Stressznyelveink nyomában
- Dátum: 2024.10.13., 06:52
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- kommunikáció, konfliktuskeresés, lélek, optimizmus, párkapcsolat, psziché, pszichológia, stressznyelv, szeretetnyelv, tudatosság
Előfordult már, hogy vitába keveredtél valakivel és olyan volt, mintha nem is egy nyelvet beszélnétek? Ez van akkor, ha két embernek különböző stressz-nyelve van.
A kutatók szerint az alábbi öt stressz-nyelv létezik és a legtöbb ember beleesik az egyik – vagy esetleg több – kategóriába.
Íme az 5 stressz-nyelv:
A Lefagyó: Ő az, aki összeomlik a nyomás alatt és a stresszes szituációra adott válasza az, hogy egyszerűen lefagy. Úgy érzi, hogy a helyzete reménytelen és a tehetetlenség miatt mintha megbénulna.
A Robbanó: Ő a „menekülj vagy harcolj”- másnéven „Üss vagy Fuss” – választ adja a helyzetre. Legtöbbször impulzív, lobbanékony módon reagál, ami akár dühkitörésben és frusztrációban nyilvánul meg. Ha úgy érzi, hevessége hiábavaló, dönthet úgy, hogy elhagyja a stresszes helyzetet és szó nélkül távozik, kivonja magát a feszültséggel teli szituációból
A Megoldó: Ő az, aki, az „oltalmazó – gondoskodó”, másnéven „barátkozó – támogató” reakciót adja. Nem meglepő, hogy a Megoldók legtöbbször nők. Ez a stressz-nyelv sokszor úgy nyilvánulhat meg az környezetnek, hogy az illető túlzottan anyáskodó vagy simulékony.
A Lezsibbadó: Ő az, aki mentálisan elmenekül és kivonja magát a stresszhelyzetből. Ha nem mennek jól a dolgai, ő lezsibbasztja magát a külvilággal szemben. Ennek a típusnak a megoldása sokszor valami addikció: alkohol, drog, gyógyszerek, de lehet akár túlzásba vitt testedzés, munka vagy szerencsejáték-függőség is.
A Tagadó: Ő az, aki a toxikus pozitivitással próbálja rendezni a feszültséggel teli helyzetet. Túlzott, mérgező módon optimista és így kerüli el a valóságot.
Az első három típus a robbanó, a lefagyó és a megoldó mind egy biológiai, azaz zsigeri válasz a stresszhelyzetre, míg a másik kettő a lezsibbadó és a tagadó inkább stratégián alapul, amivel az illető próbálja kezelni a szituációt.
Az is előfordul, hogy valakire egyszerre több stressz-nyelv is érvényes vagy az is, hogy különböző emberek vagy helyzetek hoznak ki belőled más reakciót. Lehet, hogy a főnököd szidása alatt Lezsibbadó vagy, a partnereddel való heves vita során pedig robbanó.
Egymás szeretetnyelvének ismerete számos előnnyel járhat, beleértve a kommunikációs készségek fejlődését, a felek közötti kötelék elmélyülését, a félreértések számának csökkenését. Vagyis a párkapcsolat minden területét jobbá tehetjük a szeretetnyelv felismerésével, ami hosszú távon elégedettséget, boldogságot eredményez.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?