Menü

Hogyan végezzük el a bemelegítést?

A bemelegítés legalább olyan fontos része minden sportnak, mint maga a tényleges edzés, ugyanis ezzel készítjük fel a szervezetet és az izmokat a terhelésre. A bemelegítés mindössze 5-10 percet vesz igénybe, nem tart tovább, de élénkíti a keringést, ráhangol a mozgásra.

Mi történik, ha nem melegítek be megfelelően?

Például lesérülhetünk, hiszen az izmokat azonnali nagy erőhatásnak tesszük ki azzal, ha hirtelen kezdjük el az edzést. A bemelegített izmok és kötőszövetek kevésbé hajlamosak a sérülésekre.

Hogyan kell elvégezni ezeket a gyakorlatokat?

A bemelegítést érdemes a karok és a vállak megmozgatásával, karkörzéssel kezdeni. Emeljük vállmagasságba a karokat, és végezzünk apró karkörzéseket. Pár derékkörzés után jöhetnek a kitörések, akár haladhatunk is vele, vagy helyben állva váltogathatjuk a lábakat. Hússzor-hússzor ismételjük mindkét oldalra.

Guggolásokat is végezzünk, magas térdemeléssel illetve sarokemeléssel futást, helyben futást, szökdécselhetünk is és a bokakörzés sem maradhat el.

Nagyon jó a következő gyakorlat: álljunk egyenesen és tapossunk olyan gyorsan, ahogy csak tudunk, fél percen keresztül. Így aktivizálni tudjuk az alsó lábszárak izmait.

A bemelegítésre nem sajnálhatjuk az időt! Szükség van rá, mert fizikailag és lelkileg is ráhangol a mozgásra.

Futás előtt általában dinamikus bemelegítést végzek, amelynek egyik célja, hogy megemelje a testhőmérsékletet és fokozza a véráramlást az izmokban, illetve, hogy javítsa az oxigén- és tápanyagellátást. Ennek tartalmaznia kell alacsony vagy közepes intenzitású gyakorlatokat.

A bemelegítés lényege az izmok és ízületek vérkeringésének élénkítése. Ha jól végeztük a bemelegítést, akkor elkezdtünk izzadni, esetleg azt érezzük, hogy el is fáradtunk, de ez teljesen természetes és normális.

Fontos tudni, hogy sem a bemelegítő krémek, sem egy masszázs nem helyettesítik a bemelegítést, nagyon hasznosak és jók, de nem bemelegítő gyakorlatok helyett.

Mi a különbség a nyújtás és bemelegítés között?

A nyújtás célja a rugalmasság és az ízületek tartományának növelése. Bemelegítéskor azonban fontos növelni a testhőmérsékletet és az izmok véráramlását. Mindegyik a testmozgás komplex része.

Van értelme nyújtani futás előtt?

A bemelegítés során kerüljük a statikus nyújtást, azaz az olyan gyakorlatokat, ahol néhány másodpercre vagy több tíz másodpercre megállítjuk a mozgást. Különösen ne nyújtsuk a be nem melegített izmokat, mert sérülés, például szakadás lehet a vége. A statikus nyújtást edzés után érdemes alkalmazni.

A nyújtás és a bemelegítés minden edzésterv alapját képezi, amiről sajnos gyakran megfeledkezünk. Pedig valóban fontos szerepet játszik az izomépítésben, az izomláz csökkentésében és a sérülések elkerülésében.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

Amikor a szív hangosabb a kelleténél – ártalmatlan szívzörejek gyermekkorban

Szülőként kevés ijesztőbb mondat létezik annál, mint amikor az orvos a vizsgálat végén megjegyzi: „hallok egy kis szívzörejt”. A szó önmagában fenyegetően hangzik, pedig a valóság sok esetben jóval megnyugtatóbb.

Alice csodaországban szindróma

Milyen gyermekien hangzik ez a név, hiszen mindenki az ismert mesére gondol. Van is összefüggés a mese és a szindróma között, nézzük, miről is van szó.

Az öregedés nem egyenletes – két életkor, amikor a test látványosan változik

Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy az öregedés lassú és egyenletes folyamat: az emberi szervezet fokozatosan alkalmazkodik az idő múlásához, és apró változások halmozódnak fel. Az újabb tudományos eredmények azonban azt sugallják, hogy a biológiai öregedés inkább szakaszos jellegű.