Sikeresebbek-e a nyitott, extrovertált személyiségű emberek?
- Dátum: 2014.01.20., 14:33
- extrovertált, introvertált, személyiségtípusok, társaságkedvelő
Az extrovertált, társaságkedvelő emberek általában sikeresebbnek, közkedveltebbeknek tűnnek. Ám ennek a személyiség típusnak is lehet árnyoldala, bizonyos élethelyzetekben nem feltétlenül előnyös.
A pszichológiában a személyiség öt alapfaktorát különböztetik meg, ezek közé sorolják az extroverzió- introverzió dimenzióját. Ez tulajdonképpen egy nagyon széles skálát jelent, minden személyiség elhelyezhető, de senki sem tisztán ilyen vagy olyan. Bár a dimenzió két végpontja eltérő személyiségjegyekre utal, de nem értelmezhetőek ellentétpárként, mindkét típusnak megvannak az előnyei és hátrányai. Ezért az extrovertált személyiség csak első pillanatra tűnik kedvezőbbnek, sikeresebbnek.
Az inkább extrovertált típusú emberek könnyebben és szívesebben ismerkednek, kifejezetten jól kommunikálnak, és a kapcsolataikban kezdeményező szerepet töltenek be. De az introvertált személyek sem embergyűlölők, csak kevésbé szeretik a nagy társaságot, általában kevesebb ismerősük és barátjuk van, viszont mélyebb, tartalmasabb kapcsolatokat tudnak kialakítani.
Az extrovertált személyiségű emberek társasági szerepére jellemző az is, hogy gyakrabban keresik a szemkontaktust, és kevésbé érzékenyek a személyes terüket illetően, ezért nem tartózkodnak a testkontaktusoktól (gyakori érintés). Érdekesség, hogy az ilyen típusú emberek hamarabb kezdenek szexuális életet is élni, melynek hátterében szintén az áll, hogy könnyedén alakítanak ki kapcsolatokat, közvetlenek és nyitottak.
És bár az extrovertáltak népszerűbbek (és nemcsak a hasonló személyiségűek körében), ennek a személyiségtípusnak is meg vannak az árnyoldalai. Például kapcsolataik felületesebbek, a kommunikációk során pedig kevésbé képesek figyelni másokra, válaszkészségük ezért nem olyan széles, mint az introvertáltaké. Ráadásul az extroverzió megnyilvánulása is nagyon eltérő lehet egyénenként.
Fotó:
pixabay.com
Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást
A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.
Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint
Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.
Amikor a test állandó készenlétben van
Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.