Menü

A vegán életmód mögöttes nehézsége

A vegán életmódra való váltás nem tartozik a legegyszerűbb folyamatok közé, bármennyire sziklaszilárd eltökéltség áll is az elhatározás mögött. Rögös az út azoknak, akik azelőtt rendszeresen fogyasztottak húst, tejtermékeket és cukrozott élelmiszert. Adódik a kérdés, hogy mi játszódik le a szervezetünkben, ha teljesen kizárjuk az állati eredetű készítmények bevitelét? Hogyan lehet ezt az állapotot tartósan fenntartani?

Az eltökéltségnek és az akaraterőnek hatalmas jelentősége van a vegán életmód kialakításának kezdő lépéseinél, hiszen számos olyan lemondással jár, amivel még eddig nem biztos, hogy szembesültünk. Egy nagy rántott hús kísértésével még elbánunk, viszont a cukros ételek ignorálása már nagyobb fejtörést okozhat. Mentségünkre szólva, amikor egy kis extra nassolni valóra vágyunk, nem biztos, hogy a gyengeség jelei mutatkoznak rajtunk, de annál inkább komoly biokémiai folyamatok eredménye. A huzamosabb ideig tartó alacsony szénhidrát tartalmú étrend mellett hormoningadozás is állhat a késztetés mögött. Valamint a cukor hiányát minden esetben megérzi az emberi szervezet is, és egyéni szinten nehéz megállni az édességek csábítását.

Gyorsan megjelennek az első jelek

A vegán étrendnek számos pozitív hatása van a szervezetünkre, amelyekből sokat akár már néhány héttel az első saláták elfogyasztása után is észrevehetünk. A legtöbb étkezési szokással már az első néhány hét után energikusabb közérzetet és jobb minőségű alvást érhetünk el. A szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy a nehéz húsok és a zsír megemésztése több energiát igényel a szervezetünktől, ráadásul a magasabb rosttartalmú zöldségek stabilabb vércukorszintet is biztosítanak. Ugyanebből az okból kifolyólag a bélflóránk is helyreáll, mivel jótékony baktériumok egész arzenálját szabadítjuk az emésztőszerveinkre.

Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a vörös húsban, a tejtermékekben és a tojásban is vannak olyan anyagok, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezetünk tökéletes működéséhez. A jó hír azonban az, hogy megfelelő odafigyeléssel és mindent lefedő, teljes értékű étrenddel betömhetjük ezeket a réseket, viszont ez összetett feladat tud lenni.

Mások is észreveszik, hogy változunk

A vegán étrend egyik legszembetűnőbb kísérője a gyors és hatékony fogyás. Az állati eredetű fehérjék jóval több kalóriát tartalmaznak a növényi fehérjékkel szemben, ráadásul a testzsírcsökkentés akkor sem zárható ki, ha ugyanannyi „növényi kalóriát" viszünk be, mint egy átlagos, hússal megspékelt étkezés esetén. Ugyanis a húsokban található fehérjék és zsiradékok jobban beépülnek a szervezetbe, mintsem a növényi eredetűek. Emellett a zöldségek és a gyümölcsök számos olyan vitamin és ásványi anyag forrásai, amelyek jó szolgálatot tesznek a bőrünknek. Sőt, ha a tejtermékeket is magunk mögött hagyjuk, jó eséllyel búcsút mondhatunk a pattanásoknak és az aknénak is.

A tisztán növényi alapú, vegán étrendre való átállásnak negatív hozományai is lehetnek. Ha azt vesszük észre, hogy egy idő után másképp érezzük az ízeket, a jelenség cink hiányra utalhat. Pótlásként mindenképp fogyasszunk teljes kiőrlésű gabonát, lencsét és zöldborsót. Hasonló a helyzet a jóddal is. A koncentrációs zavarok és a fejfájás csak a kezdeti tünetei a pajzsmirigy-alulműködésnek. Jódozott sóval valamennyire fedezhetjük ezen szükségleteinket, de a táplálkozás akkor sem lesz teljes értékű. Vannak olyan esszenciális vitaminok és ásványi anyagok, amelyek csak nyomokban vagy egyáltalán nem találhatóak meg a zöldségekben és gyümölcsökben.

A hiánybetegségek elkerülése érdekében ezeket az anyagokat feltétlenül pótolnunk kell. A csontok és az izmok egészségéért felelős kalcium (brokkoli, spenót, bab), a gyulladásgátló hatású Omega 3 zsírsavak (chia mag, kelkáposzta) és a vérképzésért felelő B12 vitamin (dúsított növényi tejek) csak néhány a sok közül, amelyek különösebb figyelmet érdemelnek. Mielőtt tehát belefognánk a vegán életmódba, alaposan járjuk körbe a témát, mert a húsételek fogyasztásának hiánya hosszú távon hiánybetegségekhez vezet, és rengeteg problémát is okozhat.

Gyűjtő vagy gyűjtögető?

A gyűjtőszenvedély óvodás-, kisiskolás korban kezdődik, de általában a 7-8 éves korosztályra a legjellemzőbb. A gyűjtés a gyerekek számára a valóság megértésének, feldolgozásának egy új, izgalmas módja, de a gyűjtőszenvedély a felnőttekben is kialakulhat. Mi a különbség a gyűjtés és a gyűjtögetés között?

Átalakuló háztartások, avagy generációk együttélése

A modern világban egyre több fiatal felnőtt él a szülei otthonában, és tapasztalható, hogy egy-egy esetben három generáció is egymás mellett él. Az életszakaszok átalakultak, felcserélődtek, aminek gazdasági, társadalmi és pszichológiai okai is vannak. Sokan sosem hagyták még el a szülői fészket, mások viszont kényszerből vagy tudatos megfontolásból költöznek “haza” a saját háztartásukból. Vajon miként hat egy ilyen helyzet a felmenőkre, adott esetben a nagyszülőkre és a felnőttség határán toporgó gyermekeikre?

Itt az ideje a birsalmának

A birsalmát kedveljük eltéveszthetetlen, zamatos íze miatt, de vajon ki tudja, hogy mennyire jótékony hatással van szervezetünkre?

A munkavállalói felmondás okai

A próbaidő alatti felmondásnak több indikátora is lehet, melyekre kiemelt figyelmet kell fordítania a cégeknek annak érdekében, hogy akár félévnyi szinte felesleges munkától kímélhesse meg magát. Fontos megjegyezni, hogy ebben a cikkben csak a munkavállalói oldalt vesszük figyelembe.

Egészséges nassolnivalók

Ha éppen sietünk valahová, vagy éppen még nincsen ebédidő, de megkívánunk valamit hajlamosak vagyunk egészségtelen édességeket vásárolni és fogyasztani. Pedig néhány egyszerű alternatívával könnyen egészségesebbé tehetjük még a nassolási szokásainkat is!