Kapcsold be! Tévhitek és a valóság
- Dátum: 2025.02.04., 09:22
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- biztonság, biztonsági öv, fizika törvényei, gyerekülés, jármű, járművezető, közlekedésbiztonság, közlekedési balesetek, közutak, passzív biztonsági eszköz, ülésmagasító
„Az öv életet menthet” – hangzik a jól ismert közlekedésbiztonsági szlogen, de ahogy járom az utakat, vezetek, közlekedem, sajnos ez korántsem tűnik annyira egyértelműen elcsépelt alapvetésnek. Hogyan gondoskodhatunk magunk és gyermekeink biztonságáról az autóban?
Sajnos sok esetben tapasztalható, hogy a járművezetők vagy utasok egyszerűen nem használják a biztonsági öveket, pedig ez már évtizedek óta kötelező. Ráadásul a biztonsági övekkel kapcsolatban több tévhit is kering a köztudatban.

Az első tévhit, hogy lassabb, jellemzően lakott területen belül szokásos sebességek mellett a járművezető, vagy utasa meg tud kapaszkodni egy esetleges ütközés során, ezért nem baj, ha nincs bekapcsolva az öve. Ez nyilván téves, hiszen már 15-20 km/h-ás ütközési sebesség esetén is jelentős sérüléseket szenvedhetünk egy esetleges balesetkor, másrészt az ütközés a ritkán történik úgy, hogy arra előre felkészülhessünk.
A második tévhit, hogy egy baleset esetén akár jobban is járhatunk, ha nem maradunk a járműben: hanem azzal maradunk életben, ha kirepülünk a kocsiból. Téves, hiszen pont, hogy a biztonsági övek helyes használata menti meg éves szinten tízezrek életét balesetkor.
A biztonsági öveket nem használók különféle trükkökkel hagyják lógva ezt a passzív biztonsági eszközt. Régebben egyszerűen figyelmen kívül hagyták a szabályt, ami ma már a legtöbb járműben megtalálható figyelmeztető rendszer miatt nem működik.
Kapcsoljuk be, ne játsszuk ki a rendszert!
Ötgyerekes ismerősömnél láttam megrendülve, hogy az övet a gyerekei háta -, vagy ülés mögött elvezetve kapcsolta be, ezzel a járművet ugyan át tudta verni, de a fizika törvényeit biztosan nem fogja, ahogy a gyermekei biztonságáról sem gondoskodott. Öt kisgyerek életét tette kockára – igen, természetesen rászóltam, mert „előjött” belőlem a tűzoltó feleség, de, hogy mennyire hatotta meg vagy mennyire gondolja újra a közlekedési morálját a jövőben, arról sajnos nem tudok.
Sajnos sokszor találkozunk olyan megoldással is, amikor az anyósülés övcsatját kattintják a vezetőüléshez, sőt, külön övcsatot is számos alkalommal látunk állandóan becsatolva. Kijátszható a rendszer, ám ezek mind-mind döbbenetes megoldások, hiszen bármelyiket választva a szabálytalan autós a saját és utasai életét viszi a vásárra.
Gyermekeink biztonsága a lefontosabb!

A legkisebbek, a csecsemők a hátsó ülésen, menetiránynak háttal rögzítve, babahordozóban vannak biztonságban. Fordítsunk kiemelt figyelmet a hordozó helyes rögzítésére, és ügyeljünk a megfelelő pozícióra. A babahordozók a gyermekek 12-15 hónapos koráig használhatók, ennél előbb akkor sem érdemes biztonsági gyermekülésre váltani, ha a baba már elérte a 9 kg-os testtömeget.
A biztonsági gyermekülések első méretosztálya a 9 és 18 kg, az ülésirány itt már a legtöbb esetben a menetiránnyal egyező. Soha ne feledkezzünk meg a gyermekülés saját öveinek beállításáról és bekapcsolásáról sem.
Az ülésmagasítók használatára akkor van szükség, ha hátul ülve 135, elöl 150 cm-t nem meghaladó magasságú gyermekünk a jármű saját biztonsági öveivel nem rögzíthető biztonságosan.
A közlekedési balesetek kimenetele sok tényezőtől függ, de az egyik legfontosabb a biztonsági öv használata. A járművek biztonsági övei egyre kényelmesebben használhatók, szinte észrevétlenül védenek. Fontos belátnia minden autósnak, hogy nem csak a szabályok miatt, hanem saját és szerettei jól felfogott érekében is be kell kapcsolni az övet! A biztonsági öv használata tehát nemcsak jogi kötelezettség, hanem életmentő döntés is, amely minden utas számára elérhető védelmet nyújt.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Tapasztalat, ami értéket jelent – álláskeresés 50 év felett
Az álláskeresés 50 éves kor felett új kihívásokat jelenthet, ám az évek során felépített szakmai tudás és megbízhatóság olyan értékek, amelyek komoly előnyt biztosíthatnak. Bár a munkaerőpiac folyamatosan változik, megfelelő felkészüléssel és nyitottsággal idősebb korban is találhatunk új lehetőségeket.