Menü

Hogyan végezzük el a bemelegítést?

A bemelegítés legalább olyan fontos része minden sportnak, mint maga a tényleges edzés, ugyanis ezzel készítjük fel a szervezetet és az izmokat a terhelésre. A bemelegítés mindössze 5-10 percet vesz igénybe, nem tart tovább, de élénkíti a keringést, ráhangol a mozgásra.

Mi történik, ha nem melegítek be megfelelően?

Például lesérülhetünk, hiszen az izmokat azonnali nagy erőhatásnak tesszük ki azzal, ha hirtelen kezdjük el az edzést. A bemelegített izmok és kötőszövetek kevésbé hajlamosak a sérülésekre.

Hogyan kell elvégezni ezeket a gyakorlatokat?

A bemelegítést érdemes a karok és a vállak megmozgatásával, karkörzéssel kezdeni. Emeljük vállmagasságba a karokat, és végezzünk apró karkörzéseket. Pár derékkörzés után jöhetnek a kitörések, akár haladhatunk is vele, vagy helyben állva váltogathatjuk a lábakat. Hússzor-hússzor ismételjük mindkét oldalra.

Guggolásokat is végezzünk, magas térdemeléssel illetve sarokemeléssel futást, helyben futást, szökdécselhetünk is és a bokakörzés sem maradhat el.

Nagyon jó a következő gyakorlat: álljunk egyenesen és tapossunk olyan gyorsan, ahogy csak tudunk, fél percen keresztül. Így aktivizálni tudjuk az alsó lábszárak izmait.

A bemelegítésre nem sajnálhatjuk az időt! Szükség van rá, mert fizikailag és lelkileg is ráhangol a mozgásra.

Futás előtt általában dinamikus bemelegítést végzek, amelynek egyik célja, hogy megemelje a testhőmérsékletet és fokozza a véráramlást az izmokban, illetve, hogy javítsa az oxigén- és tápanyagellátást. Ennek tartalmaznia kell alacsony vagy közepes intenzitású gyakorlatokat.

A bemelegítés lényege az izmok és ízületek vérkeringésének élénkítése. Ha jól végeztük a bemelegítést, akkor elkezdtünk izzadni, esetleg azt érezzük, hogy el is fáradtunk, de ez teljesen természetes és normális.

Fontos tudni, hogy sem a bemelegítő krémek, sem egy masszázs nem helyettesítik a bemelegítést, nagyon hasznosak és jók, de nem bemelegítő gyakorlatok helyett.

Mi a különbség a nyújtás és bemelegítés között?

A nyújtás célja a rugalmasság és az ízületek tartományának növelése. Bemelegítéskor azonban fontos növelni a testhőmérsékletet és az izmok véráramlását. Mindegyik a testmozgás komplex része.

Van értelme nyújtani futás előtt?

A bemelegítés során kerüljük a statikus nyújtást, azaz az olyan gyakorlatokat, ahol néhány másodpercre vagy több tíz másodpercre megállítjuk a mozgást. Különösen ne nyújtsuk a be nem melegített izmokat, mert sérülés, például szakadás lehet a vége. A statikus nyújtást edzés után érdemes alkalmazni.

A nyújtás és a bemelegítés minden edzésterv alapját képezi, amiről sajnos gyakran megfeledkezünk. Pedig valóban fontos szerepet játszik az izomépítésben, az izomláz csökkentésében és a sérülések elkerülésében.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.