Önerősítés, a stabilitás útja
- Dátum: 2014.01.26., 18:06
- gyönyör, kritikai gondolkodás, önerősítés, önismeret, stabilitás
Az önerősítés nem mást jelent, mint a rossz szokásoktól, hibás beidegződésektől való megszabadulást, ezáltal stabilabb és szabadabb emberekké válhatunk, illetve az életünket megnehezítő válságokat is mérsékelhetjük.
Ez jól hangzik, de első hallásra elvontnak tűnhet, a megvalósításával kapcsolatban pedig szintén sok kérdés merülhet fel. Pedig a filozófia és pszichológia is számos konkrét megoldást javasol, melyek segítségével önmagunkat tudjuk erősíteni.

A hamis gondolatokkal való leszámolás régi tanítás, és közelebbről értelmezve sok igazságot rejt. Ha kicsit tudatosabban vizsgáljuk saját gondolkodásmódunkat és vágyainkat, észrevehetjük, hogy a legtöbb gondolat a fejünkben a boldogság kritériumairól, másoktól származnak. A külső elvárások, és sablonok a boldogságra nézve könnyen válhatnak gondolkodásunk központi elemévé, pedig gyakran csak tartalom nélküli ideálképekről van szó.
A gyönyör megtapasztalása, megélése segíthet közelebb kerülni a megoldáshoz, ám a gyönyör lényege a fájdalom megszűnése. Ha viszont valaki ezt (a gyönyört) kényszeresen fokozni akarja, könnyen függővé válhat. Ez pedig ugyancsak a szabadság elvesztését jelenti, ami ellentéte az önerősítésnek.
Általános tanács az is, hogy a stabilitás érdekében a túlzó emóciók ellen is fel kell lépnünk. Ez is csak elsőre tűnik légből kapott ötletnek, valójában nemcsak egy jól hangzó tipp. Arra utal, hogy el kell tudnunk engedni a helyzetek uralmával kapcsolatos ragaszkodásunkat. Az életben a legtöbb helyzetet nem mi uraljuk, hanem sok- sok külső tényező együttesen alakítja, az viszont tőlünk függ, hogyan reagálunk a különböző helyzetekben. Az érzelemszabályozás is lépés a stabilitás irányába.
A kritikai gondolkodás elsajátítása is meghatározó lehet az önerősítés útján. Vagyis érzékennyé kell válnunk a felszín alatt meghúzódó igazságokra. Nem kell mindig az éppen elénk rakott receptekből főznünk, persze ehhez kreativitásra is szükség van. Mindig lesznek készen elénk tálalt életmódok, életfelfogások, örömszerzési utak, de ha nem látunk ezeken túl, akkor kritikátlanul és tehetetlenül sodródunk csak. Az önmegvalósítás nem azt jelenti, hogy hajszoljuk a sikert és a boldogságot, hanem elsősorban azt, hogy megalkotjuk a saját életünknek leginkább megfelelő boldogulási koncepciót. Tehát nem arra érdemes koncentrálni, hogy mások szerint miként kell boldognak lenni, és hogyan kell önmagunkat megvalósítani.
Igen, a legtöbb tanács valóban filozofikusnak tűnhet, de valójában egyszerű és gyakorlati megvalósításra is vonatkozó bölcsességekről van szó, melyek utat mutathatnak az önismeret és az önerősítés folyamataiban.
Fotó:
pixabay.com
A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről
A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.
Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége
Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.
Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?
Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?
Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz
A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.
Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez
Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.