Sikeresebbek-e a nyitott, extrovertált személyiségű emberek?
- Dátum: 2014.01.20., 14:33
- extrovertált, introvertált, személyiségtípusok, társaságkedvelő
Az extrovertált, társaságkedvelő emberek általában sikeresebbnek, közkedveltebbeknek tűnnek. Ám ennek a személyiség típusnak is lehet árnyoldala, bizonyos élethelyzetekben nem feltétlenül előnyös.
A pszichológiában a személyiség öt alapfaktorát különböztetik meg, ezek közé sorolják az extroverzió- introverzió dimenzióját. Ez tulajdonképpen egy nagyon széles skálát jelent, minden személyiség elhelyezhető, de senki sem tisztán ilyen vagy olyan. Bár a dimenzió két végpontja eltérő személyiségjegyekre utal, de nem értelmezhetőek ellentétpárként, mindkét típusnak megvannak az előnyei és hátrányai. Ezért az extrovertált személyiség csak első pillanatra tűnik kedvezőbbnek, sikeresebbnek.
Az inkább extrovertált típusú emberek könnyebben és szívesebben ismerkednek, kifejezetten jól kommunikálnak, és a kapcsolataikban kezdeményező szerepet töltenek be. De az introvertált személyek sem embergyűlölők, csak kevésbé szeretik a nagy társaságot, általában kevesebb ismerősük és barátjuk van, viszont mélyebb, tartalmasabb kapcsolatokat tudnak kialakítani.
Az extrovertált személyiségű emberek társasági szerepére jellemző az is, hogy gyakrabban keresik a szemkontaktust, és kevésbé érzékenyek a személyes terüket illetően, ezért nem tartózkodnak a testkontaktusoktól (gyakori érintés). Érdekesség, hogy az ilyen típusú emberek hamarabb kezdenek szexuális életet is élni, melynek hátterében szintén az áll, hogy könnyedén alakítanak ki kapcsolatokat, közvetlenek és nyitottak.
És bár az extrovertáltak népszerűbbek (és nemcsak a hasonló személyiségűek körében), ennek a személyiségtípusnak is meg vannak az árnyoldalai. Például kapcsolataik felületesebbek, a kommunikációk során pedig kevésbé képesek figyelni másokra, válaszkészségük ezért nem olyan széles, mint az introvertáltaké. Ráadásul az extroverzió megnyilvánulása is nagyon eltérő lehet egyénenként.
Fotó:
pixabay.com
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!
Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.
Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?
A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.
„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?
Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.