Baráti elfogultság
- Dátum: 2013.12.15., 19:54
- barát, elfogultság, kapcsolat, őszinteség, pszichológiai kutatás
Barátaink véleménye fontos kiindulópontot jelent a körülöttünk lévő világ megismerésében, felfedezésében. Önértékelésünkre és önismeretünkre is nagy befolyással lehet.
Dilemmáink, problémáink, kételyeink megoldásában is legtöbbször a barátainktól kérünk „szakvéleményt”. De vajon milyen szándékkal tesszük ezt, mi motivál erre minket? Őszinteséget várunk, és emiatt fordulunk bizalommal feléjük? Vagy érezzük, azt az általános támogatást (elfogultságot) ami barátainktól jön, és valójában nem is konkrét tanácsra, objektív véleményre vágyunk, hanem megerősítésre, feltétel nélküli elfogadásra?
Egy pszichológiai kutatásban baráti párokat vizsgáltak, azt figyelték meg, hogy hogyan írják le, ítélik meg egymás személyiségét. Ezt követően különböző szerepgyakorlatokat is végeztek, melyekről készült videofelvételeket, a szereplők barátai és idegenek is kiértékelték. Az eredmények egyértelműen kimutatták a baráti elfogultságot. E szerint barátainkat a legtöbb helyzetben nem aktuális cselekedeteik alapján ítéljük meg, hanem a róluk alkotott általános kép alapján.
Ez alapján a baráti tanácsok kevésbé vonatkoztathatóak az adott szituációra, ugyanakkor általános támogatást jelentenek, ami fontos erőforrás lehet az élet feladatival való megküzdésben. Ez az elfogultság igazából egy baráti elfogadást jelent, melyre minden embernek szüksége van.
A szakértők a vizsgálattal kapcsolatban a formális helyzetekre való következtetéseket emelik ki. Mindez ugyanis azt is bizonyítja, hogy a munka és a barátság keverése veszélyes lehet. Mivel nem biztos, hogy barátainkat megfelelően tudjuk értékelni hivatalos, munkával kapcsolatos szempontok mentén is, ilyen körülmények között az elfogultság, megtévesztő lehet, és nem feltétlenül előnyös.
Fotó:
pixabay.com
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.