Baráti elfogultság
- Dátum: 2013.12.15., 19:54
- barát, elfogultság, kapcsolat, őszinteség, pszichológiai kutatás
Barátaink véleménye fontos kiindulópontot jelent a körülöttünk lévő világ megismerésében, felfedezésében. Önértékelésünkre és önismeretünkre is nagy befolyással lehet.
Dilemmáink, problémáink, kételyeink megoldásában is legtöbbször a barátainktól kérünk „szakvéleményt”. De vajon milyen szándékkal tesszük ezt, mi motivál erre minket? Őszinteséget várunk, és emiatt fordulunk bizalommal feléjük? Vagy érezzük, azt az általános támogatást (elfogultságot) ami barátainktól jön, és valójában nem is konkrét tanácsra, objektív véleményre vágyunk, hanem megerősítésre, feltétel nélküli elfogadásra?
Egy pszichológiai kutatásban baráti párokat vizsgáltak, azt figyelték meg, hogy hogyan írják le, ítélik meg egymás személyiségét. Ezt követően különböző szerepgyakorlatokat is végeztek, melyekről készült videofelvételeket, a szereplők barátai és idegenek is kiértékelték. Az eredmények egyértelműen kimutatták a baráti elfogultságot. E szerint barátainkat a legtöbb helyzetben nem aktuális cselekedeteik alapján ítéljük meg, hanem a róluk alkotott általános kép alapján.
Ez alapján a baráti tanácsok kevésbé vonatkoztathatóak az adott szituációra, ugyanakkor általános támogatást jelentenek, ami fontos erőforrás lehet az élet feladatival való megküzdésben. Ez az elfogultság igazából egy baráti elfogadást jelent, melyre minden embernek szüksége van.
A szakértők a vizsgálattal kapcsolatban a formális helyzetekre való következtetéseket emelik ki. Mindez ugyanis azt is bizonyítja, hogy a munka és a barátság keverése veszélyes lehet. Mivel nem biztos, hogy barátainkat megfelelően tudjuk értékelni hivatalos, munkával kapcsolatos szempontok mentén is, ilyen körülmények között az elfogultság, megtévesztő lehet, és nem feltétlenül előnyös.
Fotó:
pixabay.com
A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness
Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?
Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat
Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?
Mi állhat az irigység hátterében?
Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.
Melyek a verbális bántalmazás jelei?
Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?
Hogyan vészeljük át az életközépi válságot?
A 35-50 éves életkor kiváló időszak a visszatekintésre, de még nem túl késő az előre tekintésre sem, az esetleges újratervezésre. A nők esetében előtérbe kerül a gyermekvállalás kérdése, ha még nem szültek. A férfiak pedig megdöbbennek, milyen régóta vannak házasságban. Sokan kapuzárási pánikot is megélnek ebben az időintervallumban.