A meditáció az élet számos területére lehet pozitív hatással
- Dátum: 2013.12.05., 20:45
- gyógymód, meditáció, relaxáció, stresszkezelés
A meditáció számos jótékony hatása ismert, és egyre több pozitívumát tárja fel például a pszichológia tudománya is. Azok az emberek, akik rendszeresen meditálnak egészségesebbek és boldogabbak.
A meditáció az egyik leghatásosabb módja a stresszkezelésnek, mind pszichológiai, mind fiziológiai szinten. Csökkenti többek kötött a vérsavó szintet és enyhíti az izmok feszülését, ezáltal erősen nyugtató hatású, csillapítja az aggódást. Ez a relaxációs technika segít koncentrálni, összpontosítani, nagyon jó „gyógymód” lehet a fóbiák és a félelmek ellen is. Akár még a kreativitást is növelheti, és nagy segítségünkre lehet az önismeretben és az önbizalom kialakításában.
Persze érdemes kitérni, hogy nem mindenki „meditatív” alkat. Kultúra és személyiség függő is lehet, hogy kinél, milyen relaxációs technika, hatásos. Ez nem azt jelenti, hogy a meditáció egy adottság, vagy speciális képesség. Hanem, hogy nem mindenki számára ez az út ahhoz, hogy a fentiekben említett jótékony hatásokat elérje. A relaxáció számos formája ismert, valakinek ahhoz, hogy elérje ezt az állapotot például kifejezetten valamilyen aktív tevékenységre van szüksége. Mindenki érezni fogja, hogy mi az, ami megfelel habitusának, divatból ne tegyünk erőszakot magunkon.
Egy biztos, azok, akik meditálnak (vagy más formában relaxálnak) egészségesebbek mentálisan és érzelmileg is. Pszichológiai kutatások ráadásul még arra is rámutattak, hogy a meditációnak nemcsak a testre és agyra gyakorolt hatása jelentős, hanem például a személyközi viselkedést is befolyásolhatja. Kimutatták, hogy azok között, akik rendszeresen meditálnak az együtt érzők aránya magasabb. Vagyis a meditáció még a „járókelő közömbösséget” is felülírhatja.
Fotó:
pixabay.com
Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik
Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.
Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk
Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.