Menü

Mit tudsz a vérszegénységről?

Sokat halljuk, hogy a vérszegénység jele a sápadtság, de nem csak erről ismerhetjük fel, pedig fontos a korai felismerés.

A vérszegénység, más néven anémia azt jelenti, hogy a vérünket alkotó egyik elem, a vörösvértestekkel kapcsolatban gondok adódnak. A köznyelv vörösvérsejtnek is nevezi ezt az alkotórészt, ami a vörös csontvelőnkben képződnek, de sokféle anyagra szükség van ahhoz, hogy létrejöhessenek. Ilyen anyagok a vas, a B12- és C-vitamin, riboflavin és folsav, ha ezek nincsenek, akkor a vörösvértest alakja eltorzul. Tudni érdemes, hogy nem képesek önállóan mozogni a testünkben, hanem a vérárammal sordódnak és elengedhetetlenek az életben maradásunkhoz.

Amikor az vérszegénység szóba kerül, akkor arra kell gondolnunk, a vörösvértestek száma, vagy azok aránya, vagy a bennük raktározódó hemoglobin mennyisége lecsökken, ha az életkort és a nemeknek megfelelő úgynevezett élettani szintet nézzük. A hemoglobin felelős azért, hogy oxigént szállítson a szervekhez. Képzeljük, hogy nekünk nincs elég ilyenünk, ezért a szerveink nem jutnak elegendő oxigénhez, amitől ők nem képesek rendesen funkcionálni. Ezt okozhatja egy vas felszívódási zavar, egy belső vérzés, egy bélprobléma, autoimmunbetegség vagy egy ételintolerancia is.

Az anémiára utaló jeleket sokszor fel sem ismerjük, mert összekeverhetők más betegségek tüneteivel, amik a következők lehetnek. Az íny kivilágosodása az egyik legtöbbször felfedezett tünet, minél világosabb, annál nagyobb baj, de ha már a szájnál járunk, akkor sokszor kisebesedik a szájzug és a nyelven kellemetlen érzés lép fel. Megviseli a szarurétegeket is, a haj és a körmök töredeznek és kiszáradnak, a haj pedig elkezd hullani. Az esetek többségében jelentkezik egy hosszantartó fáradtság, mivel az izmok nem kapnak megfelelő mennyiségű oxigént. Sokszor nehéz gondolkodni, ezt pedig követi az ingerlékenység, hiszen ki vagyunk merülve. Találkozhatunk látási zavarokkal, sokáig elhúzódó fülzúgással, kínzó fejfájással, szédüléssel, ami akár ájulásig is fajulhat és a betegek sokszor fáznak.

Az emésztőrendszert is megviseli, érkezhet székrekedés és/vagy hasmenés, étvágytalanság, puffadás, hányinger, és ami nagyon meglepő lehet, hogy a páciens olyan dolgokat kívánhat, ami egyáltalán nem megszokott, például jeget, vagy földet. A szívet sem kíméli, mivel a szívünk azon dolgozik, hogy a lehető legtöbb oxigént juttassa a testünkben szét, ezért kialakulhat szívritmus zavar és szapora pulzus is.

A probléma forrását egy egyszerű vérvétellel is ki lehet mutatni, amennyiben anémiáról van szó. Kezelésében már többféle módszert kell alkalmazni attól függően, hogy mi okozza valójában a betegséget. Jól kezelhető például vitaminpótlással, a vérzéses eredetűeknél a vérzés megszüntetésével, diétával, de ehhez mindig szakorvosi kivizsgálás szükséges.

A vérszegénység sok olyan tünet hátterében állhat, amit ráfoghatunk a stresszes életmódra, a sok munkára, a kimerítő mindennapokra, de mindig érdemes ránézni egy vérvétellel arra, hogy nem e anémia okozza a gondot.

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.