Hallottál már az AQ-ról?
- Dátum: 2024.09.01., 09:28
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- alkalmazkodás, empátia, hatékonyság, intelligencia, kitartás, siker
Ismerjük az IQ és az EQ kifejezéseket, melyek az intelligenciát és az érzelmi intelligenciát írják le, de ki ismeri az AQ-t?
Mennyire vagy sikeres a munkádban? Hogy viseled a változásokat a munkahelyeden? Mennyire vagy képes alkalmazkodni a feladatokhoz és fejlődni? Ezek igazán fontos kérdések, amennyiben szeretnénk sikeres karriert befutni. Amikor egy állásra jelentkezünk, akkor minden kompetenciánkat megpróbálja felmérni az interjúztató és ebben az egyik legfontosabb képességünk felmérése, az AQ játszik szerepet. A nagyobb cégeknél már évek óta figyelik ezt a képességet, hiszen a feladatok nem mindig ugyanazok, ehhez viszont alkalmazkodni kell. Változik a környezet, a munkarend, a gyártott termékek, a piac és ehhez illeszkedik az üzleti stratégia, amihez az kell, hogy a dolgozók is tudjanak változni mindezekkel.
Az AQ az alkalmazkodási intelligencia hányadosa, ha a lehető legjobban szeretnénk magyarra fordítani. Legjobban azt mutatja meg, hogy a veszélyhelyzetekben az automatikus gondolkodásunk mennyire hatékony a megoldások keresését tekintve. Ide tartozik például, hogy mennyire vagyunk kitartók, milyen a tanulási képességünk, a feladatokhoz való hozzáállásunk, a mentális stresszkezelési képességünk, hogyan állunk egy váratlan helyzethez, képesek vagyunk e egy válsághelyzet kezelésére, valamint tudunk és akarunk e hosszabb távon, jövőbe tekintően gondolkodni. Tudunk e egyensúlyt teremteni és rugalmasan kezelni a munkánkat és a környezetünkből fakadó különböző ingereket.
Van egy jó hírem, ezeket a képességeket lehet fejleszteni, de szorosan összefüggnek az IQ-val és az EQ-val. Egy jó vezető magasfokú AQ-val rendelkezik, hiszen elengedhetetlen ahhoz, hogy az elé gördülő akadályokat megfelelően megugorja. Folyamatosan akklimatizálódnia kell, felvenni a ritmust azzal a folyammal, amit a piac diktál, és emellett az alá tartozó dolgozókkal megfelelően együtt kell dolgozni. Szóval szüksége van empátiára, irányítási képességre, határozottságra, jó emberismerőnek kell lennie, mindezek mellett kitartóan és elhivatottan kell végeznie munkáját.
Persze, nem csak a vezetőkre igaz ez, hiszen minden munkahelyen akkor lehet előrébb, vagy feljebb lépni a státuszokban, ha ezen képeségeket birtokoljuk és jól bánunk velük. A nevelés terén is csak hasznunkra válik az AQ fejlesztése, mivel egy szülő célja, hogy egy életképes, saját lábán megállni képes, egészséges érzelmi szinttel és alkalmazkodó életfelfogással rendelkező felnőttet engedjen útjára a világba. Ez nem azt jelenti, hogy el kell hagynunk egyéniségünket és be kell állnunk egy meghatározott sorba, hanem azt, hogy minél jobban alkalmazkodunk a környezetünkhez és minél ambiciózusabbak vagyunk, annál feljebb juthatunk a siker ranglétráján.
Az AQ az alkalmazkodási képességet mutatja, mely legfőképp a munkánk terén fontos, szorosan kapcsolódik az IQ-hoz és az EQ-hoz, melyek mindegyikét nagyon fontos folyamatosan fejleszteni.
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.