Menü

Márciusban óraátállítás!

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart, ennek kezdete 2024-ben március 31. vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előre állítani az órát, így sajnos ilyenkor 1 órával kevesebbet alszunk.

Az óraátállítás története 1916-ig nyúlik vissza, az USA vezette be a nyári időszámítást, mégpedig energiatakarékossági okok miatt. Ezt hamarosan átvette a Föld számos országa is, beleértve Magyarországot is. Nálunk nem alkalmazták folyamatosan, voltak olyan évek, amikor nem volt óraátállítás. A nyári időszámítást Európában az Unió 1997-ben szabályozta és egységesítette. Az óraátállítás előnyei-hátrányai vitatottak.

Előnyei az energiatakarékosság mellett például, hogy egy órával több természetes világítás örömeit élvezhetik mindazok, akik a nappaljaik nagy részét irodákban, gyárakban, iskolákban töltik. Ők a munkaidő befejeztével még természetes fény mellett élvezhetnek szabadtéri programokat vagy szabadtéri munkákat. Az USA-ban előnyként említik, hogy az óraátállítás által csökkentek a bűnesetek.

Az átállásnak vannak ellenzői is, a másik oldal vitatja a fent említett előnyöket, ők felvetik újra és újra az óraátállítás emberi szervezetre gyakorolt esetleges negatív hatását. Az új időszámításhoz való hirtelen alkalmazkodás szerintük megterheli az idősek és gyerekek szervezetét, bioritmusát.

Tavaly ősszel egy kérdőíves kutatás felmérte a magyarok hozzáállását, és a válaszok szerint a magyarok 88%-a már szeretne megszabadulni a minden tavasszal és ősszel ránk váró tologatástól, valamint többen jelezték, hogy hetekig nem tudják kiheverni a szervezetük az átállítás utáni zavart.

Azzal kapcsolatban, hogy melyik időzónát preferálná a többség, már kevésbé látható ilyen egyetértés, ugyanis 46% a nyárit, míg 35% a téli időszámítást tartaná meg.

Milyen problémák adódhatnak az óraátállításból? Jelentkezhetnek alvászavarok, fáradtság, depresszív hangulat, a szívfrekvencia ingadozása, a koncentrálóképesség csökkenése, ingerültség, étvágytalanság, illetve emésztési problémák.

Az téli időszámításra való átállás főleg az időseket, gyermekeket és a betegeket viseli meg, mert ők nehezebben alkalmazkodnak az óraátállításhoz. Számukra különösen megterhelő az évi kétszeri átállás.

Mennyi időt igényel az átállás?

Egy átlagos, egészséges szervezetnek kb. egy vagy két hétre van szüksége, míg megszokja a változást, ám egyes statisztikák szerint az emberek 8,5-12%-a fordul orvoshoz az óraátállítás miatti egészségügyi problémákkal, főleg, amikor a nyári időszámításra váltunk át, ekkor ugyanis sokaknak nehéz az elalvás és altatóra van szükségük.

Mit tehetünk, hogy könnyebben átvészeljük ezeket az időszakokat?

Lefekvés előtt három órával már ne együnk nehéz ételeket és ne fogyasszunk kávét, teát, sem semmilyen más élénkítő hatású italt. Segíthet a jóga, a meditáció, televíziónézés helyett az olvasás.

Különösen fontos, hogy akik nehezen viselik az óraátállítást, ők lehetőleg egyáltalán ne, vagy fokozott körültekintéssel közlekedjenek.

Jelenleg az Európai Unióban folyik az óraátállítás megszüntetésének egyeztetése. Habár az egyeztetés zajlik, egyelőre még nem született döntés az ügyben. Ezért a közeljövőben továbbra is számítani kell az évente kétszeri óraátállításra.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

A mikulásvirág varázsa – gondozás, érdekességek és tippek az ünnepi kedvencről

A mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima) a karácsony egyik legnépszerűbb szobanövénye, amely a tél ünnepi hangulatát szinte bármilyen otthonba képes becsempészni.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.