Menü

A klímaváltozás elsődleges okai

A klímaváltozás, avagy az éghajlatváltozás - azonban a kutatók már évtizedekkel ez előtt felhívták a figyelmet arra, hogy az emberi tevékenységeknek köszönhetően felgyorsult a klímaváltozás, nem győzik hangsúlyozni a globális felmelegedés veszélyeit társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontokból egyaránt.

A globális felmelegedés elsődleges okaként az üvegházhatású gázok nagymértékű kibocsájtását tekintik (fosszilis energiahasználatból származó, a légkörbe jutó szén-dioxid és egyéb gázok), azonban a kutatók jelentős része úgy gondolja, hogy ehhez hozzájárul az erdőirtás, a túlzott mezőgazdasági földhasználat, de az állattenyésztés is túlterheli a környezetünket.

A földi átlaghőmérséklet 1905 és 2005 között 0,74 +/- 0,18°C-kal nőtt, becslések szerint 2100-ig az átlaghőmérséklet további 1,1-6,4°C-kal emelkedhet meg (a szárazföldek hőmérsékletnövekedése jelentősebb, mint a tengereké). Az éghajlatváltozás összefügg a földi növényzet változásával is: a felmelegedés következményeképp a bolygó bizonyos részein az elsivatagosodás jelenségével találkozhatunk – mindez jelentős problémát okoz Afrikában, a Szahara peremvidékén -, ahol a növényzet pusztulása, az édesvizek elapadása veszélyezteti a helyi emberi közösségek és az állatvilág fennmaradását.

A globális felmelegedés tényét a ’70-es évek óta kísérjük aktív figyelemmel – a világháborúk lezárulta utáni nyugalmi időszakban, a fokozódó ipari tevékenységgel párhuzamosan az emberiségnek lehetősége nyílt nagyobb figyelmet fordítania a környezetére. Ekkoriban alakultak meg az első, jelentősebb környezetvédelmi szervezetek és jöttek létre az első nemzetközi egyezmények, a figyelem középpontjába került többek között a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a hulladékprobléma és az óceánok túlhalászása.

Tehát: hogyan csökkenthetők az éghajlatváltozás veszélyei? Nos, olyan radikális szintű nemzetközi intézkedésekre lenne szükség, melyeknek célja első sorban az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése, továbbá a globális felmelegedés már meglévő hatásaihoz történő alkalmazkodás.

Az éghajlatváltozás mérsékléséhez, megállításához csökkentenünk kell a fosszilis tüzelőanyagok használatát, helyette a megújuló energiaforrások használatát kell előtérbe helyezni, át kellene szervezni az üvegházgáz-forrásként funkcionáló mezőgazdasági tevékenységeket, illetve mérsékelni az erdőirtást – majd újraerdősíteni a pusztuló részeket.

A mikulásvirág varázsa – gondozás, érdekességek és tippek az ünnepi kedvencről

A mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima) a karácsony egyik legnépszerűbb szobanövénye, amely a tél ünnepi hangulatát szinte bármilyen otthonba képes becsempészni.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.

Így lesz pompás a karácsonyi kaktusz – gondozás, elhelyezés és virágoztatás egyszerűen

A karácsonyi kaktusz az ünnepi időszak egyik legkedveltebb szobanövénye, amely csodaszép, színes virágaival decemberben hozza a hangulatot otthonunkba. Kis odafigyeléssel évről évre virágba borul az ünnepek idején.

Téli madáretetés szabályai – így segíthetünk a madaraknak biztonságosan

A tél beköszöntével a természet megváltozik, az élelemforrások pedig egyre szűkösebbé válnak a madarak számára. Ilyenkor sokan szeretnénk segíteni a kertünk, erkélyünk környékén élő kis szárnyasokat, de fontos tudni: a madáretetés felelősséggel jár.

A természet takarója

Ahogy beköszönt az ősz, a természet lassan álomba merül: a fák levelei megsárgulnak, lehullanak, és vastag avarszőnyeggel borítják a földet. Sokan ilyenkor lapátot ragadnak, hogy eltüntessék a „rendetlenséget”, pedig az avar nem szemét, hanem a természet egyik legfontosabb alkotóeleme. Életet, tápanyagot és védelmet nyújt – nemcsak a talajnak, hanem számos élőlénynek is.