A meditáció az élet számos területére lehet pozitív hatással
- Dátum: 2013.12.05., 20:45
- gyógymód, meditáció, relaxáció, stresszkezelés
A meditáció számos jótékony hatása ismert, és egyre több pozitívumát tárja fel például a pszichológia tudománya is. Azok az emberek, akik rendszeresen meditálnak egészségesebbek és boldogabbak.
A meditáció az egyik leghatásosabb módja a stresszkezelésnek, mind pszichológiai, mind fiziológiai szinten. Csökkenti többek kötött a vérsavó szintet és enyhíti az izmok feszülését, ezáltal erősen nyugtató hatású, csillapítja az aggódást. Ez a relaxációs technika segít koncentrálni, összpontosítani, nagyon jó „gyógymód” lehet a fóbiák és a félelmek ellen is. Akár még a kreativitást is növelheti, és nagy segítségünkre lehet az önismeretben és az önbizalom kialakításában.
Persze érdemes kitérni, hogy nem mindenki „meditatív” alkat. Kultúra és személyiség függő is lehet, hogy kinél, milyen relaxációs technika, hatásos. Ez nem azt jelenti, hogy a meditáció egy adottság, vagy speciális képesség. Hanem, hogy nem mindenki számára ez az út ahhoz, hogy a fentiekben említett jótékony hatásokat elérje. A relaxáció számos formája ismert, valakinek ahhoz, hogy elérje ezt az állapotot például kifejezetten valamilyen aktív tevékenységre van szüksége. Mindenki érezni fogja, hogy mi az, ami megfelel habitusának, divatból ne tegyünk erőszakot magunkon.
Egy biztos, azok, akik meditálnak (vagy más formában relaxálnak) egészségesebbek mentálisan és érzelmileg is. Pszichológiai kutatások ráadásul még arra is rámutattak, hogy a meditációnak nemcsak a testre és agyra gyakorolt hatása jelentős, hanem például a személyközi viselkedést is befolyásolhatja. Kimutatták, hogy azok között, akik rendszeresen meditálnak az együtt érzők aránya magasabb. Vagyis a meditáció még a „járókelő közömbösséget” is felülírhatja.
Fotó:
pixabay.com
A túlzott engedékenység nem tesz jót
Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.
A disszociatív személyiségzavar jellemzői
Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.
Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta
Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!
A társasjátékok fejlesztő hatása
A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.
Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?
A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.