Menü

Nincs advent és karácsonyvárás sült gesztenye nélkül

Nincs advent és karácsonyvárás sült gesztenye nélkül, de nemcsak a karácsony jellegzetes csemegéje, hanem az ősz és a tél elengedhetetlen étele. A papírba csomagolt forró, sült gesztenye illata szinte aromaterápiaként hat az emberre az adventi vásárok forgatagában, természetesen egy bögre illatos forralt borral együtt.

Sajnos horror áron mérik, pedig egy fél csésze nyers gesztenyével a napi C-vitamin szükségletünk 35-45 százalékát is fedezhetjük, ezenkívül nagy mennyiségben vannak a gesztenyében a B-vitamincsalád tagjai is, de kálium-, réz- és mangán- és rosttartalma is jelentős, zsírtartalma pedig alacsony, arról nem is beszélve, hogy kiváló lassú felszívódású szénhidrát-tartalma segít elkerülni a vércukorszint ingadozásait.

A gesztenye tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal, segítheti a szív egészséges működését, antioxidánsokat tartalmaz, jó káliumforrás, javítja az emésztést, ugyanis napi rostszükségletünk 15 százaléka már fedezve van 10 szem sült gesztenyéből.

A gesztenyéről sokaknak a gesztenyamassza és az abból készült gesztenyepüré jut eszébe, sok tejszínhabbal, pedig a sült gesztenye is legalább olyan ízletes és kedvelt csemege és jóval egészségesebb - igaz tudom, hogy a gesztenyemassza is lehet cukormentes és a tejszínhab is készülhet édesítővel.

Mielőtt belemerülnék a receptekbe, karácsonyi gesztenyés sütemények készítésébe, fontos tisztázni, hogy a vad- és szelídgesztenye nem ugyanaz. A vadgesztenye termése kifejezetten mérgező, míg a szelídgesztenyéből készült ételek nem csak, hogy finomak, de egészségesek is.

Ha nem tehetjük meg, hogy valamely hangulatos adventi vásáron kóstoljunk ínycsiklandó sült gesztenyét, akkor készítsük el otthon! Tudom, hogy sajnos drága, de alkalmanként érdemes venni egy kis adaggal. Már azért is megéri vásárolni egy kis adagot télen és otthon megsütni, mert a sült gesztenye illata kitölti a lakást, és kellemes, ünnepi hangulatot teremt.

Hiába tűnhet a gesztenye sütés elég macerás dolognak, vannak egyszerűbb megoldások és biztosan megéri a végeredmény.

A recept sokféle lehet, de leírom, én, hogy szoktam készíteni. (Figyelembe kell venni, hogy a sütési idő a gesztenye mennyiségétől is függ).

A sült gesztenye elkészítése:

Jó mélyen – de óvatosan! Nagyon vigyázzunk, hogy meg ne vágjuk magunkat! A gesztenye kemény héján könnyen megcsúszik a penge - keresztet vágunk a gesztenyébe, majd vízbe tesszük őket. Ha mindet bevagdostuk, akkor tepsibe sorakoztatjuk őket, vizet teszünk alá, alufóliával lefedjük és kb. 35-40 percig sütjük 180 – 200 fokos sütőben. Ezután levesszük a fóliát és még pár percig sütjük. Jó étvágyat és kellemes adventi hangulatot hozzá! Meg egy bögre illatos forralt bort!

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?