Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik
- Dátum: 2025.11.17., 18:21
- Erdős Dorka
- képek: pexels
- döntésképteleség, gyereknevelés, helikopterszülő, irányítás, mamahotel, önállóság, önbizalomhiány, szorongás, támogatás, túlgondoskodás
Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.
Az overparenting, más néven túlgondoskodó nevelés, egy olyan szülői magatartás, aminek az a célja, hogy a gyermek életét a szülő a teljes ellenőrzése alatt tartja. Mindezt persze a szülőben a jó szándék és a féltés vezérli. A jelenség mögött többnyire szeretet áll, ellenben hosszú távon akár káros hatásokkal is járhat a gyermek fejlődésére és önállóságára nézve.

Azt a kifejezés már régebb óta a tudatunkba férkőzött, hogy helikopterszülő. Ez az a jelenség, amikor a szülő folyamatosan a gyerek körül legyeskedik, hogy minden rossztól megvédje, ami érheti a gyermeket. Aztán ott vannak azok a szülők, akik már előre kitörölnek és elintéznek mindent, hogy a gyerek ne is találkozzon semmilyen negatív hatással, vagy eseménnyel. Kvázi eltűntetik az akadályokat előlük. Mindez azért nem jó, mert mint tudjuk, nagyon fontos, hogy az ember a saját bőrén tapasztaljon meg dolgokat.
Ez igaz a gyerekekre is, ők is a saját hibáinkból, vagy tapasztalataikból tanulnak. Ha ez kimarad, akkor nem alakul ki a problémamegoldási és helyzetfelismerési képességük. Ezek is az overparenting egyes részei lehetnek. Na, és akkor itt vannak a túlgondoskodó szülők, akik mindent (is) irányítani akarnak. Mit egyen, igyon, vegyen magára, kihez szóljon a közösségben, vagy miben lelje örömét hobbi címszó alatt. Ezek a szülők azt gondolják, hogy ha megadják mindenben a helyes utat, akkor minden jól fog alakulni a gyerek életében.
Pedig ennek van egy igencsak negatív üzenete, azaz, hogy a gyerek nem képes önálló, jó döntéseket hozni, illetve, hogy nem fontos az, hogy ő mit szeretne, vagy mit gondol. Ez szorongáshoz, önbizalomhiányhoz vezet, melyből menekülőutat fog keresni, sok esetben pedig a bizonyos addiktív szerek használatához menekül.
Legyen az dohányzás, drog, vagy alkohol, legalább ezek használata közben azt érzi, hogy kiléphet ebből. A másik vonala ennek a túlzott kötődés kialakulása, mondhatnám úgy is, hogy innen indulnak a „mamahotel lakók”. Annyira magához köti a szülő a döntéseivel a gyereket, hogy nem is akar magától bármit elérni, vagy meglépni, pont jó az neki, hogy nincs felelősség, de van egy állandó gondoskodás. Később pedig nem tud leszakadni az idősebb generációról és nem képes egy önálló, felelősségteljes életet élni. Az overparenting nem engedi, hogy a gyerek felkészüljön az élet természetes kihívásaira.

Az overparenting felismerése nagyon nehéz, mert a szülő csak jót akar a gyermekének, de pont ezzel teszi az egyik legrosszabbat. A megoldás nem az, hogy teljesen el kell fordulni a gyerektől és hagyni, hogy az élet felnevelje, hanem megtalálni az arany középutat. A támogató, de nem irányító szülői magatartás segíti a gyermeket abban, hogy önálló, felelősségteljes és magabiztos felnőtté váljon. Fontos, hogy a szülők megtanulják elengedni a túlzott aggódást, és bizalmat szavazzanak gyermeküknek. Ezzel megtanítják arra, hogy képesek egyedül, két lábon állni a talajon, és hogy a bizalom miről is szól.
Az overparenting a túlgondoskodó nevelésről szól, melyben a gyerek szinte semmiről nem hozhat döntést, mindent kontroll alatt tart a szülő, mely akár káros hatásokkal is járhat a gyermek fejlődésére és önállóságára.
Kenguruzás: amikor a test közelsége életet ment
A koraszülött babák ellátása az orvostudomány egyik legérzékenyebb területe, ahol minden apró döntés hosszú távú következményekkel járhat. Magyarországon is minden tizedik gyermek idő előtt érkezik a világra, és ilyenkor nemcsak az életben maradás esélye, hanem a későbbi fejlődés minősége is azon múlhat, milyen gondoskodást kap az első napokban, hetekben.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
Gyerekzsúrra partifalatok: vidám és finom ételek kicsiknek
A gyerekzsúr egyik legfontosabb része a játék mellett természetesen az étel. A kicsik számára olyan falatokra van szükség, amelyek könnyen kézbe vehetők, nem túl maszatolósak, látványosak, és persze finomak is. A jól megválasztott partifalatok nemcsak a gyerekek kedvencei lesznek, hanem a szülők dolgát is megkönnyítik.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.