Menü

Az elmúlt időszak új mentális megbetegedései

Az ember történelme során mindig foglalkoztak a mentális egészséggel, a lélek állapotával, és ez a figyelem folyamatosan fejlődött az évszázadok során. Bár az ősi kultúrák már próbálták megérteni és kezelni a pszichés zavarokat, a modern tudományos megközelítés csak az elmúlt néhány évben hozott új felfedezéseket, pontosításokat és definíciókat bizonyos mentális betegségekkel kapcsolatban.

Az utóbbi időszakban számos mentális zavart újragondoltak vagy fedeztek fel, ezek közül néhány:

Hiperszexualitás

A szexuális vágy túlzott megnyilvánulása, amely akár az egyén életét is eluralhatja. Az érintettek nem tudnak kiegyensúlyozott kapcsolatokat kialakítani, és a szex segítségével próbálnak kötődni, ami azonban nem hoz valódi kielégülést.

Kényszeres gyűjtögetés

Korábban az obszesszív-kompulzív zavarként (OCD) tartották számon, de az utóbbi időben külön diagnózist kapott. A kényszeres gyűjtögetők túlzottan halmoznak tárgyakat, amelyek már az életüket is akadályozhatják, és a lakásukat vagy környezetüket betölthetik a halmozott dolgok.

Túlevéses zavar

Az étkezési zavarok között, mint az anorexia nervosa és a bulimia, megjelent a túlevéses zavar is. Ez azon személyek problémája, akik túl sokat esznek, akár akkor is, ha nem éhesek, vagy rosszullétig esznek, gyakran heti rendszerességgel, három hónapon keresztül.

Ezek a példák jól mutatják, hogy a társadalom és a tudomány folyamatosan alakítja és pontosítja a mentális betegségek megértését, megnevezését és kezelését, alkalmazkodva a változó környezethez és új felismerésekhez.

Orthorexia nervosa

Az orthorexia egy olyan étkezési zavar, amely az egészséges életmód megszállott megszállottságához kötött. A személyek egyre szigorúbban törekednek az egészséges étkezésre, sokszor kényszeresen, ami a mindennapi életükben problémákat okozhat.

Gyakran egy fogyókúra vagy életmódváltás után alakul ki, és életük központi elemévé válik az étkezés „tisztasága” és „helyessége”.

A tünetek között szerepelhet a kontrollőrület, az étkezés szigorú szabályozása, és a társas kapcsolatok rovására menő túlzott figyelem az ételre.

Poszttraumás stressz szindróma a gyerekeknél

A PTSD egy traumatikus eseményt követő pszichológiai reakció, ami extrém félelmet, tehetetlenséget és más kellemetlen tüneteket okoz. Kezdetben háborús veteránoknál figyeltek meg, de később kiderült, hogy gyermekeknél is kialakulhat, különösen, ha traumatikus esemény érte őket (pl. halálközeli élmény, bántalmazás).

A tünetek közé tartoznak a rémálmok, az emlékbetörések, az érzelmi elzárkózás és a viselkedés változásai.Gyerekek esetében a diagnózis lehetővé teszi, hogy a traumatizált kicsiknél is megállapítsák a PTSD-t, amely diszfunkcióként jelentkezhet az életükben.

Míg az orthorexia egy szigorú, kényszeres étkezési szokással kapcsolatos mentális zavar, addig a PTSD egy traumatikus eseményhez kötődő pszichés reakció, amely mind felnőtteket, mind gyerekeket érinthet, és komoly hatással lehet életminőségükre.

Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében

Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.

A kamaszkori szorongás árnyékában

A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.