A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness
- Dátum: 2024.11.15., 03:50
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- aggodalmak, életfelfogás, elme, érzelmek, félelmek, harmónia, jelen, kiegyensúlyozottság, lélek, mindennapok, mindfulness, negatív gondolatok, negativitás, pesszimizmus, pozitív gondolatok, tudat, tudatos
Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?
Sajnos én magam is általában egyből a dolgok legrosszabb alakulását veszem számba, és folyton azon gondolkodom, mi lesz, ha nem sikerül valami, ha hibázom, ha rosszul sül el valami, pedig ezeken nem lenne szabad sokat „agyalni”.
A negatív gondolkodás a fizikai és mentális egészségre is rendkívül káros. Egyrészt lehetetlenné teszi, hogy az ember élvezze az adott pillanatot, meglássa az életben a szépet, örüljön a sikernek, másrészt hosszú távon önbizalomhiányt, szorongást, elégedetlenséget, okozhat. Nem beszélve arról, hogy a lelki problémák előbb-utóbb testi tünetek formájában is megjelenhetnek, egészségügyi problémákat, betegségeket okozva.

A másik fontos megközelítés, hogy a negatív gondolkodás egyfajta önbeteljesítő jóslatként működhet. Ez azt jelenti, hogy a negatív gondolat bevonzza az eseményt, amit el szeretnénk kerülni. A negatív gondolatok hatására tudattalanul is úgy kezd viselkedni az ember, hogy az végül megvalósuljon.
Hogy tudjuk elkerülni, elhessegetni a káros, negatív gondolatokat?
Fontos első lépésként minimalizálni a rossz gondolatainkat. Nem szabad túlzott mértékben teret engedni nekik, fontos korlátozni őket.
Nehéz, mert nem lehet erővel megváltoztatni a gondolatainkat, de azt megtehetjük, hogy változtatunk a hozzáállásunkon és a negatív képzeteink helyett emlékeztetjük magunkat arra, hogy talán feleslegesen aggódunk és koncentrálunk inkább a pozitív megerősítésre.
A pszichológusok szintén ajánlják azt a módszert, hogy a negatív gondolatok helyébe állítsunk pozitív megerősítéseket. Például, ha azt gondoljuk, hogy úgysem tudunk megcsinálni egy adott feladatot, akkor tudatosan kezdjük ismételgetni magunkban az ellenkezőjét, hogy igenis meg tudjuk csinálni. Ha sokszor elismételjük, előbb-utóbb átveszi a negatív gondolatok helyét.
Nagyon hatásos, ha a mindfulnesst próbáljuk alkalmazni.

A mindfulness jelentése tudatos jelenlét. Éber figyelemnek, jelentudatosságnak is fordítják. Lényege, hogy megtanuljunk az elménkkel bánni és képesek legyünk tudatosan jelen lenni életünk mozzanataiban.
A tudatos jelenlét egyfajta meditáció állapota: amikor figyelmünk nem a múltbéli eseményeken vagy jövőbeli tervekre irányul, hanem valóban a jelen pillanatra. Nem aggódunk előre. Nem problémázunk a múlton.
Az is jó módszer a negatív aggódalmaink elengedésére, ha minél többször beszélgetünk pozitív emberekkel, ők ugyanis képesek hatni ránk a gondolkodásmódjukkal.
A negatív gondolkodás rányomhatja bélyegét az életünkre és ronthatja az önbizalmunkat, visszatarthat minket a céljaink elérésétől, míg a pozitív gondolatok segíthetnek a probléma megoldásban, segítenek felismerni, hogy minden jól van, minden minket szolgál és nekünk nyújt segítséget.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?