfordulhatnak. Ez is jellemző a kötődési zavar kialakulására.

Milyen előnyökkel jár, ha az apa megy gyedre?

Azon túl, hogy az apák egyre inkább igyekeznek kivenni részüket a gyermeknevelésből, érdemes anyagilag is megfontolni, hogy melyik szülő vegye igénybe a fenti támogatásokat. Hiszen aki többet keres, jóval nagyobb összegű juttatást kaphat. Azonban mielőtt amellett tennénk le a voksunkat, hogy az édesapa vegye igénybe az ellátásokat, alaposan járjunk utána, hogy megfelel-e az előírt jogosultsági feltételeknek.

Breadcrumbing - a kenyérmorzsa szórásának jelentése

Emberi kapcsolatainkban sokféle viselkedésformával találkozhatunk, melyek meghatározzák személyiségünket, kivetülnek ismerkedési formáinkra, de sokszor ez az egyik félnek nagyon kellemetlen vagy bizonytalanságot okoz, ilyen a breadcrumbing jelensége is.