Menü

Gyűjtő vagy gyűjtögető?

A gyűjtőszenvedély óvodás-, kisiskolás korban kezdődik, de általában a 7-8 éves korosztályra a legjellemzőbb. A gyűjtés a gyerekek számára a valóság megértésének, feldolgozásának egy új, izgalmas módja, de a gyűjtőszenvedély a felnőttekben is kialakulhat.

Milyen hatással van ránk a gyűjtőszenvedély?

A pszichológusok a gyűjtés pozitív oldalát hangsúlyozzák, a gyerekek csereberélés, gyűjtögetés közben megtapasztalják a közösséghez tartozás élményét. Ahogyan ezeket a tárgyakat rendezik, csoportosítják, azt élhetik meg képzeletben, hogy hatással vannak a tárgyakra, a környezetükre, ők rendezik a körülötte lévő világot.

Gyűjteni jó, hasznos időtöltés, ezzel pedig a szupermarketek is tisztában vannak, gondoljunk csak a matricagyűjtő, pontgyűjtő akciókra. A pontgyűjtő akciókkal pedig a felnőttekben élő gyereket célozzák meg.

Egy pszichológus szerint a gyerekek körében időről-időre felüti a fejét valamilyen gyűjtőláz, gondoljunk csak arra, hogy mennyi mindent gyűjtöttünk gyerekként, Turbo rágó papírt, bélyeget, matricát, játékfigurákat és még sorolhatnám.

Mi a különbség a gyűjtés és a gyűjtögetés között?

Mi különbözteti meg egymástól a gyűjtőt, a rendetlenséget jól tűrőt és a gyűjtögetőt?

A gyerekkori gyűjtögetést nem szabad azonosítanunk attól a felnőttkori úgynevezett kényszeres személyiségzavartól, amikor a személy képtelen kidobni tönkrement értéktelen tárgyakat, megszabadulni dolgoktól. Nem tud különbséget tenni értékes és szemét között.

A gyűjtögető a tárgyai feletti kontrollálása révén élheti meg azt, hogy a saját érzéseit is kontroll alatt tartja. Az ilyen emberek rendkívül nagy szorongást élhetnek át. Ez a beteges szenvedély azonban komoly lelki problémákra, traumákra vezethető vissza.

A gyűjtögető halmoz, képtelen megválni olyan dolgoktól is, amiket nyilvánvalóan már nem fog használni az életben. Olyan tárgyakat is őrizget, amiket már semmire sem lehet használni.

Akkor beszélhetünk gyűjtögetési mániáról, ha valaki képtelenek elengedni a dolgait.

A gyűjtögetésre utaló jelek már serdülőkorban vagy akár gyerekkorban megfigyelhetők, de ilyenkor még nem szúr szemet senkinek. Idővel azonban egyre rosszabb lesz a helyzet, és idősebb korra válik igazán látványossá. Ez a rendellenesség a felnőttek 2-6 százalékát érinti és a férfiak nagyobb arányban szenvednek tőle.

Gyakran a gyűjtögetést valamilyen traumatikus esemény indítja be.

Mit gyűjt egy kényszeres gyűjtögető?

A gyűjteményük tartalmazhat új, akár bontatlan csomagolású tárgyakat is, de akár olyanokat is, amelyeknek állapota egyértelműen jelzi, hogy a kukában lenne a helye.

A rendetlenséget kupacba rakott halmok mutatják: piszkos ruhák, újságok, magazinok, könyvek és a postai levelek szinte a lakás minden szegletében. Üres dobozok, csomagolóanyagok, pizzás dobozok és piszkos edények, mindez azonban nem zavarja őket annyira, hogy rendet csináljanak.

A gyűjtögetők érzelmileg kötődnek a rendetlenségükhöz, és képtelenek megkülönböztetni, hogy mi a szemét és mi a kincs. Gyakran előfordul, hogy egy szobában szemét vagy kacat keveredik olyan tárgyakkal, amelyek jelentős értéket képviselnek. A gyűjtögetők „rendetlenségi vakságban" szenvednek.

A gyűjtők ezzel ellentétben szelektíven választják ki, hogy mit akarnak hozzáadni a gyűjteményükhöz, és a tárgyaknak csoportosan van értelmük. A gyűjtés szándékot tükröz. A gyűjtők értékelik a gyűjteményük darabjait, minden egyes szerzemény mögött szándék és megbecsülés áll.

A beteges gyűjtögetés megoldásához nem elegendő az alapos nagytakarítás vagy éppen a lomtalanítás, hiszen ezeknél az embereknél hamarosan újra elkezdődik a tárgyak felhalmozása. Számukra szakember segítsége a megoldás.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.