Sikeresebbek-e a nyitott, extrovertált személyiségű emberek?
- Dátum: 2014.01.20., 14:33
- extrovertált, introvertált, személyiségtípusok, társaságkedvelő
Az extrovertált, társaságkedvelő emberek általában sikeresebbnek, közkedveltebbeknek tűnnek. Ám ennek a személyiség típusnak is lehet árnyoldala, bizonyos élethelyzetekben nem feltétlenül előnyös.
A pszichológiában a személyiség öt alapfaktorát különböztetik meg, ezek közé sorolják az extroverzió- introverzió dimenzióját. Ez tulajdonképpen egy nagyon széles skálát jelent, minden személyiség elhelyezhető, de senki sem tisztán ilyen vagy olyan. Bár a dimenzió két végpontja eltérő személyiségjegyekre utal, de nem értelmezhetőek ellentétpárként, mindkét típusnak megvannak az előnyei és hátrányai. Ezért az extrovertált személyiség csak első pillanatra tűnik kedvezőbbnek, sikeresebbnek.
Az inkább extrovertált típusú emberek könnyebben és szívesebben ismerkednek, kifejezetten jól kommunikálnak, és a kapcsolataikban kezdeményező szerepet töltenek be. De az introvertált személyek sem embergyűlölők, csak kevésbé szeretik a nagy társaságot, általában kevesebb ismerősük és barátjuk van, viszont mélyebb, tartalmasabb kapcsolatokat tudnak kialakítani.
Az extrovertált személyiségű emberek társasági szerepére jellemző az is, hogy gyakrabban keresik a szemkontaktust, és kevésbé érzékenyek a személyes terüket illetően, ezért nem tartózkodnak a testkontaktusoktól (gyakori érintés). Érdekesség, hogy az ilyen típusú emberek hamarabb kezdenek szexuális életet is élni, melynek hátterében szintén az áll, hogy könnyedén alakítanak ki kapcsolatokat, közvetlenek és nyitottak.
És bár az extrovertáltak népszerűbbek (és nemcsak a hasonló személyiségűek körében), ennek a személyiségtípusnak is meg vannak az árnyoldalai. Például kapcsolataik felületesebbek, a kommunikációk során pedig kevésbé képesek figyelni másokra, válaszkészségük ezért nem olyan széles, mint az introvertáltaké. Ráadásul az extroverzió megnyilvánulása is nagyon eltérő lehet egyénenként.
Fotó:
pixabay.com
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.
Az ajándékozás szeretetnyelve – amikor a törődés kézzelfoghatóvá válik
Az ajándékozás szeretetnyelve Gary Chapman pszichológus elméletének egyik legismertebb eleme, amely szerint az emberek öt különböző módon fejezik ki és értelmezik a szeretetet. Az ajándékozás azoknak az embereknek a sajátos szeretetnyelve, akik akkor érzik magukat igazán megbecsültnek, ha a szeretet kézzelfogható formában jut el hozzájuk. Bár a „szeretetnyelv” fogalma egyszerűnek tűnik, az ajándékozás jelentése jóval mélyebb annál, mint sokan gondolnák.
Miért érzi magát kimerültnek a huszonéves generáció?
Mai fiatalként furcsa kettősségben élünk, ugyanis egyszerre érezhetjük magunkat lendületesnek és megmagyarázhatatlanul fáradtnak. Mintha túl korán kellett volna felvennünk a „felnőtt” üzemmódot. Akár tetszik, akár nem, ez a hangulat nagyon is valós. A jelenség mögött pedig nem egyetlen ok áll, hanem egy egész korosztály társadalmi hangulata.