Régen fájdalmasabb volt
A fogászati kezeléssel kapcsolatban általában nagy az összhang az emberek között: a legszívesebben soha nem ülnénk bele abba a székbe. Pedig ha tudnánk, mit kellett átélnie azoknak, akiknek a korában még nem létezett az a szék, nem beszélve a többi műszerről és érzéstelenítőről…
Hát igen, fogászhoz járni nem nagy öröm, de a rutinos páciensek már nem félnek tőle, másfelől, ha fáj, jól jön a gyógyulással járó megkönnyebbülés. Az egyszerű beavatkozásokat könnyen és gyorsan végrehajtják az fogdokik, persze ez nem volt mindig így.
Amíg nemcsak a módszerek, hanem a diagnosztizálás is gyerekcipőben járt, bizony nem volt egyszerű a fogfájósok élete. A szuvasodásra – amelyről sokáig azt tartották, hogy valamilyen démon, féreg, vagy szú okozza – olyan „gyógymódokat” ajánlottak, mint az erőspaprika rágás, borogatás, különböző fura folyadékokkal való öblögetés, és kapaszkodjunk meg: az ókori egyiptomiak félbe vágott egeret helyeztek a fájós fogra. Természetesen akadtak jó, és egészen hatásos kezelések is.
Ha a fájdalom nem múlt, jöhetett a húzás, amiben nem lehetett sok érzéstelenítés és köszönet. Azért a legtöbb esetben igyekeztek lebénítani az „áldozatot”, ehhez különböző gyógyfüvek, máktea, ópium állt/állhatott rendelkezésre. Egyébként a fog felépítéséről már az ókorban is sokat tudtak, kutatták a témát, tömtek és húztak. Úgy, ahogy. A modern, mai fogászat azonban csak a 17. század végétől kezdett kialakulni, ezután már készítettek fogsort, rögzítettek fogat csavarral és viasz, vagy gipsz segítségével mintát is tudtak levenni.
Fotó:
wellnescafe.hu
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.