Menü
  • Elme és lélek
  • Stressznyelveink nyomában

Stressznyelveink nyomában

Előfordult már, hogy vitába keveredtél valakivel és olyan volt, mintha nem is egy nyelvet beszélnétek? Ez van akkor, ha két embernek különböző stressz-nyelve van.

A kutatók szerint az alábbi öt stressz-nyelv létezik és a legtöbb ember beleesik az egyik – vagy esetleg több – kategóriába.

Íme az 5 stressz-nyelv:

A Lefagyó: Ő az, aki összeomlik a nyomás alatt és a stresszes szituációra adott válasza az, hogy egyszerűen lefagy. Úgy érzi, hogy a helyzete reménytelen és a tehetetlenség miatt mintha megbénulna.

A Robbanó: Ő a „menekülj vagy harcolj”- másnéven „Üss vagy Fuss” – választ adja a helyzetre. Legtöbbször impulzív, lobbanékony módon reagál, ami akár dühkitörésben és frusztrációban nyilvánul meg. Ha úgy érzi, hevessége hiábavaló, dönthet úgy, hogy elhagyja a stresszes helyzetet és szó nélkül távozik, kivonja magát a feszültséggel teli szituációból

A Megoldó: Ő az, aki, az „oltalmazó – gondoskodó”, másnéven „barátkozó – támogató” reakciót adja. Nem meglepő, hogy a Megoldók legtöbbször nők. Ez a stressz-nyelv sokszor úgy nyilvánulhat meg az környezetnek, hogy az illető túlzottan anyáskodó vagy simulékony.

A Lezsibbadó: Ő az, aki mentálisan elmenekül és kivonja magát a stresszhelyzetből. Ha nem mennek jól a dolgai, ő lezsibbasztja magát a külvilággal szemben. Ennek a típusnak a megoldása sokszor valami addikció: alkohol, drog, gyógyszerek, de lehet akár túlzásba vitt testedzés, munka vagy szerencsejáték-függőség is.

A Tagadó: Ő az, aki a toxikus pozitivitással próbálja rendezni a feszültséggel teli helyzetet. Túlzott, mérgező módon optimista és így kerüli el a valóságot.

Az első három típus a robbanó, a lefagyó és a megoldó mind egy biológiai, azaz zsigeri válasz a stresszhelyzetre, míg a másik kettő a lezsibbadó és a tagadó inkább stratégián alapul, amivel az illető próbálja kezelni a szituációt.

Az is előfordul, hogy valakire egyszerre több stressz-nyelv is érvényes vagy az is, hogy különböző emberek vagy helyzetek hoznak ki belőled más reakciót. Lehet, hogy a főnököd szidása alatt Lezsibbadó vagy, a partnereddel való heves vita során pedig robbanó.

Egymás szeretetnyelvének ismerete számos előnnyel járhat, beleértve a kommunikációs készségek fejlődését, a felek közötti kötelék elmélyülését, a félreértések számának csökkenését. Vagyis a párkapcsolat minden területét jobbá tehetjük a szeretetnyelv felismerésével, ami hosszú távon elégedettséget, boldogságot eredményez.

  • A rovat további cikkei

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.