Hallottál már az AQ-ról?
- Dátum: 2024.09.01., 09:28
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- alkalmazkodás, empátia, hatékonyság, intelligencia, kitartás, siker
Ismerjük az IQ és az EQ kifejezéseket, melyek az intelligenciát és az érzelmi intelligenciát írják le, de ki ismeri az AQ-t?
Mennyire vagy sikeres a munkádban? Hogy viseled a változásokat a munkahelyeden? Mennyire vagy képes alkalmazkodni a feladatokhoz és fejlődni? Ezek igazán fontos kérdések, amennyiben szeretnénk sikeres karriert befutni. Amikor egy állásra jelentkezünk, akkor minden kompetenciánkat megpróbálja felmérni az interjúztató és ebben az egyik legfontosabb képességünk felmérése, az AQ játszik szerepet. A nagyobb cégeknél már évek óta figyelik ezt a képességet, hiszen a feladatok nem mindig ugyanazok, ehhez viszont alkalmazkodni kell. Változik a környezet, a munkarend, a gyártott termékek, a piac és ehhez illeszkedik az üzleti stratégia, amihez az kell, hogy a dolgozók is tudjanak változni mindezekkel.

Az AQ az alkalmazkodási intelligencia hányadosa, ha a lehető legjobban szeretnénk magyarra fordítani. Legjobban azt mutatja meg, hogy a veszélyhelyzetekben az automatikus gondolkodásunk mennyire hatékony a megoldások keresését tekintve. Ide tartozik például, hogy mennyire vagyunk kitartók, milyen a tanulási képességünk, a feladatokhoz való hozzáállásunk, a mentális stresszkezelési képességünk, hogyan állunk egy váratlan helyzethez, képesek vagyunk e egy válsághelyzet kezelésére, valamint tudunk és akarunk e hosszabb távon, jövőbe tekintően gondolkodni. Tudunk e egyensúlyt teremteni és rugalmasan kezelni a munkánkat és a környezetünkből fakadó különböző ingereket.
Van egy jó hírem, ezeket a képességeket lehet fejleszteni, de szorosan összefüggnek az IQ-val és az EQ-val. Egy jó vezető magasfokú AQ-val rendelkezik, hiszen elengedhetetlen ahhoz, hogy az elé gördülő akadályokat megfelelően megugorja. Folyamatosan akklimatizálódnia kell, felvenni a ritmust azzal a folyammal, amit a piac diktál, és emellett az alá tartozó dolgozókkal megfelelően együtt kell dolgozni. Szóval szüksége van empátiára, irányítási képességre, határozottságra, jó emberismerőnek kell lennie, mindezek mellett kitartóan és elhivatottan kell végeznie munkáját.

Persze, nem csak a vezetőkre igaz ez, hiszen minden munkahelyen akkor lehet előrébb, vagy feljebb lépni a státuszokban, ha ezen képeségeket birtokoljuk és jól bánunk velük. A nevelés terén is csak hasznunkra válik az AQ fejlesztése, mivel egy szülő célja, hogy egy életképes, saját lábán megállni képes, egészséges érzelmi szinttel és alkalmazkodó életfelfogással rendelkező felnőttet engedjen útjára a világba. Ez nem azt jelenti, hogy el kell hagynunk egyéniségünket és be kell állnunk egy meghatározott sorba, hanem azt, hogy minél jobban alkalmazkodunk a környezetünkhez és minél ambiciózusabbak vagyunk, annál feljebb juthatunk a siker ranglétráján.
Az AQ az alkalmazkodási képességet mutatja, mely legfőképp a munkánk terén fontos, szorosan kapcsolódik az IQ-hoz és az EQ-hoz, melyek mindegyikét nagyon fontos folyamatosan fejleszteni.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.