Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted
- Dátum: 2025.07.11., 17:48
- Erdős Dorka
- képek: pexels
- emlék, inger, kényszeresség, memória
Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.
Egy igen ritka jelenséget nevezünk hipermnéziának, azt, amikor egy ember bármennyi eltelt idő után is képes minden napjára visszaemlékezni. Ez legfőképpen a hosszútávú memória miatt érdekes, hiszen egy átlagos embernek az agya szelektálja az emlékeket egy idő után. Hiszen nincs is szükségünk mindenre. Gondoljunk csak arra, hogy mennyi inger és információ ér minket nap, mint nap, amit muszáj valamennyire válogatni, hogy a számunkra haszontalan dolgok ne terheljék az elménket. Szóval, ha úgy vesszük, nekünk sokszor hasznunk van abból, ha felejtünk.
Az első orvosilag leírt eset egy ma már 69 éves emberhez, Jill Prince nevéhez fűződik, akinek első emléke 1,5 éves koráig nyúlik vissza. Minden napra emlékszik a nyolcvanas évek eleje óta, de olyan részletességgel, hogy tudja kivel, mikor, mit beszélt és ez hogyan érintette őt. Ami ebben a legfurcsább, hogy csak olyan dolgokra emlékszik, ami magához köthető, a körülötte történő, rajta kívül álló eseményekre nem. Ő úgy fogalmazta meg, hogy élete egy „osztott képernyőn játszódik, egyik fele a jelen élete, a másik fele a múlt folyamatos újrapörgetése”. Az emlékek egyfolytában előtörnek, amiket a jelenbéli élmények hívnak elő. Borzasztó fárasztó lehet úgy élni minden percben, hogy nem hagy egy kis nyugtot az elménk. Egyik szempontból hasznos, mert bármire képesek vagyunk emlékezni, amit láttunk, hallottunk, azaz hasznos tudás van a zsebünkben.
Ám, ott a másik szempont, hogy nem csak a hasznos tudás és a jó emlékek raktározódnak, hanem a rosszak is. Ezek pontosan ugyanolyan fájdalommal, érzelmekkel teliek, mint mikor az adott pillanatban átéltük azt a bizonyos eseményt. Ezen memória felett nincs kontroll, szóval az ilyen emberek nem tudják befolyásolni, hogy mire emlékezzenek. A tanuláshoz szükség van arra, hogy az elme megpihenjen, de ebben az esetben ez lehetetlen. Az állapot kimerítő, nincs megállás, stresszes és nehéz.
A mai orvostudomány már rálátást szerzett már arra, hogy azok az egyének, akik ezzel a jelenséggel élnek együtt, rögeszmés viselkedést mutatnak. Ami érdekesség, hogy ez a memória nem mindig pontos, inkább csak nagyon erős, vagyis az emlékképek torzulhatnak ugyan úgy, mint más embereknél. MRI-vizsgálatokkal már kimutatták, hogy a hipermnéziás betegek halántéklebenye, és az agy egyes részei megnagyobbodtak, ezekhez kötik ezt a furcsa állapotot.
A hipermnézia egy ritka állapot, amikor az a szuperképessége valakinek, hogy mindenre emlékszik, ami vele történt a múltban. Nem minden esetben jó ez, hiszen nem csak a jó, hanem a rossz emlékek is mindig előkerülnek.
Villámlás és mennydörgés – tudod, mit kell tenned?

Mindenki találkozott már olyan viharral, ami hangos dörgéssel és villámlással járt, de vajon mindenki tudja e, hogy ilyenkor mit kell tenni?
Ingyenes mammográfiás emlőszűrés is lesz Kapolcson, a Művészetek Völgyében

A Művészetek Völgye Fesztivál ideje alatt idén nemcsak kulturális élményekkel gazdagodhatunk, hanem az egészségünkért is tehetünk. 2025. július 25-én, pénteken a Novartis Hungária Zrt. támogatásával ingyenesen lehet mammográfiás emlőszűrést igénybe venni Kapolcson. A vizsgálatra fesztiváljegy nélkül is be lehet jelentkezni. Olyan 40 és 65 év közötti nőket várnak – legyenek akár helyi lakosok, vagy fesztiválozók –, akik az elmúlt egy évben nem vettek részt ilyen szűrésen.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.