Mentális Egészség Hónap
- Dátum: 2024.05.17., 07:03
- Majernyik Szilvia
- képek:pexels.com
- alvás, depresszió, egészség, egészséges étkezés, fiziológiai szükségletek, meditáció, mentális betegségek, mentális egészség, munkahelyi stressz, pszichológus, sport, szorongás, vizsgastressz
Május a mentális egészség hónapja, és ennek apropóján azt gondolom, fontos beszélni egy kicsit arról, hogyan is érinti ez a mindennapjainkat. Nem kell egy komolyabb mentális betegségtől szenvednünk ahhoz, hogy tudjuk milyen rossz hatással van ez az ember testi és lelki egészségére. Ha mást nem egy vizsgastresszt, vagy egy huzamosabb ideig tartó rossz közérzetet, esetleg szorongást munkahelyen mindenki átélt már legalább egyszer.

Vannak hetek, amikor úgy érzi az ember, hogy úszik a munkában és a tennivalóban, és természetesen minden apró, idegesítő dolog ilyenkor jön még közbe. Magunkra öntjük a reggeli kávét, nem mentjük el a munkamenetet a gépen, vagy esetleg összeveszünk szeretteinkkel. Fontos arra figyelni, hogy ilyenkor ne engedjük a rossz érzéseket halmozódni! Ilyenkor kell kifejezetten odafigyelni arra, hogy ne hanyagoljuk el fiziológiai szükségleteinket sem.
A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás elengedhetetlen ahhoz, hogy jól indítsuk a napot. Amennyiben ezután van lehetőség rá, érdemes tizenöt percet arra szánni, hogy meditáljunk kicsit és készítsünk egy egészséges reggelit! Ezen kívül munkahelyen, vagy iskolában, ha van lehetőségünk csináljunk légzőgyakorlatokat, esetleg a délután folyamán menjünk ki a friss levegőre sétálni. Ha van időnk rá, üljünk ki kicsit a napra, olvassunk el néhány oldalt egy könyvből, vagy egy újságcikket, és emellé együnk meg egy gyümölcssalátát. Néhány óra, amit magunkra szánunk sokszor megmentheti az egész hetet!

Ne csak magunkra figyeljünk, hanem a környezetünkre is. Mindenki máshogy veszi az akadályokat az életben, és vannak olyan, akik nem feltétlenül tudják, vagy érzik, hogy mentálisan vannak elfáradva. Sokszor elég, hogyha felismerjük a problémát, és megértő figyelemmel fordulunk az illető felé, végig hallgatjuk a mondanivalóját, esetleg tanácsot adunk neki, de csak amennyiben megkér minket erre. Ha vagyunk olyan kapcsolatban, akkor felajánlhatjuk neki, hogy segítünk néhány apróságban, mondjuk elmegyünk vele bevásárolni, vagy társaságot biztosítunk otthoni takarításához. Magunkkal hívhatjuk a fentebb említett szabadidős programokra, egy közös séta az erdőben, vagy parkban sokat dobhat mindkettőnk közérzetén!
Nem hanyagolhatjuk el azt a tényt sem, hogy vannak emberek, akik nem csak időlegesen kimerültek lelkileg, hanem mentális betegséggel küzdenek. Ezek közül a legyakoribbak között szerepel a depresszió, a bipoláris zavar, illetve a különböző pánik- és evészavarok. Ha azt látjuk magunkon, vagy másokon, hogy huzamosabb ideje rossz állapotban van, esetleg fizikailag leépül, nem képes ellátni a mindennapi feladatait, végső esetben öngyilkos gondolatai vannak, ne féljünk segítséget kérni! Amennyiben nem sürgős a helyzet, elmehetünk a háziorvoshoz, esetleg kérhetünk direkt időpontot egy pszichológushoz. A szakemberek fel tudják mérni, hogy pontosan milyen kezelésre van szüksége a betegnek.

Van egy Kék Vonal nevű segélyvonal is fiataloknak, amelynek száma 116 – 111, míg ennek a felnőtt megfelelője a 116 – 123. Ha sürgős a helyzet, akár a mentőket is kihívhatjuk, hiszen kötelesek ilyen esetben is ellátni az illetőt!
Majernyik Szilvia
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.
Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?
Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?
Gyakran beszélsz magadhoz?
A legtöbbünk számára az önmagunkkal való beszélgetés egyszerűen egy hasznos eszköz lehet. Segíthet rendezni a gondolatokat, megőrizni a fókuszt, feldolgozni egy nehéz helyzetet és egy kicsit kedvesebben viszonyulni saját magunkhoz.