Menü

Csicsóka, a szuperélelmiszer

Hazánkban ugyan több száz éve ismerik és termesztik, de korai népszerűsége után méltatlanul feledésbe merült. Napjainkban újra felfedezték és a korszerű étrend szerves részévé vált. A csicsókát a cukorbetegek is bátran fogyaszthatják.

A csicsókát, a népnyelv szerint földi alma, csókapityóka, tótrépa, egyre több helyen termesztik és fogyasztják. Az igen igénytelen növény gyakorlatilag bármilyen talajon megél, és igen gyorsan elszaporodik. Ha egyszer valahol megtelepszik, szinte kiirthatatlan.

A méltatlanul elfeledett gumók felhasználása rendkívül sokrétű. A krémlevestől kezdve, a chipsen át a pürén keresztül szinte mindenre alkalmas. Fogyaszthatjuk főzve, sütve, párolva és nyersen is.

Nemcsak e sokféle felhasználási mód miatt érdemes csicsókát enni. Rendkívül magas tápértékkel bír, talán nem véletlenül használják tápszerekhez is. Jelentős a vastartalma, de sok benne a kálium, a kálcium, a magnézium és a foszfor is, viszont igen alacsony a kalória értéke.

Az Észak-Amerikából származó csicsóka gyorsan elterjedt Európában és a XVII. században hazánkban is meghonosodott. A szára akár két méter magasra is megnőhet, szép sárga virága sokáig megmarad a késő őszi napokban is. Persze nemcsak a virágja miatt érdemes a kertünkben néhány gumót elvetni, rendkívüli inulin tartalma miatt sok energiát nyerhetünk belőle, segít leküzdeni a fáradtságot, a kimerültséget.

Tudni kell még róla, hogy ásványi anyagokban, nyomelemekben, antioxidánsokban is gazdag, ezért aztán a rosszindulatú elváltozások, daganatok megelőzése érdekében is fogyaszthatjuk, sőt az áttétek kialakulását is meggátolja, késlelteti.

A magas vérnyomásban szenvedőknek is ajánlott csicsókát beszerezni, csökkenti a vérnyomást és serkenti a vérkeringést.

A földi alma a köszvény egyik legjobb ellenszere. A túlsúlyosok, diétázók számára remek alternatívát jelenthet a krumpli helyett. Nemcsak azért, mert alacsony a kalória értéke és sokkal egészségesebb, hanem azért is, mert nem ugrik meg tőle olyan gyorsan  a vércukorszint, mint a burgonyától, úgynevezett lassan felszívódó, hasznos szénhidrátot juttat a szervezetbe.

Fogyasztását főleg a késő őszi, téli, kora tavaszi időszakban javasolják a szakemberek, amikor egyébként is kevesebb vitamint tudunk magunkhoz venni. Aki csicsóka termesztésbe kezd, annak tudni kell, hogy egyszerre csak annyi gumót érdemes felszedni, amennyit rövid időn belül felhasznál, ugyanis  még a hűtőben is könnyen megszottyad.  Ne féljünk a fagyoktól sem, -30 Celsius fokig jól érzi magát a földben.

Vízbe áztatva az édeskés íze is eltűnik, egyébként 6-8 perc alatt puhára tudjuk főzni. A pucolásával ne kínlódjunk hosszasan, elég egy gyökérkefével alaposan tisztára dörzsölni, felesleges hámozgatni, a héja is bátran fogyasztható. Akár nyersen, reszelve, szendvicsbe, salátába is kitűnő étek.

Fotó:
muveltkert.blogspot.com

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.