Amit tudni kell a colitis ulcerosaról
- Dátum: 2024.01.28., 16:29
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- betegség, colitis uclerosa, étkezés, fájdalom, genetika, gyomor, kolonoszkópia, vastagbél
A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) a végbelet csaknem mindig érintő, a vastagbél-nyálkahártyát megbetegítő, véres hasmenéssel járó betegség. Pontos kiváltó oka mai napig ismeretlen, a legáltalánosabban elfogadott álláspont szerint hátterében az immunrendszer kóros működése áll. Ez abban nyilvánul meg, hogy az immunrendszer betolakodó kórokozónak tekinti a bélfalban élő, az emésztést segítő ártalmatlan baktériumokat is, és igyekszik elpusztítani őket.

A tünetek bármelyik életkorban jelentkezhet, leggyakrabban azonban 20-30 éves korban kezdődik. Egyidejűleg kihathat az egész vastagbélre, s a gyulladás súlyos állapotot okozhat: magas lázat, haspuffadást, erős bélvérzést, vagy akár vérszegénységet. A gyulladás nem föltétlenül érinti a bélfal minden rétegét, de ha hosszú ideig fennáll, a bél merev csővé válik és megrövidül.
Amikor csak a végbél szakasz érintett, akkor proctitisről beszélünk, azonban ha a gyulladás a végbéltől a vastagbél baloldali szakaszáig terjed (magába foglalva a szigma bélszakaszt és a leszálló vastagbelet) baloldali colitisről van szó. Pancolitis esetén a teljes vastagbelet érinti a gyulladás.
A colitis ulcerosa tünetei
hasi fájdalom, általában görcsös jellegű,
sürgető székelési inger,
véres, nyákos, gennyes széklet,
hasmenés,

fáradtság, gyengeségérzés,
rendkívül rossz közérzet,
súlyvesztés, súlycsökkenés,
az étvágy csökkenése.
A colitis ulcerosában szenvedő betegek nem csak a beleket érintő tüneteket produkálhatnak, de megjelenhetnek pl.: szájüregi fekélyek, pattanásos vagy gyulladt bőrtünetek a száj körül és az állon, ízületi fájdalom, szem-, ill. májproblémák. Előfordulhat az alapvető tápanyagok felszívódásának romlása is, és ennek következtében fellépő hiánybetegségek.
A betegek nagy részére azonban jellemző a tünetmentes (nyugalmi vagy remissziós) állapot is. Ha mégis fellángol, és tüneteket okoz, az relapszust, kiújulást jelent.
Sokszor nem azonosítható pontosan, mi lehet a kiújulást, a tünetfellángolást kiváltó ok, tényező. Sokan jelzik, hogy a stressz, fertőzés, egyes gyógyszerek, vagy nem megfelelő ételek fogyasztása miatt is kiújulhat. Azt tudni kell azonban, hogy önmagában egyik sem kiváltó oka a betegségnek.
Mi okozhatja a colitis ulcerosa kialakulását?

A kutatások ellenére sajnos mai napig nem ismert pontosan, hogy mi lehet a colitis ulcerosa közvetlen kiváltó oka. Mindössze néhány meglévő tényező szerepe igazolható, amelyek elősegíthetik a betegség kialakulását:
genetikai, örökletes tényezők,
fertőző ágensek (baktériumok, vírusok),
az immunműködés zavarai,
nem megfelelő táplálkozás (sok fehérliszt, cukor, és állati fehérje, kevés nyers zöldség és gyümölcs),
egyéb környezeti és helytelen életformából adódó tényezők.

Egyes vélemények szerint a fenti okok kombinációja tehető felelőssé a fekélyes vastagbélgyulladás kialakulásáért. A stressz, valamint a táplálékallergia ronthat a beteg állapotán, azonban semmiképpen sem kiváltó tényező.
A kolonoszkópia vagy a szigmoidoszkópia a leggyakrabban használt módszer a fekélyes vastagbélgyulladás diagnózisának felállításában, és az egyéb lehetséges betegségek, mint például a Crohn betegség kizárásában.
Porfíria, a test rejtett zavara
A porfíria egy ritka, de annál érdekesebb betegségcsoport, amely az emberi szervezet egyik alapvető működéséhez, a hemképzéshez kapcsolódik. A hem a vörösvértestek fontos alkotóeleme, amely az oxigén szállításáért felelős. Amikor ennek az anyagnak a képződése valamilyen enzimhiba miatt zavart szenved, különféle porfirinek halmozódnak fel a szervezetben, amelyek számos tünetet okozhatnak.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Mire figyeljünk sampon választáskor?
Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.