Menü

A klímaváltozás elsődleges okai

A klímaváltozás, avagy az éghajlatváltozás - azonban a kutatók már évtizedekkel ez előtt felhívták a figyelmet arra, hogy az emberi tevékenységeknek köszönhetően felgyorsult a klímaváltozás, nem győzik hangsúlyozni a globális felmelegedés veszélyeit társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontokból egyaránt.

A globális felmelegedés elsődleges okaként az üvegházhatású gázok nagymértékű kibocsájtását tekintik (fosszilis energiahasználatból származó, a légkörbe jutó szén-dioxid és egyéb gázok), azonban a kutatók jelentős része úgy gondolja, hogy ehhez hozzájárul az erdőirtás, a túlzott mezőgazdasági földhasználat, de az állattenyésztés is túlterheli a környezetünket.

A földi átlaghőmérséklet 1905 és 2005 között 0,74 +/- 0,18°C-kal nőtt, becslések szerint 2100-ig az átlaghőmérséklet további 1,1-6,4°C-kal emelkedhet meg (a szárazföldek hőmérsékletnövekedése jelentősebb, mint a tengereké). Az éghajlatváltozás összefügg a földi növényzet változásával is: a felmelegedés következményeképp a bolygó bizonyos részein az elsivatagosodás jelenségével találkozhatunk – mindez jelentős problémát okoz Afrikában, a Szahara peremvidékén -, ahol a növényzet pusztulása, az édesvizek elapadása veszélyezteti a helyi emberi közösségek és az állatvilág fennmaradását.

A globális felmelegedés tényét a ’70-es évek óta kísérjük aktív figyelemmel – a világháborúk lezárulta utáni nyugalmi időszakban, a fokozódó ipari tevékenységgel párhuzamosan az emberiségnek lehetősége nyílt nagyobb figyelmet fordítania a környezetére. Ekkoriban alakultak meg az első, jelentősebb környezetvédelmi szervezetek és jöttek létre az első nemzetközi egyezmények, a figyelem középpontjába került többek között a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a hulladékprobléma és az óceánok túlhalászása.

Tehát: hogyan csökkenthetők az éghajlatváltozás veszélyei? Nos, olyan radikális szintű nemzetközi intézkedésekre lenne szükség, melyeknek célja első sorban az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése, továbbá a globális felmelegedés már meglévő hatásaihoz történő alkalmazkodás.

Az éghajlatváltozás mérsékléséhez, megállításához csökkentenünk kell a fosszilis tüzelőanyagok használatát, helyette a megújuló energiaforrások használatát kell előtérbe helyezni, át kellene szervezni az üvegházgáz-forrásként funkcionáló mezőgazdasági tevékenységeket, illetve mérsékelni az erdőirtást – majd újraerdősíteni a pusztuló részeket.

Mit kell tudni a jojobáról?

A Jojoba egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.

Adaptogén gyógynövények: mik ezek, hogyan hatnak?

Stressz, álmatlanság, hangulatingadozás, állandó fáradtság – ha ezekkel a tünetekkel küzdünk érdemes szétnézni a gyógynövények, étrendkiegészítők terén!

Novemberi kerti teendők

Azt mondják, hogy az ősz szomorú, mivel lehullanak a levelek, elnyílnak a virágok és jönnek a borongós idők. Pedig erre érdemes máshogy tekinteni, főleg, ha szép és egészséges kertet vagy udvart szeretnénk.

Vigyázzunk a téli álomra húzódó sünökre

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívta fel a figyelmet.

Hogyan öntözzük helyesen a kaktuszt

A kaktuszok koplalóművészek, és nagy mennyiségű vizet tudnak tárolni törzsükben. Így kell helyesen öntözni őket, hogy kellő módon fejlődjenek.