Melyek a verbális bántalmazás jelei?
- Dátum: 2024.11.07., 03:14
- Martinka Dia
- képek:pixabay
- áldozat, bűntudat, depresszió, elszenved, jelek, kezelés, magánélet, mérgező emberek, munkahely, szóbeli bántalmazás, szorongás, verbális abúzus, verbális bántalmazás, verbális bántalmazó
Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?
Szinte mindenki életében vannak mérgező emberek, csak nem ismerik fel őket. Pedig fontos lenne, mert rendkívül rossz hatással vannak másokra. A szóbeli bántalmazás sajnos az élet összes területén előfordulhat, éppúgy a magánéletben, mint a munkahelyen. Szinte mindenki találkozott már ilyennel élete során.
Mit jelent a verbális abúzus?
A verbális abúzus rendkívül káros hatást gyakorol az azt elszenvedőkre. Önbizalomhiányt, önértékelési problémákat, állandó bűntudatot, szorongást és depressziót okozhat, de súlyosabb esetekben testi bántalmazássá is fajulhat, ezért soha nem szabad félvállról venni, időben fel kell ismerni.
Mi utal verbális bántalmazásra?
Például a lekicsinylő jelzők, a gúnyos becenevek és megszólítások, melyek rendkívül megalázóak lehetnek.
Hibáztatás. A bántalmazók sosem vállalják a felelősséget tetteikért, szavaikért, hanem mindent másra hárítanak, másokat hibáztatnak, ők semmiről sem tehetnek, sosem hibásak. Előfordul, hogy alaptalanul kötekednek másokkal és utána azt éreztetik a másik provokálta őket.
Hazugsággal vádolnak, bűntudatot próbálnak kelteni.
A verbális bántalmazók mérgező viselkedésükkel igyekeznek elérni, hogy a másik bűnösnek érezze magát, ezzel manipulálva őt. A bántalmazók általában lekezelő viselkedést és megszégyenítést is alkalmaznak, hogy kellemetlen helyzetbe hozzák a másikat. Nem ritka a fenyegetőzés sem.
Mit tehetünk, ha szóbeli bántalmazást tapasztalunk, hallunk a környezetünkben vagy épp mi szenvedjük el?
Ha valaki szóbeli bántalmazást tapasztal, fontos, hogy tisztában legyen a helyzettel, tudatosítsa magában, hogy ez nem normális magatartás és semmiféleképp nem szabad eltűrni, tolerálni az ilyet. Fontos tudni, hogy nem az ő hibájából történik a bántalmazás.
Ekkor beszélni kell elsődlegesen az illetővel, a bántalmazóval a viselkedése okáról annak felismeréséről és kezeléséről.
Sajnos az esetek nagy részében ez nem vezet eredményre és nem bizonyul elegendőnek, ilyenkor - ha nincs változás -, érdemes minél kevesebb időt tölteni a mérgező személlyel, el kell kerülni, le kell építeni őt, amennyire lehetséges. Legjobb megszakítani a kapcsolatot az ilyen emberrel, épp ezért nagyon fontos, hogy felismerjük őket mielőbb és tudjuk kezelni a viselkedésüket, ugyanis hosszú távon komoly lelki és később egészségügyi problémákat is okozhatnak.
Az önkéntelen emlékezet

Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.
Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.
Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?
A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.
Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.