Ünnepeink: fontosabbak, mint hinnénk
- Dátum: 2014.01.05., 13:04
- esküvő, jeles napot, rítusok, szertartás, szokások
A nagy ünnepeken kívül, mint például a karácsony vagy a húsvét, számos jeles nap akad egy évben, amely korántsem csak a bulizásról, szabadnapról és az ünnepi lakomákról szól.
A nagy karácsonyi készülődés (ajándékvásárlás, sütés-főzés, vendéglátás) kimerítő lehet, majd úgy tűnhet, maga az öröm része olyan gyorsan elmúlik, hogy szinte nem is érte meg a sok hű-hó. Aztán mégis minden évben újra kezdjük, mindig tele vagyunk ünnepi várakozással, és végül attól függően hogyan éltük meg a jeles napokat: beteljesülést vagy kiüresedést érzünk.
Az ünnepek azonban nemcsak számszerűen vannak visszaszorulóban, hanem igazi tartalmuk és jelentőségük is halványul. Pedig ez a csodás emberi találmány, számos funkciót tölt(het) be, mind személyes életünk során, mind a közösségi létben.
Valójában (eredetileg) nem az ember van az ünnepért, hanem az ünnep az emberért azáltal, hogy strukturálja az időt, segít folytonosságot őrizni a múlttal és bizony jelentős feszültségcsökkentő hatása is lehet. Jó példa erre az esküvő, ami tulajdonképpen egy átmeneti rítus. Az esküvői szertartás úgy lett kitalálva, hogy minden elemében jelképezze, ezáltal átélhetővé, megélhetővé tegye az átmenetet a kétféle családi állapot között. Anélkül hogy részletesen elemeznénk az esküvői szertartás szimbolikáját, kiemelnénk csak egy elemét. A mennyasszony kikérő például jelképezi egyrészt a gyermeki leválást, másrészt a szülői ház elhagyását. Ezek a rítusok azért zseniálisak, mert anélkül, hogy a következmények azonnal tudatosulnának, és ezzel érzelmi teherként jelennének meg, egyfajta természetes feloldó hatást biztosítanak.
És persze még jó pár jeles napot felsorolhatnánk példaként, melyek mindegyike az élet egy bizonyos szakaszához kapcsolódik, és segít megélhetővé vagy akár túlélhetővé tenni a változásokat. Régen a halott körüli szertartások is szigorúan szabályozva voltak, de nem céltalanul. Lépésről lépésre végigkísérték az elengedés fázisait, és a gyász feldolgozását.
Az ünnepek, és jeles napoknak persze nagyon fontos közösségformáló szerepe is van (volt). Többek között segítenek kialakítani a közösség kereteit, a társas identitást, és erősítik a csoporthoz tartozást.
Fotó:
pixabay.com
Watson-coaching
A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.
Művészetterápia, a felszabadító alkotás
Egyes tevékenységek kikapcsolnak a mindennapos mókuskerékből, vagy előhozzák a belső énünket, ilyen a művészetterápia is.
Nem csak a problémás kutyáknak való: ezért hasznos a kutyaiskola
Sokan még mindig úgy gondolnak a kutyaiskolára, mint egyfajta „javítóintézetre”: ha a kutya húzza a pórázt, nem hallgat a gazdájára, ugrál a vendégekre, elszökik, vagy éppen fél más állatoktól, akkor ideje szakember segítségét kérni. Pedig a kutyaiskola ennél jóval többről szól. A tanulás nem feltétlenül azért fontos, mert valamilyen problémát kell megszüntetni, hanem azért is, hogy a kutya és gazdája könnyebben megértsék egymást.
Nem csak salátára jó – ennyi mindenre használhatjuk az ecetet a háztartásban
Az ecet szinte minden konyhában megtalálható, mégis sokan leginkább csak savanyúságokhoz vagy salátákhoz használják. Pedig ez az egyszerű, olcsó alapanyag a háztartás több területén is hasznos lehet. Takarításnál, vízkőoldásnál, szagtalanításnál és akár a mosás során is bevethetjük. Nem kell hozzá különleges recept vagy drága tisztítószer – sok esetben elég egy üveg ecet és egy kis türelem.