Sikeresebbek-e a nyitott, extrovertált személyiségű emberek?
- Dátum: 2014.01.20., 14:33
- extrovertált, introvertált, személyiségtípusok, társaságkedvelő
Az extrovertált, társaságkedvelő emberek általában sikeresebbnek, közkedveltebbeknek tűnnek. Ám ennek a személyiség típusnak is lehet árnyoldala, bizonyos élethelyzetekben nem feltétlenül előnyös.
A pszichológiában a személyiség öt alapfaktorát különböztetik meg, ezek közé sorolják az extroverzió- introverzió dimenzióját. Ez tulajdonképpen egy nagyon széles skálát jelent, minden személyiség elhelyezhető, de senki sem tisztán ilyen vagy olyan. Bár a dimenzió két végpontja eltérő személyiségjegyekre utal, de nem értelmezhetőek ellentétpárként, mindkét típusnak megvannak az előnyei és hátrányai. Ezért az extrovertált személyiség csak első pillanatra tűnik kedvezőbbnek, sikeresebbnek.
Az inkább extrovertált típusú emberek könnyebben és szívesebben ismerkednek, kifejezetten jól kommunikálnak, és a kapcsolataikban kezdeményező szerepet töltenek be. De az introvertált személyek sem embergyűlölők, csak kevésbé szeretik a nagy társaságot, általában kevesebb ismerősük és barátjuk van, viszont mélyebb, tartalmasabb kapcsolatokat tudnak kialakítani.
Az extrovertált személyiségű emberek társasági szerepére jellemző az is, hogy gyakrabban keresik a szemkontaktust, és kevésbé érzékenyek a személyes terüket illetően, ezért nem tartózkodnak a testkontaktusoktól (gyakori érintés). Érdekesség, hogy az ilyen típusú emberek hamarabb kezdenek szexuális életet is élni, melynek hátterében szintén az áll, hogy könnyedén alakítanak ki kapcsolatokat, közvetlenek és nyitottak.
És bár az extrovertáltak népszerűbbek (és nemcsak a hasonló személyiségűek körében), ennek a személyiségtípusnak is meg vannak az árnyoldalai. Például kapcsolataik felületesebbek, a kommunikációk során pedig kevésbé képesek figyelni másokra, válaszkészségük ezért nem olyan széles, mint az introvertáltaké. Ráadásul az extroverzió megnyilvánulása is nagyon eltérő lehet egyénenként.
Fotó:
pixabay.com
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.