Márciusban óraátállítás!
- Dátum: 2024.03.16., 02:20
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- átállás, egészségügyi problémák, előny-hátrány, energiatakarékossági okok, márciusban óraátállítás, megterhelő, nyári időszámítás, szabadtéri munka, szabadtéri program, szervezet, természetes fény, vitatott
A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart, ennek kezdete 2024-ben március 31. vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előre állítani az órát, így sajnos ilyenkor 1 órával kevesebbet alszunk.
Az óraátállítás története 1916-ig nyúlik vissza, az USA vezette be a nyári időszámítást, mégpedig energiatakarékossági okok miatt. Ezt hamarosan átvette a Föld számos országa is, beleértve Magyarországot is. Nálunk nem alkalmazták folyamatosan, voltak olyan évek, amikor nem volt óraátállítás. A nyári időszámítást Európában az Unió 1997-ben szabályozta és egységesítette. Az óraátállítás előnyei-hátrányai vitatottak.
Előnyei az energiatakarékosság mellett például, hogy egy órával több természetes világítás örömeit élvezhetik mindazok, akik a nappaljaik nagy részét irodákban, gyárakban, iskolákban töltik. Ők a munkaidő befejeztével még természetes fény mellett élvezhetnek szabadtéri programokat vagy szabadtéri munkákat. Az USA-ban előnyként említik, hogy az óraátállítás által csökkentek a bűnesetek.
Az átállásnak vannak ellenzői is, a másik oldal vitatja a fent említett előnyöket, ők felvetik újra és újra az óraátállítás emberi szervezetre gyakorolt esetleges negatív hatását. Az új időszámításhoz való hirtelen alkalmazkodás szerintük megterheli az idősek és gyerekek szervezetét, bioritmusát.
Tavaly ősszel egy kérdőíves kutatás felmérte a magyarok hozzáállását, és a válaszok szerint a magyarok 88%-a már szeretne megszabadulni a minden tavasszal és ősszel ránk váró tologatástól, valamint többen jelezték, hogy hetekig nem tudják kiheverni a szervezetük az átállítás utáni zavart.
Azzal kapcsolatban, hogy melyik időzónát preferálná a többség, már kevésbé látható ilyen egyetértés, ugyanis 46% a nyárit, míg 35% a téli időszámítást tartaná meg.
Milyen problémák adódhatnak az óraátállításból? Jelentkezhetnek alvászavarok, fáradtság, depresszív hangulat, a szívfrekvencia ingadozása, a koncentrálóképesség csökkenése, ingerültség, étvágytalanság, illetve emésztési problémák.
Az téli időszámításra való átállás főleg az időseket, gyermekeket és a betegeket viseli meg, mert ők nehezebben alkalmazkodnak az óraátállításhoz. Számukra különösen megterhelő az évi kétszeri átállás.
Mennyi időt igényel az átállás?
Egy átlagos, egészséges szervezetnek kb. egy vagy két hétre van szüksége, míg megszokja a változást, ám egyes statisztikák szerint az emberek 8,5-12%-a fordul orvoshoz az óraátállítás miatti egészségügyi problémákkal, főleg, amikor a nyári időszámításra váltunk át, ekkor ugyanis sokaknak nehéz az elalvás és altatóra van szükségük.
Mit tehetünk, hogy könnyebben átvészeljük ezeket az időszakokat?
Lefekvés előtt három órával már ne együnk nehéz ételeket és ne fogyasszunk kávét, teát, sem semmilyen más élénkítő hatású italt. Segíthet a jóga, a meditáció, televíziónézés helyett az olvasás.
Különösen fontos, hogy akik nehezen viselik az óraátállítást, ők lehetőleg egyáltalán ne, vagy fokozott körültekintéssel közlekedjenek.
Jelenleg az Európai Unióban folyik az óraátállítás megszüntetésének egyeztetése. Habár az egyeztetés zajlik, egyelőre még nem született döntés az ügyben. Ezért a közeljövőben továbbra is számítani kell az évente kétszeri óraátállításra.
A hegymászás művészete, avagy hegyek és élmények

Hegymászókat interjúvolni mindig érdekes és izgalmas lehetőség, hiszen ezek az emberek rendkívüli teljesítményeket érnek el. Kíváncsi voltam, hogyan alakul ki ez a szenvedély, milyen a hegymászók élete, mi motiválja őket, milyen élményeik és kihívásaik vannak. Kontár Nándor és Kepsta Viktor hegymászókkal beszélgettem.
A levegőminőség hatása a szervezetünkre

A levegő esszenciális az életben maradáshoz, mégis az iparral, a közlekedéssel, és sok más dologgal, aminek károsanyag kibocsájtása van szennyezzük azt. A rossz levegőminőség hosszú távon befolyásolhatja az egészségünket, így érdemes legalább a környezetünkben apró lépésekkel megóvni a levegőnket.
A mese, mint megküzdési stratégia

Sokat olvashatunk a mesélés, a mesék pozitív hatásáról, legyen szó az esti sztori hallgatásról, az óvodai történet mondásról vagy a felnőtteknek szóló mesebeli mondákról. Gyakran úgy gondolunk ezen alkotásokra, hogy azért csináljuk, mert a történetek erkölcsi tanítása fontos a gyerekek számára, sokat tanulhatnak belőle, ráadásul a mese a saját nemzeti hagyományunk, kultúránk része, és ezáltal megismerhetünk más nemzeteket, kultúrákat is.
Hogyan építsünk hatékony edzésrutint otthon?

Hogyan kezdjünk el edzeni anélkül, hogy drága bérletet kellene venni vagy edzőterembe járnunk? Aki az otthoni edzésre szavaz, nekik hasznos dolgokat hozunk mai cikkünkben.
Hogyan hat a közösségi média az életmódra?

Hogyan befolyásolja a közösségi média mindennapjainkat és miként találhatunk egészséges egyensúlyt a digitális világ és a valóság között? Hogyan hat a közösségi média az életmódra? Erre keressük a válaszokat.