A meditáció az élet számos területére lehet pozitív hatással
- Dátum: 2013.12.05., 20:45
- gyógymód, meditáció, relaxáció, stresszkezelés
A meditáció számos jótékony hatása ismert, és egyre több pozitívumát tárja fel például a pszichológia tudománya is. Azok az emberek, akik rendszeresen meditálnak egészségesebbek és boldogabbak.
A meditáció az egyik leghatásosabb módja a stresszkezelésnek, mind pszichológiai, mind fiziológiai szinten. Csökkenti többek kötött a vérsavó szintet és enyhíti az izmok feszülését, ezáltal erősen nyugtató hatású, csillapítja az aggódást. Ez a relaxációs technika segít koncentrálni, összpontosítani, nagyon jó „gyógymód” lehet a fóbiák és a félelmek ellen is. Akár még a kreativitást is növelheti, és nagy segítségünkre lehet az önismeretben és az önbizalom kialakításában.
Persze érdemes kitérni, hogy nem mindenki „meditatív” alkat. Kultúra és személyiség függő is lehet, hogy kinél, milyen relaxációs technika, hatásos. Ez nem azt jelenti, hogy a meditáció egy adottság, vagy speciális képesség. Hanem, hogy nem mindenki számára ez az út ahhoz, hogy a fentiekben említett jótékony hatásokat elérje. A relaxáció számos formája ismert, valakinek ahhoz, hogy elérje ezt az állapotot például kifejezetten valamilyen aktív tevékenységre van szüksége. Mindenki érezni fogja, hogy mi az, ami megfelel habitusának, divatból ne tegyünk erőszakot magunkon.
Egy biztos, azok, akik meditálnak (vagy más formában relaxálnak) egészségesebbek mentálisan és érzelmileg is. Pszichológiai kutatások ráadásul még arra is rámutattak, hogy a meditációnak nemcsak a testre és agyra gyakorolt hatása jelentős, hanem például a személyközi viselkedést is befolyásolhatja. Kimutatták, hogy azok között, akik rendszeresen meditálnak az együtt érzők aránya magasabb. Vagyis a meditáció még a „járókelő közömbösséget” is felülírhatja.
Fotó:
pixabay.com
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.