A meditáció az élet számos területére lehet pozitív hatással
- Dátum: 2013.12.05., 20:45
- gyógymód, meditáció, relaxáció, stresszkezelés
A meditáció számos jótékony hatása ismert, és egyre több pozitívumát tárja fel például a pszichológia tudománya is. Azok az emberek, akik rendszeresen meditálnak egészségesebbek és boldogabbak.
A meditáció az egyik leghatásosabb módja a stresszkezelésnek, mind pszichológiai, mind fiziológiai szinten. Csökkenti többek kötött a vérsavó szintet és enyhíti az izmok feszülését, ezáltal erősen nyugtató hatású, csillapítja az aggódást. Ez a relaxációs technika segít koncentrálni, összpontosítani, nagyon jó „gyógymód” lehet a fóbiák és a félelmek ellen is. Akár még a kreativitást is növelheti, és nagy segítségünkre lehet az önismeretben és az önbizalom kialakításában.
Persze érdemes kitérni, hogy nem mindenki „meditatív” alkat. Kultúra és személyiség függő is lehet, hogy kinél, milyen relaxációs technika, hatásos. Ez nem azt jelenti, hogy a meditáció egy adottság, vagy speciális képesség. Hanem, hogy nem mindenki számára ez az út ahhoz, hogy a fentiekben említett jótékony hatásokat elérje. A relaxáció számos formája ismert, valakinek ahhoz, hogy elérje ezt az állapotot például kifejezetten valamilyen aktív tevékenységre van szüksége. Mindenki érezni fogja, hogy mi az, ami megfelel habitusának, divatból ne tegyünk erőszakot magunkon.
Egy biztos, azok, akik meditálnak (vagy más formában relaxálnak) egészségesebbek mentálisan és érzelmileg is. Pszichológiai kutatások ráadásul még arra is rámutattak, hogy a meditációnak nemcsak a testre és agyra gyakorolt hatása jelentős, hanem például a személyközi viselkedést is befolyásolhatja. Kimutatták, hogy azok között, akik rendszeresen meditálnak az együtt érzők aránya magasabb. Vagyis a meditáció még a „járókelő közömbösséget” is felülírhatja.
Fotó:
pixabay.com
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?
Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?
Április 2. Az autizmus világnapja
Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.
A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon
A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.
Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?
Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.