Őszinteségre vágyunk? Kérdezzünk reggel!
- Dátum: 2013.12.09., 11:55
- hazugság, kegyes hazugság, őszinteség, reggel
Annak ellenére, hogy alapvetően az őszinteséget egy fontos emberi tulajdonságként tartjuk számon, mégis szinte mindenki mást ért alatta, vagy legalábbis másként értelmezi.
Vagyis valaki azt vallja, őszintének kell lenni mindenáron, mások szerint létezik a kegyes hazugság és van is létjogosultsága. Az is eltérő, hogy ki mit értékel hazugságnak, hiszen van, aki szerint bizonyos dolgok elhallgatása még nem sérti az őszinteséget.
Ez a téma persze a kutatókat is megihlette, és számos tudományos vizsgálatot végezetek azzal a céllal, hogy feltérképezzék a hazugság, és a csalás természetét.
Egy hasonló témával foglalkozó amerikai kutatás során rábukkantak egy furcsa, de meghatározó tényezőre, méghozzá az idő jelentőségére. Azt figyelték meg ugyanis, hogy az őszinteséggel kapcsolatos tudatosság idő függvényében is változhat. A vizsgálat során különböző napszakokban tesztelték az őszinteség erényét, mindenféle ösztönzőkkel próbáltak hazugságra „csábítani”.
Az eredmények egyértelműen azt bizonyították, hogy minél későbbre járt az idő, annál kevésbé tudták magukat a résztvevők az őszinteség igényéhez tartani, vagyis egyre hajlamosabbak voltak hazugságra, ferdítésre, csalásra. Az az érdekes, hogy ez a jelenség a legőszintébbnek tűnő embereknél is érvényesült, sőt az ő esetükben még meghatározóbbnak bizonyult.
Mindezek szerint reggel vagyunk a legőszintébbek, tehát az élet nagy kérdéseit a reggeli kávé mellett érdemes feltenni, legalább is, ha őszinteségre vágyunk. A magyarázat még rejtélyesebb, valószínűleg, hogy minél későbbre jár az idő egy napon belül, annál kevésbé tudjuk tartani magunkat az őszinteség igényéhez, ez egyfajta pszichés elfáradás jele is lehet.
Fotó:
pixabay.com
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.