Régen fájdalmasabb volt
A fogászati kezeléssel kapcsolatban általában nagy az összhang az emberek között: a legszívesebben soha nem ülnénk bele abba a székbe. Pedig ha tudnánk, mit kellett átélnie azoknak, akiknek a korában még nem létezett az a szék, nem beszélve a többi műszerről és érzéstelenítőről…
Hát igen, fogászhoz járni nem nagy öröm, de a rutinos páciensek már nem félnek tőle, másfelől, ha fáj, jól jön a gyógyulással járó megkönnyebbülés. Az egyszerű beavatkozásokat könnyen és gyorsan végrehajtják az fogdokik, persze ez nem volt mindig így.
Amíg nemcsak a módszerek, hanem a diagnosztizálás is gyerekcipőben járt, bizony nem volt egyszerű a fogfájósok élete. A szuvasodásra – amelyről sokáig azt tartották, hogy valamilyen démon, féreg, vagy szú okozza – olyan „gyógymódokat” ajánlottak, mint az erőspaprika rágás, borogatás, különböző fura folyadékokkal való öblögetés, és kapaszkodjunk meg: az ókori egyiptomiak félbe vágott egeret helyeztek a fájós fogra. Természetesen akadtak jó, és egészen hatásos kezelések is.
Ha a fájdalom nem múlt, jöhetett a húzás, amiben nem lehetett sok érzéstelenítés és köszönet. Azért a legtöbb esetben igyekeztek lebénítani az „áldozatot”, ehhez különböző gyógyfüvek, máktea, ópium állt/állhatott rendelkezésre. Egyébként a fog felépítéséről már az ókorban is sokat tudtak, kutatták a témát, tömtek és húztak. Úgy, ahogy. A modern, mai fogászat azonban csak a 17. század végétől kezdett kialakulni, ezután már készítettek fogsort, rögzítettek fogat csavarral és viasz, vagy gipsz segítségével mintát is tudtak levenni.
Fotó:
wellnescafe.hu
A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen
Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.
A nehézlégzés lehetséges lelki okai
A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.