Menü

Amit tudni kell a colitis ulcerosaról

A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) a végbelet csaknem mindig érintő, a vastagbél-nyálkahártyát megbetegítő, véres hasmenéssel járó betegség. Pontos kiváltó oka mai napig ismeretlen, a legáltalánosabban elfogadott álláspont szerint hátterében az immunrendszer kóros működése áll. Ez abban nyilvánul meg, hogy az immunrendszer betolakodó kórokozónak tekinti a bélfalban élő, az emésztést segítő ártalmatlan baktériumokat is, és igyekszik elpusztítani őket.

A tünetek bármelyik életkorban jelentkezhet, leggyakrabban azonban 20-30 éves korban kezdődik. Egyidejűleg kihathat az egész vastagbélre, s a gyulladás súlyos állapotot okozhat: magas lázat, haspuffadást, erős bélvérzést, vagy akár vérszegénységet. A gyulladás nem föltétlenül érinti a bélfal minden rétegét, de ha hosszú ideig fennáll, a bél merev csővé válik és megrövidül.

Amikor csak a végbél szakasz érintett, akkor proctitisről beszélünk, azonban ha a gyulladás a végbéltől a vastagbél baloldali szakaszáig terjed (magába foglalva a szigma bélszakaszt és a leszálló vastagbelet) baloldali colitisről van szó. Pancolitis esetén a teljes vastagbelet érinti a gyulladás.

A colitis ulcerosa tünetei

hasi fájdalom, általában görcsös jellegű,

sürgető székelési inger,

véres, nyákos, gennyes széklet,

hasmenés,

fáradtság, gyengeségérzés,

rendkívül rossz közérzet,

súlyvesztés, súlycsökkenés,

az étvágy csökkenése.

A colitis ulcerosában szenvedő betegek nem csak a beleket érintő tüneteket produkálhatnak, de megjelenhetnek pl.: szájüregi fekélyek, pattanásos vagy gyulladt bőrtünetek a száj körül és az állon, ízületi fájdalom, szem-, ill. májproblémák. Előfordulhat az alapvető tápanyagok felszívódásának romlása is, és ennek következtében fellépő hiánybetegségek.

A betegek nagy részére azonban jellemző a tünetmentes (nyugalmi vagy remissziós) állapot is. Ha mégis fellángol, és tüneteket okoz, az relapszust, kiújulást jelent.

Sokszor nem azonosítható pontosan, mi lehet a kiújulást, a tünetfellángolást kiváltó ok, tényező. Sokan jelzik, hogy a stressz, fertőzés, egyes gyógyszerek, vagy nem megfelelő ételek fogyasztása miatt is kiújulhat. Azt tudni kell azonban, hogy önmagában egyik sem kiváltó oka a betegségnek.

Mi okozhatja a colitis ulcerosa kialakulását?

A kutatások ellenére sajnos mai napig nem ismert pontosan, hogy mi lehet a colitis ulcerosa közvetlen kiváltó oka. Mindössze néhány meglévő tényező szerepe igazolható, amelyek elősegíthetik a betegség kialakulását:

genetikai, örökletes tényezők,

fertőző ágensek (baktériumok, vírusok),

az immunműködés zavarai,

nem megfelelő táplálkozás (sok fehérliszt, cukor, és állati fehérje, kevés nyers zöldség és gyümölcs),

egyéb környezeti és helytelen életformából adódó tényezők.

Egyes vélemények szerint a fenti okok kombinációja tehető felelőssé a fekélyes vastagbélgyulladás kialakulásáért. A stressz, valamint a táplálékallergia ronthat a beteg állapotán, azonban semmiképpen sem kiváltó tényező.

A kolonoszkópia vagy a szigmoidoszkópia a leggyakrabban használt módszer a fekélyes vastagbélgyulladás diagnózisának felállításában, és az egyéb lehetséges betegségek, mint például a Crohn betegség kizárásában.

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.