Menü

A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.

Az értelmi hanyatlás legközismertebb formája, az Alzheimer-kór, amelynek folyamata lassítható. A lehető legegyszerűbben úgy lehet leírni az említett állapotot, hogy az agyban található idegsejtek funkciója károsodik, más idegsejtekkel alkotott kapcsolataik megszakadnak, ennek hatására a betegek az összetett feladatokat nem képesek végrehajtani. Hatvan éves kor felett egyre gyakrabban észlelhető, de a folyamat már jóval korábban elkezdődhet. Az Alzheimer-kóron belül el lehet különíteni a Lewy-testes demenciát, a frontotemporális demenciát, az agyi keringési zavarokhoz köthető rendellenességeket és mindezek kombinációját is. Mivel az érintett ember ellátása, kezelése nem könnyű feladat, és a betegség legtöbbször nem visszafordítható, fontos már az első jeleknél felismerni, és már a kezdeti stádiumtól csökkenteni a neuronok károsodását. Ezzel lassítani a leépülési folyamatot.

A legkorábban észrevehető jelek

A szellemi leépülés számos jellegzetes tünettel jár, amelyek közül az egyik leggyakoribb a memóriazavar és a feledékenység. Bár az emlékezet romlása természetes része az öregedésnek, aggodalomra adhat okot, ha az elfelejtett dolgok később sem jutnak eszébe az illetőnek. Emellett figyelemfelkeltő, ha romlanak a régebben jól működő problémamegoldó és tervezési készségek. Ilyen például, ha valaki már nem tud elkészíteni egy régebben gyakran főzött ételt, nehézséget okoz neki a boltban a fizetendő összeg kiszámítása, vagy eltéved hazafelé menet. Klasszikus figyelmeztető jel az is, ha valaki nem boldogul a mindennapi, rutinszerűen végzett feladatokkal. Nehezére eshet a televízió, a telefon vagy a számítógép kezelése, de akár egy egyszerű tea elkészítése is problémát okozhat. Ezek a nehézségek az otthoni és a munkahelyi tevékenységek során is jelentkezhetnek.

A vizuális információk feldolgozása szintén problémássá válhat. Nehézséget okozhat az olvasás, a távolságok megítélése, vagy a színek felismerése. A beszéd és az írás is érintett lesz egy idő után. A demens személy nehezen vesz részt beszélgetésekben, mert elfelejti, mit mondott korábban ő maga vagy a másik fél. Az írása hosszabb távon olvashatatlanná válik és tele lesz nyelvtani hibákkal.

Az időbeli és térbeli tájékozódás zavara is fontos tünet. A demens egyén elveszítheti az időérzékét, nehezen különbözteti meg a múltat és a jelent, vagy nem tudja pontosan, milyen napszak van. Jellemző, hogy a feledékeny ember számára összemosódnak a jelenlegi és a korábbi történések, majd egy idő után már egyáltalán nem tud különbséget tenni a különböző történések időbelisége között. Gyakori, hogy elfelejti, hová tette a mindennapi tárgyait – például a távirányítót, a kulcsokat, az alapvető élelmiszereket –, és az is előfordulhat, hogy másokat vádol meg lopással. Figyelmeztető jel, ha valaki egyre kevésbé érdeklődik korábbi tevékenységei iránt, nem keresi mások társaságát, és nem figyel oda a beszélgetésekre, ami akár teljes elszigetelődéshez is vezethet, ezt ráadásul hangulatváltozások, kedvetlenség is kíséri. Végül az érintettek gyakran ingerlékenyebbé válnak, hajlamosabbak a veszekedésre, vagy épp szorongóvá, befelé fordulóvá válnak.

A demencia előrehaladtával a folyamatos ismétlés és a kényszeres újraellenőrzés már teljesen egyértelmű rendellenesség. Ekkor már az érintett újra és újra felteszi ugyanazokat a kérdéseket, percekkel azután is, hogy választ kapott rájuk. Ez lehet egy egyszerű: „Hogy vagy?" vagy „Mikor jön haza a gyerekem?". Az ismétlés nem szándékos, hanem a rövid távú memória romlásának következménye, ami miatt az újonnan szerzett információk nem rögzülnek.

A kényszeres ellenőrzés is jellemző. A beteg újra és újra ellenőrzi, hogy: az ajtó zárva van, a gáz el van zárva és a villany le van kapcsolva, noha percekkel korábban már mindezt megtette. Ez a biztonságérzet elvesztésével és a szorongással függ össze, mivel az egyén bizonytalanná válik a saját cselekedeteit illetően. Ezek az ismétlődő viselkedések az elbutulás előrehaladtával súlyosbodhatnak és nagy kihívást jelentenek a mindennapi életben.

A demencia esetén nem érdemes abban a hamis tudatban ringatni magunkat, hogy mindez az öregedés természetes velejárója, mert a kognitív funkcióink hanyatlásának van egy elfogadható mértéke. Lényeges tisztázni, hogy a tüneteket az Alzheimer-kór valamely formája, vagy más testi-lelki probléma okozza. Korai diagnózis birtokában a megfelelő kezelés hatékonyan lassíthatja a folyamatot, segíthet az életminőség minél további megőrzésében, ami nem csak a demens személy, de a családja szempontjából is meghatározó.

Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?

A hiány érzése egy jóléti világ közepén

A XXI. század embere furcsa ellentmondásban él. A történelem során soha nem volt még ennyire kényelmes, biztonságos és kiszámítható az élet, mint manapság. A technológia kitágította a lehetőségeket, szolgáltatások sokasága könnyíti meg a mindennapokat, és a fejlett országokban a legtöbben szinte korlátlanul hozzáférhetnek lehetőségekhez és szórakozáshoz. Ennek ellenére érezhetjük úgy, hogy valami mégsem jó. Hová tűnik a vidámság, és miért olyan nehéz jól érezni magunkat, amikor látszólag semmi sem hiányzik.

Személyiségtípus kisokos. Mit árulhat el rólunk négy betű?

Milyenek vagyunk mi valójában? Biztos mindenki ismeri a különböző játékos és összetettebb személyiségteszteket, ennek része, hogy például valaki introvertált, extrovertált, csapatkapitány vagy inkább csapattag. Különböző hobbi típuselméleti próbálkozásokkal rengetegszer találkozni. Azonban kérdéses, hogy a valóságban mennyire komplex egy ember lelkivilága?

Tanulható a pozitív gondolkodás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, a pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Vajon tanulható a pozitív gondolkodás és ezáltal a boldogság?

Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.