Menü

Gyűjtő vagy gyűjtögető?

A gyűjtőszenvedély óvodás-, kisiskolás korban kezdődik, de általában a 7-8 éves korosztályra a legjellemzőbb. A gyűjtés a gyerekek számára a valóság megértésének, feldolgozásának egy új, izgalmas módja, de a gyűjtőszenvedély a felnőttekben is kialakulhat.

Milyen hatással van ránk a gyűjtőszenvedély?

A pszichológusok a gyűjtés pozitív oldalát hangsúlyozzák, a gyerekek csereberélés, gyűjtögetés közben megtapasztalják a közösséghez tartozás élményét. Ahogyan ezeket a tárgyakat rendezik, csoportosítják, azt élhetik meg képzeletben, hogy hatással vannak a tárgyakra, a környezetükre, ők rendezik a körülötte lévő világot.

Gyűjteni jó, hasznos időtöltés, ezzel pedig a szupermarketek is tisztában vannak, gondoljunk csak a matricagyűjtő, pontgyűjtő akciókra. A pontgyűjtő akciókkal pedig a felnőttekben élő gyereket célozzák meg.

Egy pszichológus szerint a gyerekek körében időről-időre felüti a fejét valamilyen gyűjtőláz, gondoljunk csak arra, hogy mennyi mindent gyűjtöttünk gyerekként, Turbo rágó papírt, bélyeget, matricát, játékfigurákat és még sorolhatnám.

Mi a különbség a gyűjtés és a gyűjtögetés között?

Mi különbözteti meg egymástól a gyűjtőt, a rendetlenséget jól tűrőt és a gyűjtögetőt?

A gyerekkori gyűjtögetést nem szabad azonosítanunk attól a felnőttkori úgynevezett kényszeres személyiségzavartól, amikor a személy képtelen kidobni tönkrement értéktelen tárgyakat, megszabadulni dolgoktól. Nem tud különbséget tenni értékes és szemét között.

A gyűjtögető a tárgyai feletti kontrollálása révén élheti meg azt, hogy a saját érzéseit is kontroll alatt tartja. Az ilyen emberek rendkívül nagy szorongást élhetnek át. Ez a beteges szenvedély azonban komoly lelki problémákra, traumákra vezethető vissza.

A gyűjtögető halmoz, képtelen megválni olyan dolgoktól is, amiket nyilvánvalóan már nem fog használni az életben. Olyan tárgyakat is őrizget, amiket már semmire sem lehet használni.

Akkor beszélhetünk gyűjtögetési mániáról, ha valaki képtelenek elengedni a dolgait.

A gyűjtögetésre utaló jelek már serdülőkorban vagy akár gyerekkorban megfigyelhetők, de ilyenkor még nem szúr szemet senkinek. Idővel azonban egyre rosszabb lesz a helyzet, és idősebb korra válik igazán látványossá. Ez a rendellenesség a felnőttek 2-6 százalékát érinti és a férfiak nagyobb arányban szenvednek tőle.

Gyakran a gyűjtögetést valamilyen traumatikus esemény indítja be.

Mit gyűjt egy kényszeres gyűjtögető?

A gyűjteményük tartalmazhat új, akár bontatlan csomagolású tárgyakat is, de akár olyanokat is, amelyeknek állapota egyértelműen jelzi, hogy a kukában lenne a helye.

A rendetlenséget kupacba rakott halmok mutatják: piszkos ruhák, újságok, magazinok, könyvek és a postai levelek szinte a lakás minden szegletében. Üres dobozok, csomagolóanyagok, pizzás dobozok és piszkos edények, mindez azonban nem zavarja őket annyira, hogy rendet csináljanak.

A gyűjtögetők érzelmileg kötődnek a rendetlenségükhöz, és képtelenek megkülönböztetni, hogy mi a szemét és mi a kincs. Gyakran előfordul, hogy egy szobában szemét vagy kacat keveredik olyan tárgyakkal, amelyek jelentős értéket képviselnek. A gyűjtögetők „rendetlenségi vakságban" szenvednek.

A gyűjtők ezzel ellentétben szelektíven választják ki, hogy mit akarnak hozzáadni a gyűjteményükhöz, és a tárgyaknak csoportosan van értelmük. A gyűjtés szándékot tükröz. A gyűjtők értékelik a gyűjteményük darabjait, minden egyes szerzemény mögött szándék és megbecsülés áll.

A beteges gyűjtögetés megoldásához nem elegendő az alapos nagytakarítás vagy éppen a lomtalanítás, hiszen ezeknél az embereknél hamarosan újra elkezdődik a tárgyak felhalmozása. Számukra szakember segítsége a megoldás.

Több mint 20 kg fogyás egészségesen – hogyan érdemes hosszú távon belevágni?

A több mint 20 kilogrammos fogyás komoly életmódváltást jelent, ezért érdemes nem gyors fogyókúraként, hanem hosszabb távú folyamatként tekinteni rá. Minél nagyobb a tervezett testsúlycsökkenés, annál fontosabb, hogy a módszer fenntartható, fokozatos és a szervezet számára biztonságos legyen. A túl gyors fogyás fokozott éhséggel, fáradtsággal, izomvesztéssel és későbbi visszahízással is járhat

Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?

Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.

Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon

A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Energiavámpírok, hogyan vedd észre, és hogyan védekezz

Társaságban vagy, vagy több emberrel dolgozol egy helyen, estére pedig mentálisan kimerülsz a körülötted lévőktől? Lehet, hogy energiavámpírok vesznek körül.