Menü

Hogyan végezzük el a bemelegítést?

A bemelegítés legalább olyan fontos része minden sportnak, mint maga a tényleges edzés, ugyanis ezzel készítjük fel a szervezetet és az izmokat a terhelésre. A bemelegítés mindössze 5-10 percet vesz igénybe, nem tart tovább, de élénkíti a keringést, ráhangol a mozgásra.

Mi történik, ha nem melegítek be megfelelően?

Például lesérülhetünk, hiszen az izmokat azonnali nagy erőhatásnak tesszük ki azzal, ha hirtelen kezdjük el az edzést. A bemelegített izmok és kötőszövetek kevésbé hajlamosak a sérülésekre.

Hogyan kell elvégezni ezeket a gyakorlatokat?

A bemelegítést érdemes a karok és a vállak megmozgatásával, karkörzéssel kezdeni. Emeljük vállmagasságba a karokat, és végezzünk apró karkörzéseket. Pár derékkörzés után jöhetnek a kitörések, akár haladhatunk is vele, vagy helyben állva váltogathatjuk a lábakat. Hússzor-hússzor ismételjük mindkét oldalra.

Guggolásokat is végezzünk, magas térdemeléssel illetve sarokemeléssel futást, helyben futást, szökdécselhetünk is és a bokakörzés sem maradhat el.

Nagyon jó a következő gyakorlat: álljunk egyenesen és tapossunk olyan gyorsan, ahogy csak tudunk, fél percen keresztül. Így aktivizálni tudjuk az alsó lábszárak izmait.

A bemelegítésre nem sajnálhatjuk az időt! Szükség van rá, mert fizikailag és lelkileg is ráhangol a mozgásra.

Futás előtt általában dinamikus bemelegítést végzek, amelynek egyik célja, hogy megemelje a testhőmérsékletet és fokozza a véráramlást az izmokban, illetve, hogy javítsa az oxigén- és tápanyagellátást. Ennek tartalmaznia kell alacsony vagy közepes intenzitású gyakorlatokat.

A bemelegítés lényege az izmok és ízületek vérkeringésének élénkítése. Ha jól végeztük a bemelegítést, akkor elkezdtünk izzadni, esetleg azt érezzük, hogy el is fáradtunk, de ez teljesen természetes és normális.

Fontos tudni, hogy sem a bemelegítő krémek, sem egy masszázs nem helyettesítik a bemelegítést, nagyon hasznosak és jók, de nem bemelegítő gyakorlatok helyett.

Mi a különbség a nyújtás és bemelegítés között?

A nyújtás célja a rugalmasság és az ízületek tartományának növelése. Bemelegítéskor azonban fontos növelni a testhőmérsékletet és az izmok véráramlását. Mindegyik a testmozgás komplex része.

Van értelme nyújtani futás előtt?

A bemelegítés során kerüljük a statikus nyújtást, azaz az olyan gyakorlatokat, ahol néhány másodpercre vagy több tíz másodpercre megállítjuk a mozgást. Különösen ne nyújtsuk a be nem melegített izmokat, mert sérülés, például szakadás lehet a vége. A statikus nyújtást edzés után érdemes alkalmazni.

A nyújtás és a bemelegítés minden edzésterv alapját képezi, amiről sajnos gyakran megfeledkezünk. Pedig valóban fontos szerepet játszik az izomépítésben, az izomláz csökkentésében és a sérülések elkerülésében.

Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?

Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?