Menü

Mentális Egészség Hónap

Május a mentális egészség hónapja, és ennek apropóján azt gondolom, fontos beszélni egy kicsit arról, hogyan is érinti ez a mindennapjainkat. Nem kell egy komolyabb mentális betegségtől szenvednünk ahhoz, hogy tudjuk milyen rossz hatással van ez az ember testi és lelki egészségére. Ha mást nem egy vizsgastresszt, vagy egy huzamosabb ideig tartó rossz közérzetet, esetleg szorongást munkahelyen mindenki átélt már legalább egyszer.

Vannak hetek, amikor úgy érzi az ember, hogy úszik a munkában és a tennivalóban, és természetesen minden apró, idegesítő dolog ilyenkor jön még közbe. Magunkra öntjük a reggeli kávét, nem mentjük el a munkamenetet a gépen, vagy esetleg összeveszünk szeretteinkkel. Fontos arra figyelni, hogy ilyenkor ne engedjük a rossz érzéseket halmozódni! Ilyenkor kell kifejezetten odafigyelni arra, hogy ne hanyagoljuk el fiziológiai szükségleteinket sem.

A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás elengedhetetlen ahhoz, hogy jól indítsuk a napot. Amennyiben ezután van lehetőség rá, érdemes tizenöt percet arra szánni, hogy meditáljunk kicsit és készítsünk egy egészséges reggelit! Ezen kívül munkahelyen, vagy iskolában, ha van lehetőségünk csináljunk légzőgyakorlatokat, esetleg a délután folyamán menjünk ki a friss levegőre sétálni. Ha van időnk rá, üljünk ki kicsit a napra, olvassunk el néhány oldalt egy könyvből, vagy egy újságcikket, és emellé együnk meg egy gyümölcssalátát. Néhány óra, amit magunkra szánunk sokszor megmentheti az egész hetet!

Ne csak magunkra figyeljünk, hanem a környezetünkre is. Mindenki máshogy veszi az akadályokat az életben, és vannak olyan, akik nem feltétlenül tudják, vagy érzik, hogy mentálisan vannak elfáradva. Sokszor elég, hogyha felismerjük a problémát, és megértő figyelemmel fordulunk az illető felé, végig hallgatjuk a mondanivalóját, esetleg tanácsot adunk neki, de csak amennyiben megkér minket erre. Ha vagyunk olyan kapcsolatban, akkor felajánlhatjuk neki, hogy segítünk néhány apróságban, mondjuk elmegyünk vele bevásárolni, vagy társaságot biztosítunk otthoni takarításához. Magunkkal hívhatjuk a fentebb említett szabadidős programokra, egy közös séta az erdőben, vagy parkban sokat dobhat mindkettőnk közérzetén!

Nem hanyagolhatjuk el azt a tényt sem, hogy vannak emberek, akik nem csak időlegesen kimerültek lelkileg, hanem mentális betegséggel küzdenek. Ezek közül a legyakoribbak között szerepel a depresszió, a bipoláris zavar, illetve a különböző pánik- és evészavarok. Ha azt látjuk magunkon, vagy másokon, hogy huzamosabb ideje rossz állapotban van, esetleg fizikailag leépül, nem képes ellátni a mindennapi feladatait, végső esetben öngyilkos gondolatai vannak, ne féljünk segítséget kérni! Amennyiben nem sürgős a helyzet, elmehetünk a háziorvoshoz, esetleg kérhetünk direkt időpontot egy pszichológushoz. A szakemberek fel tudják mérni, hogy pontosan milyen kezelésre van szüksége a betegnek.

Van egy Kék Vonal nevű segélyvonal is fiataloknak, amelynek száma 116 – 111, míg ennek a felnőtt megfelelője a 116 – 123. Ha sürgős a helyzet, akár a mentőket is kihívhatjuk, hiszen kötelesek ilyen esetben is ellátni az illetőt!

Majernyik Szilvia

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.