Őszinteségre vágyunk? Kérdezzünk reggel!
- Dátum: 2013.12.09., 11:55
- hazugság, kegyes hazugság, őszinteség, reggel
Annak ellenére, hogy alapvetően az őszinteséget egy fontos emberi tulajdonságként tartjuk számon, mégis szinte mindenki mást ért alatta, vagy legalábbis másként értelmezi.
Vagyis valaki azt vallja, őszintének kell lenni mindenáron, mások szerint létezik a kegyes hazugság és van is létjogosultsága. Az is eltérő, hogy ki mit értékel hazugságnak, hiszen van, aki szerint bizonyos dolgok elhallgatása még nem sérti az őszinteséget.
Ez a téma persze a kutatókat is megihlette, és számos tudományos vizsgálatot végezetek azzal a céllal, hogy feltérképezzék a hazugság, és a csalás természetét.
Egy hasonló témával foglalkozó amerikai kutatás során rábukkantak egy furcsa, de meghatározó tényezőre, méghozzá az idő jelentőségére. Azt figyelték meg ugyanis, hogy az őszinteséggel kapcsolatos tudatosság idő függvényében is változhat. A vizsgálat során különböző napszakokban tesztelték az őszinteség erényét, mindenféle ösztönzőkkel próbáltak hazugságra „csábítani”.
Az eredmények egyértelműen azt bizonyították, hogy minél későbbre járt az idő, annál kevésbé tudták magukat a résztvevők az őszinteség igényéhez tartani, vagyis egyre hajlamosabbak voltak hazugságra, ferdítésre, csalásra. Az az érdekes, hogy ez a jelenség a legőszintébbnek tűnő embereknél is érvényesült, sőt az ő esetükben még meghatározóbbnak bizonyult.
Mindezek szerint reggel vagyunk a legőszintébbek, tehát az élet nagy kérdéseit a reggeli kávé mellett érdemes feltenni, legalább is, ha őszinteségre vágyunk. A magyarázat még rejtélyesebb, valószínűleg, hogy minél későbbre jár az idő egy napon belül, annál kevésbé tudjuk tartani magunkat az őszinteség igényéhez, ez egyfajta pszichés elfáradás jele is lehet.
Fotó:
pixabay.com
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?
Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert
Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.