Régen fájdalmasabb volt
A fogászati kezeléssel kapcsolatban általában nagy az összhang az emberek között: a legszívesebben soha nem ülnénk bele abba a székbe. Pedig ha tudnánk, mit kellett átélnie azoknak, akiknek a korában még nem létezett az a szék, nem beszélve a többi műszerről és érzéstelenítőről…
Hát igen, fogászhoz járni nem nagy öröm, de a rutinos páciensek már nem félnek tőle, másfelől, ha fáj, jól jön a gyógyulással járó megkönnyebbülés. Az egyszerű beavatkozásokat könnyen és gyorsan végrehajtják az fogdokik, persze ez nem volt mindig így.
Amíg nemcsak a módszerek, hanem a diagnosztizálás is gyerekcipőben járt, bizony nem volt egyszerű a fogfájósok élete. A szuvasodásra – amelyről sokáig azt tartották, hogy valamilyen démon, féreg, vagy szú okozza – olyan „gyógymódokat” ajánlottak, mint az erőspaprika rágás, borogatás, különböző fura folyadékokkal való öblögetés, és kapaszkodjunk meg: az ókori egyiptomiak félbe vágott egeret helyeztek a fájós fogra. Természetesen akadtak jó, és egészen hatásos kezelések is.
Ha a fájdalom nem múlt, jöhetett a húzás, amiben nem lehetett sok érzéstelenítés és köszönet. Azért a legtöbb esetben igyekeztek lebénítani az „áldozatot”, ehhez különböző gyógyfüvek, máktea, ópium állt/állhatott rendelkezésre. Egyébként a fog felépítéséről már az ókorban is sokat tudtak, kutatták a témát, tömtek és húztak. Úgy, ahogy. A modern, mai fogászat azonban csak a 17. század végétől kezdett kialakulni, ezután már készítettek fogsort, rögzítettek fogat csavarral és viasz, vagy gipsz segítségével mintát is tudtak levenni.
Fotó:
wellnescafe.hu
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Nyáron miért különösen fontos a véradás?
A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.
Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára
Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.
Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására
A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.