Ünnepeink: fontosabbak, mint hinnénk
- Dátum: 2014.01.05., 13:04
- esküvő, jeles napot, rítusok, szertartás, szokások
A nagy ünnepeken kívül, mint például a karácsony vagy a húsvét, számos jeles nap akad egy évben, amely korántsem csak a bulizásról, szabadnapról és az ünnepi lakomákról szól.
A nagy karácsonyi készülődés (ajándékvásárlás, sütés-főzés, vendéglátás) kimerítő lehet, majd úgy tűnhet, maga az öröm része olyan gyorsan elmúlik, hogy szinte nem is érte meg a sok hű-hó. Aztán mégis minden évben újra kezdjük, mindig tele vagyunk ünnepi várakozással, és végül attól függően hogyan éltük meg a jeles napokat: beteljesülést vagy kiüresedést érzünk.
Az ünnepek azonban nemcsak számszerűen vannak visszaszorulóban, hanem igazi tartalmuk és jelentőségük is halványul. Pedig ez a csodás emberi találmány, számos funkciót tölt(het) be, mind személyes életünk során, mind a közösségi létben.
Valójában (eredetileg) nem az ember van az ünnepért, hanem az ünnep az emberért azáltal, hogy strukturálja az időt, segít folytonosságot őrizni a múlttal és bizony jelentős feszültségcsökkentő hatása is lehet. Jó példa erre az esküvő, ami tulajdonképpen egy átmeneti rítus. Az esküvői szertartás úgy lett kitalálva, hogy minden elemében jelképezze, ezáltal átélhetővé, megélhetővé tegye az átmenetet a kétféle családi állapot között. Anélkül hogy részletesen elemeznénk az esküvői szertartás szimbolikáját, kiemelnénk csak egy elemét. A mennyasszony kikérő például jelképezi egyrészt a gyermeki leválást, másrészt a szülői ház elhagyását. Ezek a rítusok azért zseniálisak, mert anélkül, hogy a következmények azonnal tudatosulnának, és ezzel érzelmi teherként jelennének meg, egyfajta természetes feloldó hatást biztosítanak.
És persze még jó pár jeles napot felsorolhatnánk példaként, melyek mindegyike az élet egy bizonyos szakaszához kapcsolódik, és segít megélhetővé vagy akár túlélhetővé tenni a változásokat. Régen a halott körüli szertartások is szigorúan szabályozva voltak, de nem céltalanul. Lépésről lépésre végigkísérték az elengedés fázisait, és a gyász feldolgozását.
Az ünnepek, és jeles napoknak persze nagyon fontos közösségformáló szerepe is van (volt). Többek között segítenek kialakítani a közösség kereteit, a társas identitást, és erősítik a csoporthoz tartozást.
Fotó:
pixabay.com
A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére
Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.
Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban
Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.
Közeleg az autók télre való felkészítése
Aktuálissá vált az autók télre való felkészítése. Vannak, akik minden évben megteszik ezt figyelmeztetés nélkül is, azonban szerintem senkinek sem árt átismételni a teendőket. Nemsokára itt a tél. Ja, már itt is van.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?
A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.