Menü

Súlyproblémák és jojó-effektus

Aki fogyókúrázott már valaha, hallott már a jojó-effektusról, de mi állhat a hátterében, mi történik ilyenkor a testünkkel és mi a megoldás arra, hogy elkerüljük?

A jojó-effektus amiatt van, hogy sok fogyókúrázó élethosszig tartó életmódváltás helyett kampányszerűen koplal. A szezonális divatfogyókúráktól, csodát ígérő étrendkiegészítőktől nem lehet tartós megoldást várni.

Meg lehet szabadulni a jojó-effektustól? Igen!

Ehhez az kell, hogy felejtsük el azt, hogy sürgősen akarjunk lefogyni, például egy bálra, egy összejövetelre, egy osztálytalálkozóra, egy születésnapra vagy a vakációra, nyaralásra – mindezt természetesen az esemény előtt egy-két héttel.

Ilyenkor általában mit teszünk helytelenül? Belevágunk egy drasztikus, rövid diétába, aminek köszönhetően egy hét alatt leadunk pár kilogrammot, ám amikor újra visszatérünk a régi kerékvágásba, súlyunk visszatér, sőt, rossz hír, hogy még tovább is gyarapodik! Ezt a hatást nevezzük jojó- effektusnak.

Hogyan lehet helyesen fogyni, hogy a súly ne térjen vissza?

Először is el kell felejteni a drasztikus diétákat! Az a súly, amit leadtunk, a diéta befejezése vissza is jön ránk. Az éhezés a szervezetünk számára stresszt okoz, és az előző étrendhez való visszatérés után súlygyarapodást eredményez, mert a szervezet arra készül fel, hogy tartalékoljon.

Ez azért van így, mert a szervezet a koplalás után azonnal felismeri a normál étkezések kalóriatartalmának növekedését, és nagy lendülettel elkezdi ismét raktározni a testzsírt – hogy felkészüljön az újabb ínséges időkre.

A jojó-effektus legfőbb oka a helytelen táplálkozás, étkezések kihagyása (például, ha kihagyjuk a reggelit, napközben keveset eszünk vagy nassolunk, vacsorára pedig jól belakunk). A jojó-effektus negatívan befolyásolja az egészséget is.

A fogyás érdekében hiába vanna sokan tisztában a fent említettekkel, mégis inkább a kemény diétát folytatják, s nagyon lecsökkentik a napi kalóriabevitelt. Ez a szám soha semmilyen körülmények között sem mehet 1300 alá!

A jojó-effektus elkerülhető, és nem is olyan nehéz.

A fogyás folyamata sosem történik gyorsan, az életmódváltás lassabb folyamat. A megfelelő fogyás érdekében egészségesen és táplálóan kell táplálkoznunk, fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat, valamint a szervezetnek szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat kell fogyasztanunk. Ezzel a szervezet nem lesz stresszes állapotban, hanem alkalmazkodik a változásokhoz, és fokozatosan, de lassan kezdi ugyanazt a felhalmozott zsírt felhasználni energiára. Hirtelen felindulásból fogyókúrázni vagy élethosszig tartóan életmódot és váltani két külön dolog és nagy a különbség!

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?