Mentális Egészség Hónap
- Dátum: 2024.05.17., 07:03
- Majernyik Szilvia
- képek:pexels.com
- alvás, depresszió, egészség, egészséges étkezés, fiziológiai szükségletek, meditáció, mentális betegségek, mentális egészség, munkahelyi stressz, pszichológus, sport, szorongás, vizsgastressz
Május a mentális egészség hónapja, és ennek apropóján azt gondolom, fontos beszélni egy kicsit arról, hogyan is érinti ez a mindennapjainkat. Nem kell egy komolyabb mentális betegségtől szenvednünk ahhoz, hogy tudjuk milyen rossz hatással van ez az ember testi és lelki egészségére. Ha mást nem egy vizsgastresszt, vagy egy huzamosabb ideig tartó rossz közérzetet, esetleg szorongást munkahelyen mindenki átélt már legalább egyszer.

Vannak hetek, amikor úgy érzi az ember, hogy úszik a munkában és a tennivalóban, és természetesen minden apró, idegesítő dolog ilyenkor jön még közbe. Magunkra öntjük a reggeli kávét, nem mentjük el a munkamenetet a gépen, vagy esetleg összeveszünk szeretteinkkel. Fontos arra figyelni, hogy ilyenkor ne engedjük a rossz érzéseket halmozódni! Ilyenkor kell kifejezetten odafigyelni arra, hogy ne hanyagoljuk el fiziológiai szükségleteinket sem.
A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás elengedhetetlen ahhoz, hogy jól indítsuk a napot. Amennyiben ezután van lehetőség rá, érdemes tizenöt percet arra szánni, hogy meditáljunk kicsit és készítsünk egy egészséges reggelit! Ezen kívül munkahelyen, vagy iskolában, ha van lehetőségünk csináljunk légzőgyakorlatokat, esetleg a délután folyamán menjünk ki a friss levegőre sétálni. Ha van időnk rá, üljünk ki kicsit a napra, olvassunk el néhány oldalt egy könyvből, vagy egy újságcikket, és emellé együnk meg egy gyümölcssalátát. Néhány óra, amit magunkra szánunk sokszor megmentheti az egész hetet!

Ne csak magunkra figyeljünk, hanem a környezetünkre is. Mindenki máshogy veszi az akadályokat az életben, és vannak olyan, akik nem feltétlenül tudják, vagy érzik, hogy mentálisan vannak elfáradva. Sokszor elég, hogyha felismerjük a problémát, és megértő figyelemmel fordulunk az illető felé, végig hallgatjuk a mondanivalóját, esetleg tanácsot adunk neki, de csak amennyiben megkér minket erre. Ha vagyunk olyan kapcsolatban, akkor felajánlhatjuk neki, hogy segítünk néhány apróságban, mondjuk elmegyünk vele bevásárolni, vagy társaságot biztosítunk otthoni takarításához. Magunkkal hívhatjuk a fentebb említett szabadidős programokra, egy közös séta az erdőben, vagy parkban sokat dobhat mindkettőnk közérzetén!
Nem hanyagolhatjuk el azt a tényt sem, hogy vannak emberek, akik nem csak időlegesen kimerültek lelkileg, hanem mentális betegséggel küzdenek. Ezek közül a legyakoribbak között szerepel a depresszió, a bipoláris zavar, illetve a különböző pánik- és evészavarok. Ha azt látjuk magunkon, vagy másokon, hogy huzamosabb ideje rossz állapotban van, esetleg fizikailag leépül, nem képes ellátni a mindennapi feladatait, végső esetben öngyilkos gondolatai vannak, ne féljünk segítséget kérni! Amennyiben nem sürgős a helyzet, elmehetünk a háziorvoshoz, esetleg kérhetünk direkt időpontot egy pszichológushoz. A szakemberek fel tudják mérni, hogy pontosan milyen kezelésre van szüksége a betegnek.

Van egy Kék Vonal nevű segélyvonal is fiataloknak, amelynek száma 116 – 111, míg ennek a felnőtt megfelelője a 116 – 123. Ha sürgős a helyzet, akár a mentőket is kihívhatjuk, hiszen kötelesek ilyen esetben is ellátni az illetőt!
Majernyik Szilvia
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?
Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?