Menü

Szuperérzékenység, te mit tudsz róla?

Volt már olyan, hogy zavart egy bizonyos ruhadarab anyaga és nem tudtad elviselni magadon? Vagy esetleg egy film annyira felzaklatott, hogy elsírtad magad? Gondoltál már arra, hogy szuperérzékenység állhat a háttérben?

Az emberek jó része küzd valamilyen érzékenységgel, mely a mindennapokat végigkíséri, az emberiség nagyjából 20 %-át érinti, vagy legalább is együtt él vele. Ezt nem szabályozzák, velük születik, genetikailag beléjük kódolták. Ez egy inger feldolgozási érzékenység. Arra kell gondolni, hogy bizonyos emberek erősebben reagálnak egyes külső behatásokra. Az idegrendszer szétválogatja az érkező információkat, van, amit kicsit túlreagál, és ilyenkor jön az érzés, hogy „túltelítődik az idegrendszerünk”.

Kialakulásának oka, mint már említettem, genetikai, de befolyásolhatja mértékét több tényező is. Említhetjük egy evolúciós fejlődésnek, de befolyásolják környezeti behatások, családi és gyerekkori tapasztalatok. Sokan úgy vélik, hogy csak az evolúció az oka, mivel ez egy erősödő túlélési ösztönt alakít ki. Lehet ez hátrány is és bizony lehet előnye is.

Vannak bizonyos jellemzők, melyek majdnem minden túlérzékeny emberre jellemzőek. Például jellemző rájuk, hogy nem szeretik az erőszakos megnyilvánulást, nem néznek horror filmeket, mert nem bírják elviselni a bántalmazást. Ha már a filmeknél tartunk, akkor például nagyon zavaró lehet az is, ha erős, villódzó, gyorsan mozgó képsorok követik egymást. Nem csak a tévében, hanem a való életben sem szeretik mindig a tömeget, a hangos zajt, az erős fényeket. Nehezen viselik a negatív kritikát, sokszor társul hozzá egy megfelelési kényszer, vagy éppen a fordítottja, a teljesítéstől való félelem. Megviseli őket a döntéshozás, komoly nyomást és stresszt enged rájuk.

Többször sírnak, ami nem csak a bánatra, hanem az örömre is igaz, mivel hihetetlenül empatikusak és mélyen érinti őket minden, ami körülöttük történik. Ilyenkor jön a sémás mondat, „ne vedd annyira magadra”. Ez az ő esetükben nem ilyen egyszerű, viszont pont ebből fakad, hogy kiváló probléma megoldók, mindig végiggondolják, hogy egy adott döntésnek milyen előnyei és hátrányai vannak. Megdöbbentően precízek, figyelnek a részletekre, miden változás azonnal szembetűnik nekik. Rendkívül kreatívak és ötletesek. Képesek a művészet mély, valódi szépségét észrevenni, ezzel együtt egy pillanat alatt el is tudnak érzékenyülni egy szívmelengető kép láttán.

Kezelni ezt nem lehet, csak tudatosan odafigyelni a stressz csökkentésére, illetve meg kell tanulni az érzések helyes kezelését, különben hamar túltelítődnek, elfáradnak, végül szétesnek. Ebben segítségükre lehet szakember is, nem féljen senki ebben a helyzetben támogatást kérni.

A szuperérzékenység egy olyan tulajdonság, amitől bizonyos dolgokban mélyponton, máskor a fellegekben szárnyalhat az, aki érintett. Mindent észrevesznek, felismernek, átéreznek, legyen az jó vagy rossz.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.

„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?

Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.