Menü

Laboreredmények, amelyek a máj működésére utalnak

A májfunkció kivizsgálásához a vérképben egyes enzimek, fehérjék és az epefesték vizsgálata történik meg leggyakrabban, ezek tartományon túli értékét több betegség, vírusfertőzés, a túlzott alkoholfogyasztás és a rendszeres gyógyszerszedés is befolyásolhatja különböző mértékben. A vizsgálathoz éhgyomor szükséges, és alkoholt sem szabad fogyasztani az azt megelőző 24 órában.

GOT vagy AST

A GOT vagy más néven az aszpartát-aminotranszferáz legfőképp a májban és a szívben fordul elő. A normálértéke 40 U/L alatt van, ennél magasabb szint arra utal, hogy a májsejtek károsodtak, így az enzim szintje megugrott a véráramban. A sérülést okozhatja vírusos májbetegség, gyulladás, májsejtkárosodás, zsírmáj, mérgezés, gyógyszerszedés, az epeutak elzáródása, ritkábban daganat is.

GPT vagy ALT

A GPT vagy alanin-aminotranszferáz egy olyan enzim, mely főleg a májban, kisebb részt a vesékben, a szívben és az izmokban található meg. A normálértéke 40 U/L alatti, a máj károsodása esetén nő meg a véráramban a szintje, még a sárgaság és egyéb látható tünetek megjelenése előtt, de a szerv gyulladása és mérgezés is okozhatja.

Alkalikus foszfatáz

Az alkalikus foszfatáz egy olyan fehérje, mely a sejtek, különösen a májban és a csontokban találhatók működését segíti elő. Referenciatartománya 30-120 U/L, ennél magasabb értéket okozhatnak a csontanyagcsere zavarai, a csontok sérülése, de akár epeúti elzáródás is. Gyermekeknél és terhes nőknél a nagyobb szám nem feltétlenül jelent bajt. A nagyon alacsony szint pajzsmirigyproblémára, vérszegénységre is utalhat.

Bilirubin

A bilirubin a hemoglobin lebomlásával keletkező epefestéket jelenti, melynek vérben lévő koncentrációját vizsgálják meg. A normálértéke 20 umol/l alatt van, míg a direkt bilirubin 1-5 umol/l. Különböző, főként a májat és az epeutakat érintő betegségekben nő meg a szintje, mivel ilyenkor a máj enzimjei nem tudják elégséges mértékben kiválasztani. A felhalmozódó bilirubin következménye a sárgaság.

Gamma GT

A Gamma GT vagy teljes nevén gamma-glutamil-transzferáz enzim leginkább a májban, a vesékben és a hasnyálmirigyben termelődik, méghozzá azért, hogy a glutationt lebonthassa. A normálérték nőknél 8-40, férfiaknál 9-50 U/L, ennél magasabb szint jelezheti a májszövet sérülését, az epeutak elzáródását vagy a szervek gyulladását is.

A májfunkció vizsgálatához vérvétel szükséges. A vérképben májműködési zavarra az albumin és bilirubin szintje utal, míg májkárosodást az alkalikus foszfatáz, az alanin-transzamináz és a gamma-glutamil-transzferáz mennyisége jelezheti.

Ha bármelyik májfunkcióérték eltér a normálistól, az figyelmeztető jel lehet, de a mért szintek önmagukban egyesével még nem adnak a májra tekintve konkrét kórmeghatározást, csak összességében nézve jelentenek alapot a megfelelő diagnózishoz. Kivételt a bilirubin jelenthet, ez ugyanis epeproblémákat is jelezhet.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?