Iskolai telefonhasználat pro és kontra

Mai témánk apropóját az adta, amit a minap olvastam a világhálón: a brit iskolákban szigorú ellenőrzési rendszert vezetnek be: az iskolák felelőssége lesz, hogy a diákok ne használhassák a mobiltelefonjukat a tanórákon. Szerintük most is vannak olyan iskolák, ahol arra kérik a diákokat, kapcsolják ki a mobiljukat óra alatt, de ez nem elég: a készülékek teljes kitiltása jobb eredményre vezetne.

Bizony szülőként és tanárként is körbejártam gondolatban a témát, sőt beszélgettem erről más anyukákkal, pedagógusokkal, bizony a téma megosztó, hiszen munkámból kifolyólag is tudom, hogy van olyan óra, amihez használható a telefon, de természetesen minden más egyéb esetben csak zavart okoz, hiszen a diákok nem figyelnek a tanárra, sms-eznek és interneteznek.

A digitális eszközök nem ördögtől valóak, sőt sok esetben a tanulást is megkönnyíthetik. A diákok tanulmányozhatnak bizonyos oktatási anyagokat vagy akár így tölthetik ki az aktuális tesztet, dolgozatot, de ha már átesnek a ló túloldalára, s nem megfelelő célokra használják a készülékeiket, akkor a szigorúbb szabályozásra bizony szükség van.

Sok esetben felmerül a kérdés: elveheti a tanár a diák mobiltelefonját?

A választ az adott intézmény házirendjében kell keresni, de ha zavarja az órát, azt gondolom mindenképpen!

A legtöbb intézményben az osztályfőnök már az első iskolai napon ismerteti a diákokkal a házirendet, amelyben a mobiltelefonhasználatra is kitérnek. Abban mindenki egyetért, hogy a tanulók „kütyüjeikkel” nem zavarhatják az oktatást, ha ezt mégis megteszik, az következményekkel jár. Valahol elveszik a telefont, de az óra végén visszaadják, míg máshol csak a nap végén veheti át a gyerek, vagy akár a szülő, mégpedig az igazgatói irodánál.

Képtelenség úgy órát tartani, hogy a gyerekek egy jelentős része facebookozik, játszik, chatel, ha pedig a tanuló többszöri kérésre sem hajlandó eltenni a mobiltelefonját, akkor nincs más megoldás, mint elvenni a készüléket. A diákoknak meg kell tanulniuk, hogy vannak olyan események, ahol a mobiltelefont nem lehet használni, ilyen például a tanóra, egy előadás, egy mozi, egy színházlátogatás, egy állásinterjú és még sorolhatnám.

Érdekes egy másik cikk is, mely megjelent a neten: egy hetet töltöttek internet, tévé és mobil nélkül bolognai középiskolások.

A gimnázium irodalomtanárának volt az ötlete, hogy tanulóit rávegye, próbálják ki, milyen is okoseszközök nélkül élni. Aki akart, önként csatlakozhatott, és senki nem ellenőrizte a másikat.

A gimnazisták beszámolója szerint csak az első-második nap volt nehéz, hiszen nehezen találták fel magukat, később ez változott és felfedeztek más szabadidős lehetőségeket is. Volt, aki elment sportolni, volt, aki barátaival találkozott, más olvasott, vagy rajzolni, festeni kezdett. Gyorsabban elkészült a lecke és több idejük jutott saját magukra.

Ígéretük szerint ezután is hetente egy napot töltenek a modern technológia eszközei nélkül.

A kedves olvasók is tegyék fel maguknak a kérdést, meddig bírnák ki „kütyük” nélkül, csatlakoznának-e egy hasonló okoseszközmentes kihíváshoz, tartanának-e mobil nélküli napokat, milyen hatással lenne az életükre az internetezéssel eltöltött idő csökkentése.