Menü

Az elmúlt időszak új mentális megbetegedései

Az ember történelme során mindig foglalkoztak a mentális egészséggel, a lélek állapotával, és ez a figyelem folyamatosan fejlődött az évszázadok során. Bár az ősi kultúrák már próbálták megérteni és kezelni a pszichés zavarokat, a modern tudományos megközelítés csak az elmúlt néhány évben hozott új felfedezéseket, pontosításokat és definíciókat bizonyos mentális betegségekkel kapcsolatban.

Az utóbbi időszakban számos mentális zavart újragondoltak vagy fedeztek fel, ezek közül néhány:

Hiperszexualitás

A szexuális vágy túlzott megnyilvánulása, amely akár az egyén életét is eluralhatja. Az érintettek nem tudnak kiegyensúlyozott kapcsolatokat kialakítani, és a szex segítségével próbálnak kötődni, ami azonban nem hoz valódi kielégülést.

Kényszeres gyűjtögetés

Korábban az obszesszív-kompulzív zavarként (OCD) tartották számon, de az utóbbi időben külön diagnózist kapott. A kényszeres gyűjtögetők túlzottan halmoznak tárgyakat, amelyek már az életüket is akadályozhatják, és a lakásukat vagy környezetüket betölthetik a halmozott dolgok.

Túlevéses zavar

Az étkezési zavarok között, mint az anorexia nervosa és a bulimia, megjelent a túlevéses zavar is. Ez azon személyek problémája, akik túl sokat esznek, akár akkor is, ha nem éhesek, vagy rosszullétig esznek, gyakran heti rendszerességgel, három hónapon keresztül.

Ezek a példák jól mutatják, hogy a társadalom és a tudomány folyamatosan alakítja és pontosítja a mentális betegségek megértését, megnevezését és kezelését, alkalmazkodva a változó környezethez és új felismerésekhez.

Orthorexia nervosa

Az orthorexia egy olyan étkezési zavar, amely az egészséges életmód megszállott megszállottságához kötött. A személyek egyre szigorúbban törekednek az egészséges étkezésre, sokszor kényszeresen, ami a mindennapi életükben problémákat okozhat.

Gyakran egy fogyókúra vagy életmódváltás után alakul ki, és életük központi elemévé válik az étkezés „tisztasága” és „helyessége”.

A tünetek között szerepelhet a kontrollőrület, az étkezés szigorú szabályozása, és a társas kapcsolatok rovására menő túlzott figyelem az ételre.

Poszttraumás stressz szindróma a gyerekeknél

A PTSD egy traumatikus eseményt követő pszichológiai reakció, ami extrém félelmet, tehetetlenséget és más kellemetlen tüneteket okoz. Kezdetben háborús veteránoknál figyeltek meg, de később kiderült, hogy gyermekeknél is kialakulhat, különösen, ha traumatikus esemény érte őket (pl. halálközeli élmény, bántalmazás).

A tünetek közé tartoznak a rémálmok, az emlékbetörések, az érzelmi elzárkózás és a viselkedés változásai.Gyerekek esetében a diagnózis lehetővé teszi, hogy a traumatizált kicsiknél is megállapítsák a PTSD-t, amely diszfunkcióként jelentkezhet az életükben.

Míg az orthorexia egy szigorú, kényszeres étkezési szokással kapcsolatos mentális zavar, addig a PTSD egy traumatikus eseményhez kötődő pszichés reakció, amely mind felnőtteket, mind gyerekeket érinthet, és komoly hatással lehet életminőségükre.

Meghízás és a szociális szorongás kapcsolata

A meghízás nemcsak fizikai, hanem lelki és társas következményekkel is járhat. Bár önmagában a túlsúly nem okoz automatikusan szociális szorongást, sok embernél hozzájárulhat annak kialakulásához vagy felerősödéséhez. A testkép megváltozása, a negatív társadalmi visszajelzések és az önbizalom csökkenése egyaránt szerepet játszhatnak ebben.

A humor gyógyító ereje

A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.

Diszfunkcionális család árnyékában

A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.

A belső béke nem luxus, hanem tudatos döntés

Sokáig azt hisszük, hogy akkor vagyunk jó emberek, ha mindig mindenki rendelkezésére állunk. Azonnal válaszolunk az üzenetekre, megpróbálunk minden konfliktust elsimítani, újabb és újabb esélyeket adunk azoknak, akik korábban már csalódást okoztak, és gyakran saját igényeinket tesszük az utolsó helyre.

Hogyan szabaduljunk ki a túlgondolás csapdájából?

A rohanó hétköznapokban sokan tapasztalják, hogy egy-egy döntés, beszélgetés vagy váratlan helyzet után órákig, sőt akár napokig is ugyanazokon a gondolatokon rágódnak. Vajon jól fogalmaztam? Mit gondolhatott rólam a másik? Mi lesz, ha rosszul döntök? Ezek az ismétlődő kérdések szinte észrevétlenül veszik át az irányítást a gondolataink felett.