Menü

Hogyan végezzük el a bemelegítést?

A bemelegítés legalább olyan fontos része minden sportnak, mint maga a tényleges edzés, ugyanis ezzel készítjük fel a szervezetet és az izmokat a terhelésre. A bemelegítés mindössze 5-10 percet vesz igénybe, nem tart tovább, de élénkíti a keringést, ráhangol a mozgásra.

Mi történik, ha nem melegítek be megfelelően?

Például lesérülhetünk, hiszen az izmokat azonnali nagy erőhatásnak tesszük ki azzal, ha hirtelen kezdjük el az edzést. A bemelegített izmok és kötőszövetek kevésbé hajlamosak a sérülésekre.

Hogyan kell elvégezni ezeket a gyakorlatokat?

A bemelegítést érdemes a karok és a vállak megmozgatásával, karkörzéssel kezdeni. Emeljük vállmagasságba a karokat, és végezzünk apró karkörzéseket. Pár derékkörzés után jöhetnek a kitörések, akár haladhatunk is vele, vagy helyben állva váltogathatjuk a lábakat. Hússzor-hússzor ismételjük mindkét oldalra.

Guggolásokat is végezzünk, magas térdemeléssel illetve sarokemeléssel futást, helyben futást, szökdécselhetünk is és a bokakörzés sem maradhat el.

Nagyon jó a következő gyakorlat: álljunk egyenesen és tapossunk olyan gyorsan, ahogy csak tudunk, fél percen keresztül. Így aktivizálni tudjuk az alsó lábszárak izmait.

A bemelegítésre nem sajnálhatjuk az időt! Szükség van rá, mert fizikailag és lelkileg is ráhangol a mozgásra.

Futás előtt általában dinamikus bemelegítést végzek, amelynek egyik célja, hogy megemelje a testhőmérsékletet és fokozza a véráramlást az izmokban, illetve, hogy javítsa az oxigén- és tápanyagellátást. Ennek tartalmaznia kell alacsony vagy közepes intenzitású gyakorlatokat.

A bemelegítés lényege az izmok és ízületek vérkeringésének élénkítése. Ha jól végeztük a bemelegítést, akkor elkezdtünk izzadni, esetleg azt érezzük, hogy el is fáradtunk, de ez teljesen természetes és normális.

Fontos tudni, hogy sem a bemelegítő krémek, sem egy masszázs nem helyettesítik a bemelegítést, nagyon hasznosak és jók, de nem bemelegítő gyakorlatok helyett.

Mi a különbség a nyújtás és bemelegítés között?

A nyújtás célja a rugalmasság és az ízületek tartományának növelése. Bemelegítéskor azonban fontos növelni a testhőmérsékletet és az izmok véráramlását. Mindegyik a testmozgás komplex része.

Van értelme nyújtani futás előtt?

A bemelegítés során kerüljük a statikus nyújtást, azaz az olyan gyakorlatokat, ahol néhány másodpercre vagy több tíz másodpercre megállítjuk a mozgást. Különösen ne nyújtsuk a be nem melegített izmokat, mert sérülés, például szakadás lehet a vége. A statikus nyújtást edzés után érdemes alkalmazni.

A nyújtás és a bemelegítés minden edzésterv alapját képezi, amiről sajnos gyakran megfeledkezünk. Pedig valóban fontos szerepet játszik az izomépítésben, az izomláz csökkentésében és a sérülések elkerülésében.

A fürdőzés veszélyei – Amit mindenkinek tudnia kell

A fürdőzés nagyszerű kikapcsolódás, de csak akkor biztonságos, ha körültekintők vagyunk. Tartsuk be az alapvető szabályokat, figyeljünk egymásra, és ne kockáztassunk feleslegesen. A tudatosság életeket menthet!

Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.

Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.

Mikor van szükség pajzsmirigy ultrahangra?

Pajzsmirigy ultrahangra akkor van szükség, ha felmerül a pajzsmirigybetegség gyanúja, vagy ha már ismert pajzsmirigyproblémák követésére, ellenőrzésére van szükség. Milyen esetekben javasolt az ultrahangvizsgálat?

Mit kell tudni a sérvről?

A sérv (hernia) akkor alakul ki, amikor valamely belső szerv kórosan előtüremkedik abból az üregből, ahol normál esetben elhelyezkedik (például hasüreg vagy mellüreg). Ez akkor fordulhat elő, ha a hasfal vagy más hasonló szerkezet veleszületett vagy szerzett gyengesége miatt (például műtéti heg), egy nyílás meggyengül és kitágul. Ezen keresztül a belső tartalom a hasfalon vagy más hasonló struktúrán keresztül kijut, a sérvkapun át, és a sérvtömlőként viselkedő hártya előtt tolódik ki, így a hasüregen kívülre kerül.