Ünnepeink: fontosabbak, mint hinnénk
- Dátum: 2014.01.05., 13:04
- esküvő, jeles napot, rítusok, szertartás, szokások
A nagy ünnepeken kívül, mint például a karácsony vagy a húsvét, számos jeles nap akad egy évben, amely korántsem csak a bulizásról, szabadnapról és az ünnepi lakomákról szól.
A nagy karácsonyi készülődés (ajándékvásárlás, sütés-főzés, vendéglátás) kimerítő lehet, majd úgy tűnhet, maga az öröm része olyan gyorsan elmúlik, hogy szinte nem is érte meg a sok hű-hó. Aztán mégis minden évben újra kezdjük, mindig tele vagyunk ünnepi várakozással, és végül attól függően hogyan éltük meg a jeles napokat: beteljesülést vagy kiüresedést érzünk.
Az ünnepek azonban nemcsak számszerűen vannak visszaszorulóban, hanem igazi tartalmuk és jelentőségük is halványul. Pedig ez a csodás emberi találmány, számos funkciót tölt(het) be, mind személyes életünk során, mind a közösségi létben.
Valójában (eredetileg) nem az ember van az ünnepért, hanem az ünnep az emberért azáltal, hogy strukturálja az időt, segít folytonosságot őrizni a múlttal és bizony jelentős feszültségcsökkentő hatása is lehet. Jó példa erre az esküvő, ami tulajdonképpen egy átmeneti rítus. Az esküvői szertartás úgy lett kitalálva, hogy minden elemében jelképezze, ezáltal átélhetővé, megélhetővé tegye az átmenetet a kétféle családi állapot között. Anélkül hogy részletesen elemeznénk az esküvői szertartás szimbolikáját, kiemelnénk csak egy elemét. A mennyasszony kikérő például jelképezi egyrészt a gyermeki leválást, másrészt a szülői ház elhagyását. Ezek a rítusok azért zseniálisak, mert anélkül, hogy a következmények azonnal tudatosulnának, és ezzel érzelmi teherként jelennének meg, egyfajta természetes feloldó hatást biztosítanak.
És persze még jó pár jeles napot felsorolhatnánk példaként, melyek mindegyike az élet egy bizonyos szakaszához kapcsolódik, és segít megélhetővé vagy akár túlélhetővé tenni a változásokat. Régen a halott körüli szertartások is szigorúan szabályozva voltak, de nem céltalanul. Lépésről lépésre végigkísérték az elengedés fázisait, és a gyász feldolgozását.
Az ünnepek, és jeles napoknak persze nagyon fontos közösségformáló szerepe is van (volt). Többek között segítenek kialakítani a közösség kereteit, a társas identitást, és erősítik a csoporthoz tartozást.
Fotó:
pixabay.com
Filléres őszi dekorációk: ezekből az egyszerű dolgokból varázsolhatsz hangulatos díszeket
Amikor megérkezik az ősz, valahogy az otthonunkat is szeretnénk kicsit melegebbé, kuckósabbá és hangulatosabbá tenni. Nem feltétlenül kell azonban drága üzletekben keresgélnünk, ha szeretnénk néhány új dekorációval feldobni a lakást.
Eper vagy szamóca?
Kevés olyan gyümölcs van, amely annyira népszerű lenne, mint az eper. Tavasszal és nyár elején szinte mindenhol találkozhatunk vele: piacokon, boltokban, süteményekben, lekvárokban és fagylaltokban. A legtöbb ember egyszerűen epernek nevezi, azonban botanikai szempontból a pontosabb elnevezése valójában szamóca. Ez az aprónak tűnő különbség érdekes példája annak, hogyan térhet el a hétköznapi nyelv a tudományos szóhasználattól.
Őszi teendők otthon, így készítsük fel a lakást a télre
Az ősz nemcsak a lehulló levelekről és a fűtési szezon kezdetéről szól, sok olyan házimunka és karbantartási feladat akad, amit érdemes még a nagy hideg előtt elvégezni.
Melyik kutyák adják a legtöbb szeretetet?
A kutya sokak számára nem egyszerűen háziállat, hanem a család egyik tagja. Van, amelyik inkább önálló természetű, más szinte árnyékként követi gazdáját a lakásban, és alig várja, hogy egy kis simogatást, ölelést vagy közös játékot kapjon.
Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában
A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.