Menü

A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness

Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?

Sajnos én magam is általában egyből a dolgok legrosszabb alakulását veszem számba, és folyton azon gondolkodom, mi lesz, ha nem sikerül valami, ha hibázom, ha rosszul sül el valami, pedig ezeken nem lenne szabad sokat „agyalni”.

A negatív gondolkodás a fizikai és mentális egészségre is rendkívül káros. Egyrészt lehetetlenné teszi, hogy az ember élvezze az adott pillanatot, meglássa az életben a szépet, örüljön a sikernek, másrészt hosszú távon önbizalomhiányt, szorongást, elégedetlenséget, okozhat. Nem beszélve arról, hogy a lelki problémák előbb-utóbb testi tünetek formájában is megjelenhetnek, egészségügyi problémákat, betegségeket okozva.

A másik fontos megközelítés, hogy a negatív gondolkodás egyfajta önbeteljesítő jóslatként működhet. Ez azt jelenti, hogy a negatív gondolat bevonzza az eseményt, amit el szeretnénk kerülni. A negatív gondolatok hatására tudattalanul is úgy kezd viselkedni az ember, hogy az végül megvalósuljon.

Hogy tudjuk elkerülni, elhessegetni a káros, negatív gondolatokat?

Fontos első lépésként minimalizálni a rossz gondolatainkat. Nem szabad túlzott mértékben teret engedni nekik, fontos korlátozni őket.

Nehéz, mert nem lehet erővel megváltoztatni a gondolatainkat, de azt megtehetjük, hogy változtatunk a hozzáállásunkon és a negatív képzeteink helyett emlékeztetjük magunkat arra, hogy talán feleslegesen aggódunk és koncentrálunk inkább a pozitív megerősítésre.

A pszichológusok szintén ajánlják azt a módszert, hogy a negatív gondolatok helyébe állítsunk pozitív megerősítéseket. Például, ha azt gondoljuk, hogy úgysem tudunk megcsinálni egy adott feladatot, akkor tudatosan kezdjük ismételgetni magunkban az ellenkezőjét, hogy igenis meg tudjuk csinálni. Ha sokszor elismételjük, előbb-utóbb átveszi a negatív gondolatok helyét.

Nagyon hatásos, ha a mindfulnesst próbáljuk alkalmazni.

A mindfulness jelentése tudatos jelenlét. Éber figyelemnek, jelentudatosságnak is fordítják. Lényege, hogy megtanuljunk az elménkkel bánni és képesek legyünk tudatosan jelen lenni életünk mozzanataiban.

A tudatos jelenlét egyfajta meditáció állapota: amikor figyelmünk nem a múltbéli eseményeken vagy jövőbeli tervekre irányul, hanem valóban a jelen pillanatra. Nem aggódunk előre. Nem problémázunk a múlton.

Az is jó módszer a negatív aggódalmaink elengedésére, ha minél többször beszélgetünk pozitív emberekkel, ők ugyanis képesek hatni ránk a gondolkodásmódjukkal.

A negatív gondolkodás rányomhatja bélyegét az életünkre és ronthatja az önbizalmunkat, visszatarthat minket a céljaink elérésétől, míg a pozitív gondolatok segíthetnek a probléma megoldásban, segítenek felismerni, hogy minden jól van, minden minket szolgál és nekünk nyújt segítséget.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.