Menü

Az elmúlt időszak új mentális megbetegedései

Az ember történelme során mindig foglalkoztak a mentális egészséggel, a lélek állapotával, és ez a figyelem folyamatosan fejlődött az évszázadok során. Bár az ősi kultúrák már próbálták megérteni és kezelni a pszichés zavarokat, a modern tudományos megközelítés csak az elmúlt néhány évben hozott új felfedezéseket, pontosításokat és definíciókat bizonyos mentális betegségekkel kapcsolatban.

Az utóbbi időszakban számos mentális zavart újragondoltak vagy fedeztek fel, ezek közül néhány:

Hiperszexualitás

A szexuális vágy túlzott megnyilvánulása, amely akár az egyén életét is eluralhatja. Az érintettek nem tudnak kiegyensúlyozott kapcsolatokat kialakítani, és a szex segítségével próbálnak kötődni, ami azonban nem hoz valódi kielégülést.

Kényszeres gyűjtögetés

Korábban az obszesszív-kompulzív zavarként (OCD) tartották számon, de az utóbbi időben külön diagnózist kapott. A kényszeres gyűjtögetők túlzottan halmoznak tárgyakat, amelyek már az életüket is akadályozhatják, és a lakásukat vagy környezetüket betölthetik a halmozott dolgok.

Túlevéses zavar

Az étkezési zavarok között, mint az anorexia nervosa és a bulimia, megjelent a túlevéses zavar is. Ez azon személyek problémája, akik túl sokat esznek, akár akkor is, ha nem éhesek, vagy rosszullétig esznek, gyakran heti rendszerességgel, három hónapon keresztül.

Ezek a példák jól mutatják, hogy a társadalom és a tudomány folyamatosan alakítja és pontosítja a mentális betegségek megértését, megnevezését és kezelését, alkalmazkodva a változó környezethez és új felismerésekhez.

Orthorexia nervosa

Az orthorexia egy olyan étkezési zavar, amely az egészséges életmód megszállott megszállottságához kötött. A személyek egyre szigorúbban törekednek az egészséges étkezésre, sokszor kényszeresen, ami a mindennapi életükben problémákat okozhat.

Gyakran egy fogyókúra vagy életmódváltás után alakul ki, és életük központi elemévé válik az étkezés „tisztasága” és „helyessége”.

A tünetek között szerepelhet a kontrollőrület, az étkezés szigorú szabályozása, és a társas kapcsolatok rovására menő túlzott figyelem az ételre.

Poszttraumás stressz szindróma a gyerekeknél

A PTSD egy traumatikus eseményt követő pszichológiai reakció, ami extrém félelmet, tehetetlenséget és más kellemetlen tüneteket okoz. Kezdetben háborús veteránoknál figyeltek meg, de később kiderült, hogy gyermekeknél is kialakulhat, különösen, ha traumatikus esemény érte őket (pl. halálközeli élmény, bántalmazás).

A tünetek közé tartoznak a rémálmok, az emlékbetörések, az érzelmi elzárkózás és a viselkedés változásai.Gyerekek esetében a diagnózis lehetővé teszi, hogy a traumatizált kicsiknél is megállapítsák a PTSD-t, amely diszfunkcióként jelentkezhet az életükben.

Míg az orthorexia egy szigorú, kényszeres étkezési szokással kapcsolatos mentális zavar, addig a PTSD egy traumatikus eseményhez kötődő pszichés reakció, amely mind felnőtteket, mind gyerekeket érinthet, és komoly hatással lehet életminőségükre.

Egy barátság vége: miért fáj ennyire, és hogyan lépjünk tovább?

Sokan úgy gondolják, hogy a legnagyobb lelki fájdalmat egy szerelmi csalódás okozhatja. Pedig egy mély barátság elvesztése legalább akkora sebet ejthet rajtunk. Egy igaz barát nemcsak a közös élmények, hanem a bizalom, a támogatás és az elfogadás szimbóluma is.

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.