A NASA leállította űrhajósai számára az űrsétákat
A NASA leállította űrhajósai számára az űrsétákat, ameddig nem derítik ki, mi okozta az olasz Luca Parmitano szkafanderének hibáját - jelentette ki a Moszkva környéki Koroljovban tartott szerdai tájékoztatón az amerikai űrkutatási hivatal képviselője.
"Az év végéig nem tervezünk semmilyen kilépést a nyílt űrbe" - mondta Michael Baker az űrhajózási irányító központban tartott tájékoztatón. Az amerikai szakember emlékeztetett rá, hogy az olasz űrhajósnak július 16-án meg kellett szakítania a Nemzetközi Űrállomáson kívüli munkát, mivel víz szivárgott a sisakjába. Luca Parmitano amerikai űrhajós társát, Chris Cassidyt kérte meg, hogy segítsen visszatérni az ISS fedélzetére. Az eredetileg több mint 6 órásra tervezett űrséta a történtek miatt csak 1 óra 32 percig tartott.
A szivárgás annyira kellemetlen volt, hogy Parmitano nem hallott és beszélni sem tudott. Azonban a két űrhajós egyike sem volt tényleges veszélyben a küldetés alatt.
Michael Baker, aki maga is tapasztalt űrhajós - 1991-ben az Atlantis amerikai űrsikló fedélzetén teljesített szolgálatot, 1994-ben az Endeavour parancsnoka volt és 1997-ben járt a MIR orosz űrállomáson is - elmondta, hogy nem a júliusi volt az első alkalom, amikor az asztronauták észlelték a víz megjelenését a szkafanderben. Luca Parmitano űrsétája idején volt ugyanakkor a legsúlyosabb a probléma.
Az ISS-en Karen Nyberg amerikai, Luca Parmitano olasz és Fjodor Jurcsihin orosz kozmonauta maradt. Szeptember végén csatlakozik hozzájuk az új háromfős legénység, benne egy amerikai űrhajóssal.
Kazahsztán területén közép-európai idő szerint hajnali 5 óra körül ért földet szerdán az orosz Pavel Vinogradovot és Alekszandr Miszurkint, valamint amerikai társukat, Chris Cassidyt hazaszállító Szojuz TMA-08M típusú űrhajó kabinja. Az űrhajósok öt és fél hónapi küldetés után tértek vissza a Földre.
Az ebből az alkalomból a koroljovi irányító központban tartott tájékoztatón Vlagyimir Popovkin, a Roszkozmoz vezetője azt jelentette be, hogy szeptember második felében egy újabb Proton típusú hordozórakétát terveznek felbocsájtani Bajkonurból. Július 2-án egy ilyen rakéta a rosszul beállított szögsebesség-jeladók miatt robbant fel és semmisült meg az indítást követő 32. másodpercben, fedélzetén három orosz Glonaszsz navigációs műholddal. A kárt több mint 4 milliárd rubelre (körülbelül 27 milliárd forintra) becsülik.
Forrás:
MTI
Fotó:
pixabay.com
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.