A meditáció az élet számos területére lehet pozitív hatással
- Dátum: 2013.12.05., 20:45
- gyógymód, meditáció, relaxáció, stresszkezelés
A meditáció számos jótékony hatása ismert, és egyre több pozitívumát tárja fel például a pszichológia tudománya is. Azok az emberek, akik rendszeresen meditálnak egészségesebbek és boldogabbak.
A meditáció az egyik leghatásosabb módja a stresszkezelésnek, mind pszichológiai, mind fiziológiai szinten. Csökkenti többek kötött a vérsavó szintet és enyhíti az izmok feszülését, ezáltal erősen nyugtató hatású, csillapítja az aggódást. Ez a relaxációs technika segít koncentrálni, összpontosítani, nagyon jó „gyógymód” lehet a fóbiák és a félelmek ellen is. Akár még a kreativitást is növelheti, és nagy segítségünkre lehet az önismeretben és az önbizalom kialakításában.
Persze érdemes kitérni, hogy nem mindenki „meditatív” alkat. Kultúra és személyiség függő is lehet, hogy kinél, milyen relaxációs technika, hatásos. Ez nem azt jelenti, hogy a meditáció egy adottság, vagy speciális képesség. Hanem, hogy nem mindenki számára ez az út ahhoz, hogy a fentiekben említett jótékony hatásokat elérje. A relaxáció számos formája ismert, valakinek ahhoz, hogy elérje ezt az állapotot például kifejezetten valamilyen aktív tevékenységre van szüksége. Mindenki érezni fogja, hogy mi az, ami megfelel habitusának, divatból ne tegyünk erőszakot magunkon.
Egy biztos, azok, akik meditálnak (vagy más formában relaxálnak) egészségesebbek mentálisan és érzelmileg is. Pszichológiai kutatások ráadásul még arra is rámutattak, hogy a meditációnak nemcsak a testre és agyra gyakorolt hatása jelentős, hanem például a személyközi viselkedést is befolyásolhatja. Kimutatták, hogy azok között, akik rendszeresen meditálnak az együtt érzők aránya magasabb. Vagyis a meditáció még a „járókelő közömbösséget” is felülírhatja.
Fotó:
pixabay.com
Mentális egészség a mindennapokban
Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.
Így kezeld a nárcisztikust
Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?
A motiváció elvesztésének okai
A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.
Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?
A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.
Az érzelmileg labilis személyiségzavar nyomában
Személyiség és a személyiségzavarok komplex témája valóban fontos, és az érzelmileg labilis személyiségzavar (Borderline Personality Disorder, BPD) különösen sok kihívást jelenthet a szenvedők számára. A zavar jellemzői, mint az impulzív cselekedetek, a hangulat ingadozása, és a személyes kapcsolatok instabilitása, komoly hatással lehetnek az egyén életére, mind személyes, mind szakmai szinten.