Melyek a verbális bántalmazás jelei?
- Dátum: 2024.11.07., 03:14
- Martinka Dia
- képek:pixabay
- áldozat, bűntudat, depresszió, elszenved, jelek, kezelés, magánélet, mérgező emberek, munkahely, szóbeli bántalmazás, szorongás, verbális abúzus, verbális bántalmazás, verbális bántalmazó
Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?
Szinte mindenki életében vannak mérgező emberek, csak nem ismerik fel őket. Pedig fontos lenne, mert rendkívül rossz hatással vannak másokra. A szóbeli bántalmazás sajnos az élet összes területén előfordulhat, éppúgy a magánéletben, mint a munkahelyen. Szinte mindenki találkozott már ilyennel élete során.
Mit jelent a verbális abúzus?
A verbális abúzus rendkívül káros hatást gyakorol az azt elszenvedőkre. Önbizalomhiányt, önértékelési problémákat, állandó bűntudatot, szorongást és depressziót okozhat, de súlyosabb esetekben testi bántalmazássá is fajulhat, ezért soha nem szabad félvállról venni, időben fel kell ismerni.
Mi utal verbális bántalmazásra?
Például a lekicsinylő jelzők, a gúnyos becenevek és megszólítások, melyek rendkívül megalázóak lehetnek.
Hibáztatás. A bántalmazók sosem vállalják a felelősséget tetteikért, szavaikért, hanem mindent másra hárítanak, másokat hibáztatnak, ők semmiről sem tehetnek, sosem hibásak. Előfordul, hogy alaptalanul kötekednek másokkal és utána azt éreztetik a másik provokálta őket.
Hazugsággal vádolnak, bűntudatot próbálnak kelteni.
A verbális bántalmazók mérgező viselkedésükkel igyekeznek elérni, hogy a másik bűnösnek érezze magát, ezzel manipulálva őt. A bántalmazók általában lekezelő viselkedést és megszégyenítést is alkalmaznak, hogy kellemetlen helyzetbe hozzák a másikat. Nem ritka a fenyegetőzés sem.
Mit tehetünk, ha szóbeli bántalmazást tapasztalunk, hallunk a környezetünkben vagy épp mi szenvedjük el?
Ha valaki szóbeli bántalmazást tapasztal, fontos, hogy tisztában legyen a helyzettel, tudatosítsa magában, hogy ez nem normális magatartás és semmiféleképp nem szabad eltűrni, tolerálni az ilyet. Fontos tudni, hogy nem az ő hibájából történik a bántalmazás.
Ekkor beszélni kell elsődlegesen az illetővel, a bántalmazóval a viselkedése okáról annak felismeréséről és kezeléséről.
Sajnos az esetek nagy részében ez nem vezet eredményre és nem bizonyul elegendőnek, ilyenkor - ha nincs változás -, érdemes minél kevesebb időt tölteni a mérgező személlyel, el kell kerülni, le kell építeni őt, amennyire lehetséges. Legjobb megszakítani a kapcsolatot az ilyen emberrel, épp ezért nagyon fontos, hogy felismerjük őket mielőbb és tudjuk kezelni a viselkedésüket, ugyanis hosszú távon komoly lelki és később egészségügyi problémákat is okozhatnak.
Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.
Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.
A lovasterápia jótékony hatásai

A lovasterápia, hippoterápia és a kapcsolódó állatsegített terápia egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, ugyanakkor hazánkban még kevéssé ismert és hozzáférhető módszer. Pedig ezek az eljárások nemcsak érzelmi és pedagógiai előnyökkel járnak, hanem mozgásterápiás hatásuk is jelentős.
Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”
Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?