Menü

A fiatalok egyre korábban nyúlnak a dohánytermékekhez?

Korábban egy indonéz kisfiú története sokkolta a világot, aki 18 hónapos korában próbálta ki először a cigarettát, függővé vált, és végül TBC-s lett.

Ez a történet valóban figyelem felhívó, de nézzük a hazai helyzetet! A statisztikák szerint Magyarországon a lányok 11 %-a, a fiúknak pedig 17%-a 5. osztályban szívja el az első szál cigarettát. A 11. osztályosok 30%-a már aktív, függő dohányos.

Az adatok alapján egyből megválaszolhatnánk a címben feltett kérdésünket. De az mindenképpen elhamarkodott lenne. A fiatalkori dohányzás, szenvedélybetegség komoly probléma, amivel nem lehet eleget foglalkozni. Ugyanakkor nem az a fő cél, hogy különböző statisztikai adatokkal sokkolva a társadalmat, siránkozzunk a mai generáció korai romlásán.

Egyáltalán nem mai probléma a fiatalkori dohányzás, ez korábbi generációkban még inkább jelen volt. A fiatalkori dohányzásnak más funkciója van, például a közösséghez tartozás egyik eszközeként értelmeződik, és a népszerűséghez vezető útként is megjelenhet.

Pusztán a cigaretta kipróbálása nem vezet feltétlenül végzetes következményekhez. Adott idő elteltével azonban a dohányzás negatív élettani hatásai elkerülhetetlenek.

Az elrettentés technikája (például sokkoló képek a cigis dobozokon) nem feltétlenül működik. Mint sok minden másban, ebben is a családban történő értékformálás folyamatában kereshetjük a kulcsszót. Ez nem azt jelenti, hogy ha a szülő dohányzik, akkor egyértelműen negatív mintát mutatva, gyermekét is a függőségbe sodorja. A minta kulcsfogalom, de főként olyan értelemben, hogy a családban milyen jelentőséget tulajdonítanak például a dohányzásnak. Ha a szülők főleg konfliktus helyzetekben gyújtanak rá, a gyerek szemében feszültségoldó eszközként értelmeződik a cigaretta. Később helytelen módon problémamegoldás bevett gyakorlataként jelentkezhet a gyerek életében is. Ugyanakkor az is lehet, hogy a szülőknek egyszerűen egy megrögzött szokásáról van szó, de nem tulajdonítanak neki jelentőséget, ebben az esetben bár dohányoznak, nem feltétlenül közvetítenek determináló hatású negatív mintát a gyerekük számára.

Fotó:
pixabay.com

Tönkreteszi a vesét, pedig egészségesnek hiszi: miért veszélyes túlzásba vinni az étrend-kiegészítőket?

Az étrend-kiegészítők napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Sokan rendszeresen fogyasztanak vitaminokat, ásványi anyagokat, fehérjeporokat vagy különféle „méregtelenítő” készítményeket abban a hitben, hogy ezzel támogatják egészségüket. A leggyakoribb tévhit azonban az, hogy ami egészséges, abból minél többet visz be a szervezetbe, annál jobb hatást ér el.

Mi az a Q10-koenzim, és miért fontos a szervezetünk számára?

Tele vannak a reklámok a Q10-koenzim hatóanyaggal, de igazából mi is ez és miért jó nekünk? Íme, a válasz.

A szívtájéki szúró érzés okai

A szívtájéki szúró érzés az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak. Bár az érintettek első gondolata gyakran a szívinfarktus vagy valamilyen súlyos szívbetegség, a klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a „szívszúrás” hátterében az esetek döntő többségében nem kardiológiai, hanem mozgásszervi, pszichés vagy emésztőrendszeri okok állnak.

Flossing terápia, a gumiszalag ereje

A modern orvostechnológia egyre több rehabilitációs eszközzel dolgozik a legjobb eredmények elérésének érdekében, ilyen a flossing terápia is.

Hogyan növeljük a mentális erőnket: gyakorlatok és tippek a mindennapokra

Hogyan lehet magas a mentális erőnk? A mentális erő, vagy más néven pszichológiai ellenálló képesség, egyre nagyobb figyelmet kap napjaink rohanó világában. Nem csupán a stressz kezelésében segít, hanem abban is, hogy céljainkat kitartóan követhessük, konfliktusainkat konstruktívan oldhassuk meg, és életminőségünket javítsuk. De mi is az, ami meghatározza mentális erőnket, és hogyan lehet azt fejleszteni?