Önerősítés, a stabilitás útja
- Dátum: 2014.01.26., 18:06
- gyönyör, kritikai gondolkodás, önerősítés, önismeret, stabilitás
Az önerősítés nem mást jelent, mint a rossz szokásoktól, hibás beidegződésektől való megszabadulást, ezáltal stabilabb és szabadabb emberekké válhatunk, illetve az életünket megnehezítő válságokat is mérsékelhetjük.
Ez jól hangzik, de első hallásra elvontnak tűnhet, a megvalósításával kapcsolatban pedig szintén sok kérdés merülhet fel. Pedig a filozófia és pszichológia is számos konkrét megoldást javasol, melyek segítségével önmagunkat tudjuk erősíteni.
A hamis gondolatokkal való leszámolás régi tanítás, és közelebbről értelmezve sok igazságot rejt. Ha kicsit tudatosabban vizsgáljuk saját gondolkodásmódunkat és vágyainkat, észrevehetjük, hogy a legtöbb gondolat a fejünkben a boldogság kritériumairól, másoktól származnak. A külső elvárások, és sablonok a boldogságra nézve könnyen válhatnak gondolkodásunk központi elemévé, pedig gyakran csak tartalom nélküli ideálképekről van szó.
A gyönyör megtapasztalása, megélése segíthet közelebb kerülni a megoldáshoz, ám a gyönyör lényege a fájdalom megszűnése. Ha viszont valaki ezt (a gyönyört) kényszeresen fokozni akarja, könnyen függővé válhat. Ez pedig ugyancsak a szabadság elvesztését jelenti, ami ellentéte az önerősítésnek.
Általános tanács az is, hogy a stabilitás érdekében a túlzó emóciók ellen is fel kell lépnünk. Ez is csak elsőre tűnik légből kapott ötletnek, valójában nemcsak egy jól hangzó tipp. Arra utal, hogy el kell tudnunk engedni a helyzetek uralmával kapcsolatos ragaszkodásunkat. Az életben a legtöbb helyzetet nem mi uraljuk, hanem sok- sok külső tényező együttesen alakítja, az viszont tőlünk függ, hogyan reagálunk a különböző helyzetekben. Az érzelemszabályozás is lépés a stabilitás irányába.
A kritikai gondolkodás elsajátítása is meghatározó lehet az önerősítés útján. Vagyis érzékennyé kell válnunk a felszín alatt meghúzódó igazságokra. Nem kell mindig az éppen elénk rakott receptekből főznünk, persze ehhez kreativitásra is szükség van. Mindig lesznek készen elénk tálalt életmódok, életfelfogások, örömszerzési utak, de ha nem látunk ezeken túl, akkor kritikátlanul és tehetetlenül sodródunk csak. Az önmegvalósítás nem azt jelenti, hogy hajszoljuk a sikert és a boldogságot, hanem elsősorban azt, hogy megalkotjuk a saját életünknek leginkább megfelelő boldogulási koncepciót. Tehát nem arra érdemes koncentrálni, hogy mások szerint miként kell boldognak lenni, és hogyan kell önmagunkat megvalósítani.
Igen, a legtöbb tanács valóban filozofikusnak tűnhet, de valójában egyszerű és gyakorlati megvalósításra is vonatkozó bölcsességekről van szó, melyek utat mutathatnak az önismeret és az önerősítés folyamataiban.
Fotó:
pixabay.com
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.