Menü

Hallottál már az AQ-ról?

Ismerjük az IQ és az EQ kifejezéseket, melyek az intelligenciát és az érzelmi intelligenciát írják le, de ki ismeri az AQ-t?

Mennyire vagy sikeres a munkádban? Hogy viseled a változásokat a munkahelyeden? Mennyire vagy képes alkalmazkodni a feladatokhoz és fejlődni? Ezek igazán fontos kérdések, amennyiben szeretnénk sikeres karriert befutni. Amikor egy állásra jelentkezünk, akkor minden kompetenciánkat megpróbálja felmérni az interjúztató és ebben az egyik legfontosabb képességünk felmérése, az AQ játszik szerepet. A nagyobb cégeknél már évek óta figyelik ezt a képességet, hiszen a feladatok nem mindig ugyanazok, ehhez viszont alkalmazkodni kell. Változik a környezet, a munkarend, a gyártott termékek, a piac és ehhez illeszkedik az üzleti stratégia, amihez az kell, hogy a dolgozók is tudjanak változni mindezekkel.

Az AQ az alkalmazkodási intelligencia hányadosa, ha a lehető legjobban szeretnénk magyarra fordítani. Legjobban azt mutatja meg, hogy a veszélyhelyzetekben az automatikus gondolkodásunk mennyire hatékony a megoldások keresését tekintve. Ide tartozik például, hogy mennyire vagyunk kitartók, milyen a tanulási képességünk, a feladatokhoz való hozzáállásunk, a mentális stresszkezelési képességünk, hogyan állunk egy váratlan helyzethez, képesek vagyunk e egy válsághelyzet kezelésére, valamint tudunk és akarunk e hosszabb távon, jövőbe tekintően gondolkodni. Tudunk e egyensúlyt teremteni és rugalmasan kezelni a munkánkat és a környezetünkből fakadó különböző ingereket.

Van egy jó hírem, ezeket a képességeket lehet fejleszteni, de szorosan összefüggnek az IQ-val és az EQ-val. Egy jó vezető magasfokú AQ-val rendelkezik, hiszen elengedhetetlen ahhoz, hogy az elé gördülő akadályokat megfelelően megugorja. Folyamatosan akklimatizálódnia kell, felvenni a ritmust azzal a folyammal, amit a piac diktál, és emellett az alá tartozó dolgozókkal megfelelően együtt kell dolgozni. Szóval szüksége van empátiára, irányítási képességre, határozottságra, jó emberismerőnek kell lennie, mindezek mellett kitartóan és elhivatottan kell végeznie munkáját.

Persze, nem csak a vezetőkre igaz ez, hiszen minden munkahelyen akkor lehet előrébb, vagy feljebb lépni a státuszokban, ha ezen képeségeket birtokoljuk és jól bánunk velük. A nevelés terén is csak hasznunkra válik az AQ fejlesztése, mivel egy szülő célja, hogy egy életképes, saját lábán megállni képes, egészséges érzelmi szinttel és alkalmazkodó életfelfogással rendelkező felnőttet engedjen útjára a világba. Ez nem azt jelenti, hogy el kell hagynunk egyéniségünket és be kell állnunk egy meghatározott sorba, hanem azt, hogy minél jobban alkalmazkodunk a környezetünkhez és minél ambiciózusabbak vagyunk, annál feljebb juthatunk a siker ranglétráján.

Az AQ az alkalmazkodási képességet mutatja, mely legfőképp a munkánk terén fontos, szorosan kapcsolódik az IQ-hoz és az EQ-hoz, melyek mindegyikét nagyon fontos folyamatosan fejleszteni.

Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást

A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.

Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint

Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.

Amikor a test állandó készenlétben van

Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.