A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness
- Dátum: 2024.11.15., 03:50
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- aggodalmak, életfelfogás, elme, érzelmek, félelmek, harmónia, jelen, kiegyensúlyozottság, lélek, mindennapok, mindfulness, negatív gondolatok, negativitás, pesszimizmus, pozitív gondolatok, tudat, tudatos
Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?
Sajnos én magam is általában egyből a dolgok legrosszabb alakulását veszem számba, és folyton azon gondolkodom, mi lesz, ha nem sikerül valami, ha hibázom, ha rosszul sül el valami, pedig ezeken nem lenne szabad sokat „agyalni”.
A negatív gondolkodás a fizikai és mentális egészségre is rendkívül káros. Egyrészt lehetetlenné teszi, hogy az ember élvezze az adott pillanatot, meglássa az életben a szépet, örüljön a sikernek, másrészt hosszú távon önbizalomhiányt, szorongást, elégedetlenséget, okozhat. Nem beszélve arról, hogy a lelki problémák előbb-utóbb testi tünetek formájában is megjelenhetnek, egészségügyi problémákat, betegségeket okozva.
A másik fontos megközelítés, hogy a negatív gondolkodás egyfajta önbeteljesítő jóslatként működhet. Ez azt jelenti, hogy a negatív gondolat bevonzza az eseményt, amit el szeretnénk kerülni. A negatív gondolatok hatására tudattalanul is úgy kezd viselkedni az ember, hogy az végül megvalósuljon.
Hogy tudjuk elkerülni, elhessegetni a káros, negatív gondolatokat?
Fontos első lépésként minimalizálni a rossz gondolatainkat. Nem szabad túlzott mértékben teret engedni nekik, fontos korlátozni őket.
Nehéz, mert nem lehet erővel megváltoztatni a gondolatainkat, de azt megtehetjük, hogy változtatunk a hozzáállásunkon és a negatív képzeteink helyett emlékeztetjük magunkat arra, hogy talán feleslegesen aggódunk és koncentrálunk inkább a pozitív megerősítésre.
A pszichológusok szintén ajánlják azt a módszert, hogy a negatív gondolatok helyébe állítsunk pozitív megerősítéseket. Például, ha azt gondoljuk, hogy úgysem tudunk megcsinálni egy adott feladatot, akkor tudatosan kezdjük ismételgetni magunkban az ellenkezőjét, hogy igenis meg tudjuk csinálni. Ha sokszor elismételjük, előbb-utóbb átveszi a negatív gondolatok helyét.
Nagyon hatásos, ha a mindfulnesst próbáljuk alkalmazni.
A mindfulness jelentése tudatos jelenlét. Éber figyelemnek, jelentudatosságnak is fordítják. Lényege, hogy megtanuljunk az elménkkel bánni és képesek legyünk tudatosan jelen lenni életünk mozzanataiban.
A tudatos jelenlét egyfajta meditáció állapota: amikor figyelmünk nem a múltbéli eseményeken vagy jövőbeli tervekre irányul, hanem valóban a jelen pillanatra. Nem aggódunk előre. Nem problémázunk a múlton.
Az is jó módszer a negatív aggódalmaink elengedésére, ha minél többször beszélgetünk pozitív emberekkel, ők ugyanis képesek hatni ránk a gondolkodásmódjukkal.
A negatív gondolkodás rányomhatja bélyegét az életünkre és ronthatja az önbizalmunkat, visszatarthat minket a céljaink elérésétől, míg a pozitív gondolatok segíthetnek a probléma megoldásban, segítenek felismerni, hogy minden jól van, minden minket szolgál és nekünk nyújt segítséget.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?