Mekkora az ideális páratartalom?
- Dátum: 2014.02.11., 15:48
- asztma, betegség, mérés, Páratartalom
Lakóhelyünk páratartalma odafigyelést igényel, legfőképpen azért, mert a túl alacsony és a túl magas érték is káros lehet az egészségre.
Az ideális lakóhelyi páratartalom 50 százalék körül van, úgy szoktak fogalmazni, ha 40 és 60 százalék közötti az érték, akkor nincs teendő. Több helyen azzal a problémával szembesülnek, hogy otthonukban rendszeresen túl nedves a levegő, ezen elsősorban sok szellőztetéssel lehet segíteni, de akut helyzetben párátlanító készüléket érdemes beszerezni. Ha a páratartalom tartósan 75 százalék körül/felett van, az azért veszélyes, mert nagy eséllyel alakul ki penészedés.
A másik véglet a száraz levegő, ami szintén káros lehet mind az egészséges emberre, mind a veszélyeztetettekre. Az első teendő itt is a mérés. Amennyiben a páratartalom tartósan 40 százalék alatt van, érdemes elgondolkodni egy párásító berendezés beszerzésén és használatán. Főképp azért, mert az ilyen levegő köhögést okozhat, és megnő a légúti megbetegedések kockázata. Nem beszélve arról, hogy a tüdőproblémákkal küzdőknél, és az asztmásoknál akár komoly fulladásos tünetek is jelentkezhetnek. Különösen veszélyeztetett a gyerekek csoportja.
A páratartalom növelésére vannak persze kisebb, házi praktikák is, a gépvásárlás előtt ezeket is kipróbálhatjuk. A benti teregetés, radiátorra rögzíthető kis víztároló tégely használata akár segíthet is.
Meg kell említeni, hogy a páratartalom mellett a lakás hőmérséklete is fontos. Az ajánlott érték 19 és 21 Celsius fok közötti, kisgyermek esetében ezt egy-két Celsius fokkal érdemes emelni.
Fotó:
pixabay.com
Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet
Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.
Capgras-szindróma, ha az ismerős ismeretlen
Van úgy, hogy megismerjük a körülöttünk lévőket, de azt gondoljuk, hogy mégsem ők azok, ilyenkor állhat a háttérben Capgras-szindróma.
GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?
Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.
Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?
A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.