Őszinteségre vágyunk? Kérdezzünk reggel!
- Dátum: 2013.12.09., 11:55
- hazugság, kegyes hazugság, őszinteség, reggel
Annak ellenére, hogy alapvetően az őszinteséget egy fontos emberi tulajdonságként tartjuk számon, mégis szinte mindenki mást ért alatta, vagy legalábbis másként értelmezi.
Vagyis valaki azt vallja, őszintének kell lenni mindenáron, mások szerint létezik a kegyes hazugság és van is létjogosultsága. Az is eltérő, hogy ki mit értékel hazugságnak, hiszen van, aki szerint bizonyos dolgok elhallgatása még nem sérti az őszinteséget.
Ez a téma persze a kutatókat is megihlette, és számos tudományos vizsgálatot végezetek azzal a céllal, hogy feltérképezzék a hazugság, és a csalás természetét.
Egy hasonló témával foglalkozó amerikai kutatás során rábukkantak egy furcsa, de meghatározó tényezőre, méghozzá az idő jelentőségére. Azt figyelték meg ugyanis, hogy az őszinteséggel kapcsolatos tudatosság idő függvényében is változhat. A vizsgálat során különböző napszakokban tesztelték az őszinteség erényét, mindenféle ösztönzőkkel próbáltak hazugságra „csábítani”.
Az eredmények egyértelműen azt bizonyították, hogy minél későbbre járt az idő, annál kevésbé tudták magukat a résztvevők az őszinteség igényéhez tartani, vagyis egyre hajlamosabbak voltak hazugságra, ferdítésre, csalásra. Az az érdekes, hogy ez a jelenség a legőszintébbnek tűnő embereknél is érvényesült, sőt az ő esetükben még meghatározóbbnak bizonyult.
Mindezek szerint reggel vagyunk a legőszintébbek, tehát az élet nagy kérdéseit a reggeli kávé mellett érdemes feltenni, legalább is, ha őszinteségre vágyunk. A magyarázat még rejtélyesebb, valószínűleg, hogy minél későbbre jár az idő egy napon belül, annál kevésbé tudjuk tartani magunkat az őszinteség igényéhez, ez egyfajta pszichés elfáradás jele is lehet.
Fotó:
pixabay.com
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.