Menü

A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness

Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?

Sajnos én magam is általában egyből a dolgok legrosszabb alakulását veszem számba, és folyton azon gondolkodom, mi lesz, ha nem sikerül valami, ha hibázom, ha rosszul sül el valami, pedig ezeken nem lenne szabad sokat „agyalni”.

A negatív gondolkodás a fizikai és mentális egészségre is rendkívül káros. Egyrészt lehetetlenné teszi, hogy az ember élvezze az adott pillanatot, meglássa az életben a szépet, örüljön a sikernek, másrészt hosszú távon önbizalomhiányt, szorongást, elégedetlenséget, okozhat. Nem beszélve arról, hogy a lelki problémák előbb-utóbb testi tünetek formájában is megjelenhetnek, egészségügyi problémákat, betegségeket okozva.

A másik fontos megközelítés, hogy a negatív gondolkodás egyfajta önbeteljesítő jóslatként működhet. Ez azt jelenti, hogy a negatív gondolat bevonzza az eseményt, amit el szeretnénk kerülni. A negatív gondolatok hatására tudattalanul is úgy kezd viselkedni az ember, hogy az végül megvalósuljon.

Hogy tudjuk elkerülni, elhessegetni a káros, negatív gondolatokat?

Fontos első lépésként minimalizálni a rossz gondolatainkat. Nem szabad túlzott mértékben teret engedni nekik, fontos korlátozni őket.

Nehéz, mert nem lehet erővel megváltoztatni a gondolatainkat, de azt megtehetjük, hogy változtatunk a hozzáállásunkon és a negatív képzeteink helyett emlékeztetjük magunkat arra, hogy talán feleslegesen aggódunk és koncentrálunk inkább a pozitív megerősítésre.

A pszichológusok szintén ajánlják azt a módszert, hogy a negatív gondolatok helyébe állítsunk pozitív megerősítéseket. Például, ha azt gondoljuk, hogy úgysem tudunk megcsinálni egy adott feladatot, akkor tudatosan kezdjük ismételgetni magunkban az ellenkezőjét, hogy igenis meg tudjuk csinálni. Ha sokszor elismételjük, előbb-utóbb átveszi a negatív gondolatok helyét.

Nagyon hatásos, ha a mindfulnesst próbáljuk alkalmazni.

A mindfulness jelentése tudatos jelenlét. Éber figyelemnek, jelentudatosságnak is fordítják. Lényege, hogy megtanuljunk az elménkkel bánni és képesek legyünk tudatosan jelen lenni életünk mozzanataiban.

A tudatos jelenlét egyfajta meditáció állapota: amikor figyelmünk nem a múltbéli eseményeken vagy jövőbeli tervekre irányul, hanem valóban a jelen pillanatra. Nem aggódunk előre. Nem problémázunk a múlton.

Az is jó módszer a negatív aggódalmaink elengedésére, ha minél többször beszélgetünk pozitív emberekkel, ők ugyanis képesek hatni ránk a gondolkodásmódjukkal.

A negatív gondolkodás rányomhatja bélyegét az életünkre és ronthatja az önbizalmunkat, visszatarthat minket a céljaink elérésétől, míg a pozitív gondolatok segíthetnek a probléma megoldásban, segítenek felismerni, hogy minden jól van, minden minket szolgál és nekünk nyújt segítséget.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.