Menü

Hogyan végezzük el a bemelegítést?

A bemelegítés legalább olyan fontos része minden sportnak, mint maga a tényleges edzés, ugyanis ezzel készítjük fel a szervezetet és az izmokat a terhelésre. A bemelegítés mindössze 5-10 percet vesz igénybe, nem tart tovább, de élénkíti a keringést, ráhangol a mozgásra.

Mi történik, ha nem melegítek be megfelelően?

Például lesérülhetünk, hiszen az izmokat azonnali nagy erőhatásnak tesszük ki azzal, ha hirtelen kezdjük el az edzést. A bemelegített izmok és kötőszövetek kevésbé hajlamosak a sérülésekre.

Hogyan kell elvégezni ezeket a gyakorlatokat?

A bemelegítést érdemes a karok és a vállak megmozgatásával, karkörzéssel kezdeni. Emeljük vállmagasságba a karokat, és végezzünk apró karkörzéseket. Pár derékkörzés után jöhetnek a kitörések, akár haladhatunk is vele, vagy helyben állva váltogathatjuk a lábakat. Hússzor-hússzor ismételjük mindkét oldalra.

Guggolásokat is végezzünk, magas térdemeléssel illetve sarokemeléssel futást, helyben futást, szökdécselhetünk is és a bokakörzés sem maradhat el.

Nagyon jó a következő gyakorlat: álljunk egyenesen és tapossunk olyan gyorsan, ahogy csak tudunk, fél percen keresztül. Így aktivizálni tudjuk az alsó lábszárak izmait.

A bemelegítésre nem sajnálhatjuk az időt! Szükség van rá, mert fizikailag és lelkileg is ráhangol a mozgásra.

Futás előtt általában dinamikus bemelegítést végzek, amelynek egyik célja, hogy megemelje a testhőmérsékletet és fokozza a véráramlást az izmokban, illetve, hogy javítsa az oxigén- és tápanyagellátást. Ennek tartalmaznia kell alacsony vagy közepes intenzitású gyakorlatokat.

A bemelegítés lényege az izmok és ízületek vérkeringésének élénkítése. Ha jól végeztük a bemelegítést, akkor elkezdtünk izzadni, esetleg azt érezzük, hogy el is fáradtunk, de ez teljesen természetes és normális.

Fontos tudni, hogy sem a bemelegítő krémek, sem egy masszázs nem helyettesítik a bemelegítést, nagyon hasznosak és jók, de nem bemelegítő gyakorlatok helyett.

Mi a különbség a nyújtás és bemelegítés között?

A nyújtás célja a rugalmasság és az ízületek tartományának növelése. Bemelegítéskor azonban fontos növelni a testhőmérsékletet és az izmok véráramlását. Mindegyik a testmozgás komplex része.

Van értelme nyújtani futás előtt?

A bemelegítés során kerüljük a statikus nyújtást, azaz az olyan gyakorlatokat, ahol néhány másodpercre vagy több tíz másodpercre megállítjuk a mozgást. Különösen ne nyújtsuk a be nem melegített izmokat, mert sérülés, például szakadás lehet a vége. A statikus nyújtást edzés után érdemes alkalmazni.

A nyújtás és a bemelegítés minden edzésterv alapját képezi, amiről sajnos gyakran megfeledkezünk. Pedig valóban fontos szerepet játszik az izomépítésben, az izomláz csökkentésében és a sérülések elkerülésében.

Raynaud-szindróma tünetei és kezelése

A Raynaud-szindróma egy olyan tünetegyüttes, amelynél a végtagokban (leginkább az ujjak végein, de változatos kiterjedésben) keringészavar áll be. Ennek következtében az ujjak vége ellilul, előtte azonban éles határokkal kifehéredik, a bőr feszül és fáj. A keringészavar vagy a szindrómához társuló, azt kiváltó betegségek miatt az ujjvégek kisebesedhetnek, elhalások jöhetnek létre, száraz gangréna, üszkösödés alakulhat ki rajtuk.

Mire figyelj, ha epeköved van

Sokféle emésztőrendszeri gyulladásos betegséget ismerünk, ezekből az egyik leggyakoribb az epekő jelensége, mely kellemetlen tünetekkel járhat. Érdemes pár dologra odafigyelni, ha a betegség felüti fejét.

Mi határozza meg, hogy mekkora a fájdalomküszöbünk?

Mi a fájdalomküszöb? Azt a határt nevezzük fájdalomküszöbnek, ahol a fájdalom kezdődik. Más szavakkal az a legkisebb inger, amely már fájdalmat vált ki. A fájdalomküszöb mindenkinél más és más, lehet alacsony és magas, nagyon sok tényező befolyásolhatja.

Kávét kollagénnel? Igen!

A kollagén szóval gyakran találkozunk, kozmetikumok összetevői, étrendkiegészítők fontos elemei, táplálékkiegészítők, melynek bevitele bizonyos kor felett egyre indokoltabbá válik, azonban joggal kérdezik, hogy hogyan kerül a kávéba kollagén?

“30 éves sem vagy, de már kopaszodsz”

Állítólag már Julius Caesar is szenvedett attól, hogy napról napra egyre kevesebb haja van, ezért mindent kipróbált, hogy visszaszerezze a természetes koronáját. A férfiak szőrzete mindig is beszédtéma. Évszázadok óta úgy tartjuk, hogy a férfias férfi tetőtől talpig szőrös, na de őszintén azért kopasz férfiak is lehetnek sármosak, például ki mondaná, hogy Bruce Willis nem nézett ki jól fiatalon. Ebben a cikkben a (fiatalkori) kopaszodással foglalkozunk, megtudhatjuk, hogy miért alakul ki, milyen lelki problémákat okoz és, hogy hogyan lehet küzdeni ellene már ha akarunk.